Majdnem három héttel ezelőtt olvashattunk a kötődés, a család szerepéről a gyermek életében. Megtudhatta a kedves olvasó, hogy mit is nevezünk családnak, és hogy a különböző kötődési mintázatok a későbbiekben milyen hatással vannak például a párkapcsolati életre. Ebben a cikkben az apa-lánya kapcsolatot részletezem jobban, többek között abból a megfontolásból, hogy a manapság egyre gyakoribb válások során az anya kapja meg a sokszor kizárólagos gyermekgondozói jogot, az apaság pedig kimerül a gyerektartás fizetésében. S mivel inkább az anya-gyerek kapcsolatot hangsúlyozza a pszichológia is (bár szerencsére egyre nagyobb szerepet kap az apa-gyerek kapcsolat is), ezért érdemes megnéznünk, hogy milyen hatással van az anyává váló lányokra az apjukkal való viszony.

A „tartós kialvatlanság” általában a kisgyermekes szülőkhöz kapcsolódó képzettársítás, amivel viccesen ugratni szokták egymást, támogatandó a nehéz időszak elviselését, túlélését. A gyermeknevelés első néhány hónapja-éve tipikus példa arra, hogy az ember életében vannak olyan időszakok, amikor jóval kevesebb alvás jut az átlagosnál, sőt sokszor a szükségesnél is. Ugyanakkor még ebben az időszakban is nagyon oda kell figyelni arra, hogy a tartós kialvatlanság előidézte krónikus testi és lelki állapotokig ne jussunk el.

 A cikk első részében a megszállottság produktív oldaláról olvashattak.  Az alábbiakban két magyar nőt szeretnék bemutatni, akik megvalósították mindazt, amire leginkább vágytak.

A zoofóbia a különféle állatoktól való beteges félelmek gyűjtőneve. A zoofóbia tárgykörébe sorolt fóbiák túlnyomó többsége kondicionálás útján jött létre, azaz végletesen rossz tapasztalaton alapul.

A természetes „fék”

Az ember életének megóvása céljából a természetnek muszáj volt bizonyos fékeket belénk építeni. Ilyen a tűz okozta fájdalom, a hideg idő vagy jeges víz következtében érzett fázás stb.. Az, hogy minél magasabbra mászunk, annál kényelmetlenebbül érezzük magunkat, annak a következménye, hogy egyre magasabbról egyre nagyobbat lehet esni, így a természet inkább igyekszik elkerülni, hogy ilyen veszélyes helyzetekbe kerüljünk.

 „Nevetni annyit jelent, mint mélységesen élni.”

 Cikkünk első felében az olvasók megismerkedhettek a nevetés és a humor lélektanával. Megtudhatták, hogy a humor egyaránt fontos lehet lelki egészségünk megőrzésében és társas kapcsolataink fenntartásában. Nem véletlen tehát, hogy szinte valamennyi pszichológiai irányzat véleményt formált erről az emberi jelenségről. A cikk második felében egy kicsit más vizekre evezünk, és arra próbálunk meg választ keresni, hogy honnan fakadhat a humorérzék?

A magasságtó való félelem szoros kapcsolatot mutat pl. a zoofóbiákkal, amelyek természetes evolúciós félelmekre támaszkodnak. A magasság miatt érzett kellemetlen testi jelzések több oldalról is megmagyarázhatóak, bár természetesen nem mindegy, hogy milyen erős tüneteket váltanak ki, és ez mennyiben nehezíti meg a beteg életvitelét.

 Rajzoljunk le egy házat. Csak egy egyszerűt. Kérjük meg a párunkat is rá. Ugye, nem egyformák? Sőt, sokszor teljesen különbözőek. Mégis, ez a szép ebben, hogy két eltérő személyiség egymásra talál, mert éreznek egyfajta közösséget. Igen, ezt hívjuk szerelemnek, ez az a  csoda, amit nem szeretnénk elveszíteni.

A szexológia tágan értelmezendő tudománycsoport, amely nem csak a szexuális élet konkrétumaival, de a két nem (vagy ne szűkítsünk, a párkapcsolatban a két fél) viszonyával, a kapcsolat pszichológiájával, és azon belül is a szexuális késztetésekkel foglalkozik.

 A címben Friedrich Nietzsche gondolatait idéztük. A filozófus az érzelmek kifejezésének talán leghatékonyabb eszközéről, a zenéről beszél, és igen tömören fogalmazza meg a muzsika kivételes jelentőségét az ember életében. A dallam, ritmus már az emberiség őskorában is nagyon fontos volt, hiszen a gyógyításban, a spirituális elmélyülésben és a különféle rituálékban is jelentős szerephez jutott. A legtöbb ember mindennapjait megszínesíti, ha meghallja a kedvenc számát a rádióban, míg egyeseknek az jelent nagy örömöt, ha kedvenc hangszerükön játszhatnak. Sőt, már az anyaméhben is nagyon meghatározó a ritmus, az édesanya szívdobogása. De miben rejlik vajon a zenehallgatás, a zenélés különleges ereje?

Napjainkban mindenkori rekordot döntöget a házasságok, hosszú távú (gyermeket is nevelő) párkapcsolatok széthullása, történelmi mélyponton van az emberekben a „komoly” kapcsolatokba vetett hit. Eltekintve a nagyon ritka szélsőségektől (pl. előre megegyezett szexmentes házasság) senki nem kérdőjelezi meg, hogy a házasság meghatározó szegmense, a kapcsolat malterja a felek között kiegyensúlyozottan működő szexuális élet.

 A tavasz és a nyár minden évben az esküvői „csúcsidőt” jelenti. A párok többsége ekkorra időzíti a Nagy Napot, kihasználva az év lazább, szabadabb hónapjait.

 Ha megkérdezünk egy nagymamát arról, hogy mit gondol a mai fiatalokról, szerintem mindannyian tudjuk a választ. Az idősebb generáció mindig úgy látja, hogy az új generáció teljesen más értékrendet képvisel, tegyük hozzá negatív előjellel. De a szexuális viselkedésben bekövetkezett változások nem olyan nagymértékűek, mint az a köztudatban benne van. 

A párkapcsolatokban a leggyakoribb szexuális eredetű konfliktust az okozza, ha az egyik fél szexuális igényei nagyban eltérnek a másikétól. Ennek ritkább esete az, hogy az egyikük kiemelkedően magas igényekkel rendelkezik, míg a másik „normál” berendezkedéssel képtelen lépést tartani ezzel, a gyakrabban kialakuló helyzet az, amikor az egyikük igényei olyan alacsony szintűek, hogy a másik átlagos igényekkel is permanens hiányérzetekkel él.

 Két héttel ezelőtt a Psychogalaxy egyik alapjául szolgáló páros rajzok nonverbális funkcióit emeltük ki cikkünkben, most két dimenzió szerint vesszük szemügyre az alkotásokat: az együttműködés és a szexuális motiváció szempontjából.

 Engedjék meg a kedves olvasók, hogy a cikk legelején egy jól ismert bibliai történetet idézzek fel: egy embert útja során rablók támadtak meg, kifosztották és véresre verték. A szerencsétlenül járt férfit nem szánták meg a mellette elhaladók. Végül egy arra járó embernek megesett rajta a szíve: bekötözte sebeit, elvitte egy közeli fogadóba és ott ápolta tovább. Másnap a fogadós gondjaira bízta a beteget: pénzt adott neki, hogy addig gondozza a szerencsétlenül járt embert, amíg az fel nem épül. 

6. Tragédiák, nagy veszteségek idején az ember gyakran magába zárkózik, elfojtja az érzelmeit. Ilyen időszakokban az érzelmi alapon működő szexualitás háttérbe szorulhat.
Az ilyen jellegű érzelmi terheléseket a nők és a férfiak eltérően dolgozzák fel, de még a két nemen belül is nagy lehet a szórás az egyéni reakciókat illetően. Van, aki vigasztalódni szeretne, vagy elnyomni az ébredő negatív érzelmeket, esetleg kompenzálni a veszteséget, azáltal, hogy fejest ugrik a túlzott szexbe.

 Biztos bezártam az ajtót? Nem hagytam bedugva a vasalót? Lekapcsoltam a tűzhelyet? – mindannyiunknak ismerősek lehetnek ilyen, és hasonló kérdések. Otthonról elindulva sokan módszeresen végiggondolják a biztonsági intézkedéseket, akár vissza is fordulnak ellenőrizni az ajtózárat. Ez önmagában semmi problémát nem jelent. Ha azonban már nagyon gyakorivá válik, és a folytonos ellenőrzés, a sok rituálé képes hátráltatni a mindennapokat, kényszeres rögeszmés betegségről van szó.  

 Sokak számára ismeretes, hogy a média kereskedelmi hirdetései arra hivatottak, hogy a hallgatóságot, a nézőket vásárlásra motiválják. Erre a célra rengeteg eszköz áll a készítők rendelkezésére, és ezt ki is használják. A reklámok egyrészről a közjó érdekeit szolgálják, véleményünket, életstílusunkat és attitűdünket befolyásolják, másrészről a megbízók számára sok hasznot nyújtanak. Az időfogság miatt csak néhány perc áll rendelkezésükre az alkotóknak, hogy a kereskedelmi és egyéb termékeket impulzívan, figyelemfelkeltően és maradandóan mutassák be. Ennek elérése érdekében kognitív (megismerő, a megismerésre vonatkozó) és szociális folyamatokra kell hatniuk.