=

Itt kereshet szakembereink között.


KÉRDEZZEN TŐLÜNK

Hogyan tanuljunk angolul?
SZABÓ ELVIRA
SZABÓ ELVIRA
- 2017. 03. 08. 15:13

tanulás.jpg

 A globalizáció velejárója, hogy közös nyelvet találjunk a világ többi pontjával, és ezt a kitüntetett szerepet – úgy tűnik – az angolnak sikerült magához ragadnia. Konkrét és átvitt értelemben egyaránt igaz, hogy nem jutunk messzire angoltudás nélkül: külföldre utazva az angol az első nyelv, amin megszólalunk, ha nem ismerjük az adott ország nyelvét, és a munkánk során is könnyen belecsöppenhetünk egy nemzetközi projektbe, vagy elég csak megnyitni a levelezést egy multinacionális cégnél. 

 A „hogyan érdemes angolul tanulni” kérdés helyesen megfogalmazva sajnos a „mikor” kérdőszóval kezdődik… Hogy miért sajnos? A nyelvelsajátítással kapcsolatos pszichológiai tudásunk szerint egy nyelvet igazán magas szinten csak gyerekkorban sajátíthatunk el, és ha nem kezdünk hozzá időben, nehezen behozható hátrányba kerülünk. A kérdést tehát legszabatosabban a következőképp lehetne megfogalmazni: hogyan tanuljanak angolul a gyerekeink?

Az agyunk dolgozik, a környezet segít 

A gyermek másolja, követi az idősebbek beszédét, szinte ragadnak rá a szavak, kifejezések a meghallott társalgásokból, a környezet pedig korrigálja és megerősíti (megdicséri) a gyermek nyelvhasználatát. De a gyerek nemcsak felszívja, hanem aktívan konstruálja is a nyelvet, alighanem minden szülő hosszú listát írhatna gyermeke nyelvújító leleményeiből. Ugyanakkor a gyermek csak azokat a szavakat tudja megtanulni, amelyek jelentésével, fogalmával már tisztában van – a labda szót csak akkor halljuk tőle, ha fejében már kialakult a labda képe.

Az 1950-es években Noam Chomsky, a pszicholingvisztika atyja felrázta a nyelvelsajátítás pszichológiájának állóvizét. Elmélete szerint egyrészt a természetes nyelvek látszólagos különbözőségük ellenére mögöttes szerkezetükben azonosak, másrészt minden ember rendelkezik egy veleszületett nyelvelsajátító készülékkel, ami tartalmazza ezt az univerzális nyelvtant és az összes rendelkezésre álló mondatszerkezetet. Chomsky szerint a környezet elsősorban azért felelős, hogy aktivizáljon bizonyos nyelvtani szerkezeteket ebből a genetikailag kódolt közös nyelvi magból.

Mikor a leghatékonyabb?

Több egészségesen született, de megfelelő szocializációban nem részesült gyermek esete támasztja alá azt a feltételezést, hogyha egy adott korig a gyermeket nem éri nyelvi inger, akkor nem tudja majd használni a nyelvet, tehát hiába nem néma, mégsem fog beszélni. A kutatások két szenzitív periódust írnak le, amikor érdemes a nyelvtanulást facilitálni. Az első időszak 6-7 éves korig tart, ekkorra a gyermeknek mindenképpen tapasztalatot kell szereznie az első nyelvről, ellenkező esetben később nem lesz képes tökéletes nyelvhasználatra. A következő időszak a pubertás idejével, 12-13 éves korral zárul, és ez a második időszak döntő az akcentusmentes idegen nyelv elsajátításában, a helyesírás és az olvasás fejlődésében. Természetesen kivételek bőven akadnak, felnőttként is magas hatásfokon tanulhatunk meg idegen nyelvet, bár sokkal nehezebben érhető el a folyékonyság és természetesség.

„Anyanyelvszerű” közeg

Egy anyanyelv melletti második nyelvet akkor tudunk igazán gördülékenyen beszélni, ha a nyelvelsajátítás biológiai lehetőségeit kihasználva felhozzuk azt fél anyanyelvi szintre. Gyermekünk angoltanítása akkor lesz sikeres, akkor rögzül benne mélyen az angol nyelv, ha igyekszünk számára időről időre „anyanyelvszerű” angol közeget teremteni: tehát halljon minél gyakrabban eredeti angol beszédet, hogy az anyanyelv nyomában az angol is beivódjon ebbe a bizonyos nyelvelsajátító készülékbe.

Ez talán első hallásra nehezen kivitelezhetőnek tűnik, de hasznos tippeket leshetünk el külföldről. Dániában például a televízióban szinkron nélkül sugározzák a – többnyire angol – filmeket, felirattal, így a gyermek szinte belenő, hogy megértse az angolt, a kiejtést és a kifejezéseket egyaránt. Gyakran a fiataloknak szóló, külföldről átvett programokat, rajzfilmeket is eredeti nyelven vetítik.

A legcélravezetőbb természetesen anyanyelvi angoltanárokat foglalkoztatni már általános iskolától kezdve, akár kiegészítve a magyar angoltanár munkáját. Míg a magyarul elmagyarázott angol nyelvtan csak gyakorlás után rögzül, és a helyes használat még sokáig koncentrációt igényel, addig az anyanyelvi angoltanár beszédéből a szerkezet, a kiejtés szinte magától ragad a gyermekre, azáltal, hogy folyamatosan hallja, még ha nem is érti eleinte, így később könnyebben tudja majd reprodukálni. Az anyanyelvi angoltanár tehát hasonlóan tanítja az idegen nyelvet, mint a szülők az anyanyelvet. Továbbá egy anyanyelvi tanárral a gyerekek kénytelenek angolul megértetni magukat – megszokják, hogy angolul szólaljanak meg, még ha nem is mindig sikerül tökéletesen.  

Szerencsére már Magyarországon is előfordul, hogy egy iskola anyanyelvi angol tanárhoz jut, ha csak egy rövid időszakra is. Gyermekünk nyelvtudásán mi is sokat dobhatunk, ha közös programként angol nyelven nézünk rajzfilmet, magyar felirattal – akár segíthetjük rövid interpretációkkal a mese követését. Ez a recept pedig számunkra is hasznos lehet, ha felnőtt fejjel fogunk idegen nyelv tanulásába: bombázzuk magunkat az adott nyelven ingerekkel, akkor is, ha az első hetekben-hónapokban csak egy megfejthetetlen masszának tűnnek.

www.chomsky.info

A blogbejegyzést SZABÓ ELVIRA pszichológus küldte be, kattints ide, hogy megtekintsd a szakember adatlapját!


Hozzászólások:

Még nem érkezett hozzászólás a bejegyzéshez


Szólj hozzá:

KÉRDEZZEN TŐLÜNK