=

Itt kereshet szakembereink között.


KÉRDEZZEN TŐLÜNK

A rajztesztek szerepe a (gyermek)terápiában II. rész
SZEKERES VERONIKA
SZEKERES VERONIKA
- 2017. 03. 08. 15:26

lány.jpg

 Az előző hónapban a kedves Olvasó megismerkedhetett a projektív rajzteszttel, annak előnyeivel és hátrányaival. Ebben a cikkben a rajzfejlődésről lesz szó, majd a cikksorozat befejező részében a rajzról mint terápiás módszerről kaphatunk egy általános képet, és konkrét hatásokról is olvashatunk a témával kapcsolatban.

 A rajzfejlődés szakaszairól beszélve fontos hangsúlyozni, hogy a rajz az önkifejezés egyik eszköze kisgyermekkortól fogva. Ahogy a játék segítségével cselekvésben, dramatizálásban fejezheti ki érzelmeit, úgy a játék egyik alfajaként a rajzolás is az affektív szféra áttételes, indirekt megjelenítése. A gyermeki növekedés során a ceruzafogás fejlődése adja meg azt az alapot, melynek során egyszerű firkákból jelentésteli képek lesznek. Ennek szakaszai a következők: 7-8 hónapos korban megmarkolja az írószert, hadonászik vele, szájába veszi, dobálja. Ekkor még nem érti a funkcióját, firkát még nem produkál a gyermek. 8-20 hónaposan marokra fog, cikcakk vonalakat rajzol, 20-24 hónaposan szintén marokra fog, de a vezetés és irányítás nagy részét átveszi a mutatóujj, ezáltal a gyermek primitív szinten képessé válik a papír által behatárolt területet uralni. 24-26 hónapos korban jelenik meg a három ujjas fogás: a hüvelyk-, mutató- és középső ujj használata. 26 hónapos – 4-5 éves korban a ceruzafogást és ~vezetést már a hüvelyk- és mutatóujj tevékenysége koordinálja, 5-7 évesen pedig helyesen fogja, jól stabilizálja, a mozgásvezérlés fókusza a mutatóujjhoz kötött.

A rajzfejlődés szakaszainak első állomása az antropomorf firka korszaka. 8 hónapos – 2 éves korban a nem szerkesztett firka a vezető „produktum”. Ezen belül 8-12 hónaposan tűnnek fel az 1. firkák, melyek utánzásból származnak, és, amiket, ha a környezet megerősít, idővel már magától kezd el a gyermek. Ebben az időszakban élvezetet jelent számára, hogy nyomot hagy a papíron, ezt funkcióörömnek nevezzük. Ekkor a rajzolás közben egész teste, minden izma mozog, élénk hangadás, fokozott emocionalitás kíséri a cselekedetet. Mivel a mozgáskoordinációja még fejletlen, gyakran lecsúszik a papírról, ám gyakorlással a mozgás differenciálódik, a vizualitásnak egyre nagyobb szerepe lesz. 12 hó után megjelenik a vonalas firkát követően a lengőfirka és a körkörös gomolyfirka (18 hó körül), majd kb. 1,5 – 2 évesen saját amorf firkái és a valóság között hasonlóságokat vél felfedezni: megszületik az 1., címmel ellátott, „igazi” alkotás.

2-3 évesen az automatikus szerkesztés kora következik, amikor is a ceruzanyomok helyenként már elrendeződnek, a firkálás szándékos, egyre gyakrabban ad címet a képnek, a látás szerepe a kéz irányításában tovább nő. Új firkatípus bukkan föl: az írást utánzó firka. 27 hónapos kortól a lap egy részére próbál rajzolni, tömbfirkák sora születik, ezen belül szívesen rajzol zárt firkát, krumpliszerű alakzatot, melyekre jellemző a zártság, valamint az önkorrekciók. 2-3 évesen egyes formák kiemelkednek és sztereotípiaszerűen begyakorlódnak, bizonyos személyiségjegyek már felbukkannak, pl. azáltal, hogy milyen nyomatékkal rajzol (extro- vagy introvertáltság egyik jele lehet.)

A következő nagy korszak a sémák kialakulása és az ősformák megjelenése. 3 évesen megmerevednek a firkaformák, melyekből dinamikus sztereotípiák alakulnak ki. Megjelenik az emberalak, amit az tesz lehetővé, hogy a sémákban az érzelmi töltet folyamatosan csökken. A testrészek megjelenési sorrendje: fej – láb – kéz – szem – száj – fül – orr – ruha, az emberalak után az állat, a ház, autó, fa, labda, nap, repülő stb. ábrázolása következik. 4-6 évesen a sémarajzok válnak egyedivé és elevenné, ekkor tűnnek elő a sémaemberek. Ebben a korban fantáziaszinten a sémákba sok mindent belelát - egyszerű forma, dús fantázia jellemzi a gyermeket (ember: anya, apa; sémaállat: Buksi, Cirmi…). 5 éves korra a kialakult grafikus séma a kapcsolódó jelentéssel megszilárdul: azt rajzolja, amit tud, nem azt, amit lát, az érzékelt kép háttérbe szorul (= ideovizualitás), lényeges jellemzője a szakasznak a röntgenképek, vagyis az átlátszóság.

4-6 évesen a képzeletszerű rajzolás vagy intellektuális realizmus korszaka az, amikor már viszonylag fejlett rajzkészségről, rajztudásról beszélünk. E szakasz jellemzői a felismerhető alakok, a nemi különbségek (a lányok teljesítménye jobb), az, hogy a mágikus gondolkodás elevenen él még és megjelenik a rajzokban. A percepció felszínes (szinkretikus) és globális: antropomorfizálás, érzelmek konkrét tárgyi megjelenése, a sűrítés jelensége (a rajzok többjelentésűek) is ide tartozik. Továbbá, hogy nem az alak, hanem a szín szerint tesznek különbséget a tartalmakon belül. Rajzaik vázlatosak, kidolgozatlanok, a figurák merevek, mozdulatlanok.

A szakaszon belül a 4 éves kor jellemzői közé tartozik a „kvázi írás”, az emberrajzok sorrendisége: fej, szem, orr, törzs, kar, láb, az alakok egymásmellettisége, cselekvésnélkülisége. 5 éves korban főként belső fantáziaképek kifejeződése történik, az emberrajzokon megjelenik a nyak, az ujjak, a ruha, a fej, és viszonylag arányos alakokat készítenek. A rajzolás egocentrikussá válik: saját világának, érdeklődésének megjelenítése történik ekkor, illetve ő gyakori szereplőjévé válik az alkotásoknak. Végül a 6 éves kor egyéni jelei, hogy csökken a rajzok fantasztikuma, sokkal valóságszerűbb alkotások készülnek: a realitás megjelenése, előtérbe kerülése, de dús érzelmi telítettség is jelen van még. Tisztában van vele, hogy rajza nem egyezik a valósággal, nem felelteti meg egy az egyben a kettőt egymásnak. A díszítés 1. jeleiként pontok, köröcskék, cikcakk vonalak láthatók a képeken, ekkor már helyzetet ábrázol, azaz helyettesíti a cselekvést. Az emberrajz jellegzetessége, hogy a vonalakat jól csatlakoztatja, a hajat, homlokot, állat már ábrázolja, a karok és a lábak kétdimenziósak. Az emberi arc érzelmeit azonban még nem ábrázolja, az egész kép hangulata adja azt vissza, ez csak később, 7-9 évesen jelenik meg.


Forrás:
Feuer M. (2000): A gyermekrajzok fejlődéslélektana. Akadémiai Kiadó Zrt., Budapest

A blogbejegyzést SZEKERES VERONIKA pszichológus küldte be, kattints ide, hogy megtekintsd a szakember adatlapját!


Hozzászólások:

Még nem érkezett hozzászólás a bejegyzéshez


Szólj hozzá:

KÉRDEZZEN TŐLÜNK