A vonáselméletek egyik nagy csoportja – amely elég széleskörű konszenzus lehetőségét kínálja – a “Nagy Ötök”, vagy angolul a “Big Five” elméletek. Ennek az elméletcsoportnak a lényege, hogy a fellelhető személyiségjellemzők több független forrás szerint is öt faktorcsoportba sorolható. Igaz, hogy ezek az elméletek a faktorok számával jól egyeznek, de sok vitát szül a faktorok tartalma és elnevezése.Az elméletalkotók a konszenzus keresése közben arra jutottak, hogy van néhány nagy jelentőségű tulajdonság-együttes, amit alapvető diszpozícióként, azaz személyiségvonásként (trait) értelmezhetünk.

John Bowly nevéhez fűződik a kötődéselmélet, amelynek alapgondolata, hogy a csecsemőért felelős anya, biztos alapot nyújt számára. Szüksége van arra, hogy mindig számíthasson élete legfőbb személyére, ha veszély fenyeget. Továbbá a gyermek mentális „munkamodellt” épít fel, másokkal való kapcsolatára, később ezeket használja fel a világgal való viszonyának kialakítására.

Az emberi szükségletek hierarchiájának leírása Maslow nevéhez fűződik, aki az emberre jellemző szükségletek szintjeit fogalmazta meg. Abraham Maslow kutatásaiban azokat célozta meg, akik a legtöbbet hozták ki az életükből. Úgy látta, hogy a különböző emberi szükségletek hierarchiát alkotnak (piramis formájában jelenik meg). Bizonyos szükségletek primitívek, ezek a hierarchia alján vannak.

Az időskor válságai kapcsán kiemelt jelentőségűek a vesztességekhez és a gyászhoz kapcsolódó pszichológiai történések. Azt tapasztalhatjuk, hogy az idősek sorra vesztik el hozzátartozóikat, barátaikat és egy sor fizikai és szimbolikus vesztességen is keresztülmennek.

Edmund Jacobson, amerikai pszichológus, pszichiáter és belgyógyász a progresszív izomlazítás megalapítója. Tanulmányaiban alátámasztotta a túlzott izomfeszültség és a különböző lelki és testi betegségek közötti összefüggést.

Az emberek jelentős része egyáltalán nem tud lazítani. Gondolataik szüntelenül pörögnek, izmaik feszesek, kötöttek. Pedig a relaxáció nagymértékben fokozza stressz tűrő képességünket.

Úgy véli, hogy a személyiség az egész életút során fejlődni képes. Ő vezette be az életciklus szemléletet, eszerint a személyiségfejlődés egész életünkön át tart.

Freud alkotta meg a személyiség strukturális modelljét is. Eszerint a személyiség 3 összetevőből áll, ezek kölcsönhatása eredményezi az emberi viselkedést:

Elisabeth-Kübler Ross, az Egyesült Államokban élő svájci pszichiáter volt az első, aki a haldoklás stádiumait elkülönítette

A függőség

Az alkoholfüggőség kialakulásában elsődlegesek azok a lelki szükségletek, amelyek az egyre gyakoribb és egyre több alkoholfogyasztást előidézik. Figyelmeztető jel, ha valaki egyre nagyobb mennyiségeket tud meginni anélkül, hogy látványosan részeg lenne. Az alkoholtűrő képesség, a tolerancia azonban nem minden alkoholhatással szemben alakul ki.

Virginia Richardson a nyugdíjba vonulási tanácsadás neves szakértője kézikönyvében a nyugdíjba vonulás kapcsán a következő szakaszokat emeli ki:

A társadalom érdekek által tagolt együttes, mely előnyös és hátrányos helyzet csoportok különféle módon kommunikált konfliktusainak a színtere. Az előítélet társadalom-lélektani tényezőből akkor válik társadalmi tényezővé, ha az előnyök, illetve a hátrányok valamely, az előítéletesség támpontjául szolgáló kategória mentén aránytalanul szóródnak, s ezáltal az előítéletes tudat előtt ellepleződik az objektív konfliktus, csoportközi konfliktusnak adva át a helyet.