Amellett, hogy ma már jóval többen igyekszünk tudatosan vásárolni, még mindig nagyon sokszor veszünk meg olyan dolgokat, amikre nincs szükségünk. Vagy szükségünk van rá, de nem akkora mennyiségben, vagy nem olyan formában, amilyenben végül megvesszük. Sokszor pedig egyszerűen csak az intucíónkra hallgatva, vagy felindulásból vásárolunk. 

 Minden kor embere vágyott, és a mai napig vágyik a harmóniára, a belső szabadságra. Valaki csak ábrándozik róla, más tesz is érte, mégsem éri el. S aki elgondolkodott már erről, felteszi a kérdést: mi a belső szabadság? Létezik-e egyáltalán? Ha igen, hogyan érhető el? Évek mennek, korok jönnek, mégsem született válasz, úgynevezett „recept” ebben a gondolatkörben. Ugyanakkor, nevezzük véletlennek, akaratnak, lázadásnak, hitnek, sorsnak vagy végzetnek, a lényeg ugyanaz marad: aki képes vállalni saját szabadságát, megközelítheti a harmóniát és a boldogságot, ezt a már-már misztikusnak és távolinak tűnő állapotot.

 A horrorfilmek körülbelül egyidősek a filmkészítés történetével. A rémtörténetek már jóval korábbról borzongatják az embereket. És vannak, akik boldogak, ha ilyesmikkel ijesztgetik őket. Ők azok, akik lelkesen kezdenek neki egy-egy újabb sorozatnak (legalábbis azokat, amikben zombik, kísértetek és brutális gyilkosságok vannak), várják a horrorfilmek mozis premierjeit, esetleg ezekből figyelemreméltó gyűjteménnyel rendelkeznek otthon. Persze vannak olyanok is, akiket ki lehet kergetni egy-egy jobban sikerült remekművel a világból.   Érdekes kérdés, hogy miért van rá igény, hiszen, amit a képernyőn élvezünk, azt nem valószínű, hogy örömmel várjuk a mindennapjainkba.

 Nézze meg a Stamford Egyetem híres szociálpszichológia professzorának a témában tartott előadását, magyar felirattal.

  Sokat olvasni, hallani a szorongásról, hiszen már-már népbetegségnek tekinthető. Felmérések szerint, az előfordulása a lakosságon belül 30% körül mozog. Legtöbb esetben a tünetekről, felismerésről, kezelésről beszélünk, a kialakulásról és megelőzésről azonban kevesebbet.

 Ahogyan egyéni fejlődésünket ciklusokra tudjuk bontani (pl.: gyermekkor, serdülőkor, ifjúkor, felnőttkor, stb.), családi életünket is életciklusokba sorolhatjuk. Ezek a szakaszok a következők:

 Does money makeyou mean? címmel tartott előadást Paul Piff szociálpszichológus, a Kalifornia Egyetem pszichológia tanszékének posztdoktori kutatója. Munkája során különösen azt tanulmányozta, hogy a pénz (léte, vagy éépen hiánya) milyen hatással lehet személyes kapcsolatainkra.

  Yang Liu pekingi születésű grafikus alkotta meg ezeket a kifejező, férfi-női szerepeket, sztereotípiákat, ellentéteket boncolgató minimalista stílusú piktogramokat.

 Balansz Most! – Minden kéthetente hétfő este élő webelőadás!

Regisztrálj, kapcsolódj be, kérdezz! Indulj el a megoldás felé itt és most!

 „Ami igazán számít, az az intuíció.”

Albert Einstein

Balansz Most! - Minden kéthetente hétfő este élő webelőadás!

 Legtöbbeknek a pszichológust akkor keresik fel, amikor olyan probléma van az életükben, amit már hosszú ideje nem tudnak egyedül megoldani. Megtettek addigra minden tőlük telhetőt, kerestek segítséget több helyen is, de az élethelyzetük makacsul stagnál, vagy még rosszabb lett.

 A Lélektér Ifjúságsegítő Alapítvány Pécsi Ifjúsági Lelkisegély Szolgálata telefonos segítőket keres hosszútávú önkéntes munkára. Jelentkezni szeptember 30-ig lehet a pecs@gyitosz.hu e-mail címen Székely Zsuzsanna szolgálatvezetőnél.

 Joel Pares amerkai fotós megalkotott egy fotósorozatot, amely megítélésünk szerint a tőlünk különböző, előítéleteinkkel nap mint nap szembesülő embereket, vagy embercsoportokat érintenek.

 Holnap Balansz Most- élő webelőadás este 22.00-től. A téma: A hűtlen- elveszve a döntések labirintusában

  Ebben az írásban igyekszünk körbejárni a pszichológus képzés állomásait szépen-sorban...Mert ha a boltban időt szánunk arra, melyik tejet vesszük meg és csak hosszas tanulmányozás után választjuk ki álmaink autóját, akkor érdemes időt szánni arra is, kihez fordulunk kérdéseinkkel, nehézségeinkkel. 

 A stresszt napjainkban betegségként emlegetjük, azonban maga a stressz, a szervezet válasza a nem várt eseményekre. Hétköznapi értelemben folyamatos,  vagy tartós feszültségként éljük meg, mely hosszútávon számos negatív hatást gyakorolhat szervezetünkre, egészségünkre.

 „Ó, én nagyon rosszul alszom. Alig pár órát hunyom le a szemem éjjel.”

„Én nagyon jól alszom. Bárhol, bármikor el tudok aludni.”

„Szinte minden éjjel felébredek…”

„Alig tudok elaludni. Hiába nézem a tv-t 1-ig, 2-ig, vagy olvasok…”