=

Itt kereshet szakembereink között.


KÉRDEZZEN TŐLÜNK

Élet a halál után
- 2017. 03. 08. 15:40

timthumb (1).jpg

 A sikeresek a lehető legrövidebb idő alatt alkalmazkodnak a változáshoz


Az élet velejárója a veszteség, a trauma, ezeket sajnos nem kerülheti ki. A hiány valójában egy lelki amputáció, amelynek hege még sokáig lüktet.


Milyen szakaszokon megy Ön végig, ha gyászol?

 

 1. Sokk


A sokk igen szélsőséges formákat ölthet: egyesek például megállíthatatlanul zokogni kezdenek, vagy a mellüket verik. Mások eszméletüket vesztik, lebénulnak, úgy érzik, mintha nem is önmaguk lennének, csak egy filmet néznének, megint mások pedig folytatják tevékenységüket, mintha mi sem történt volna. Ez az állapot néhány óráig vagy napig is eltarthat. Milyen csodálatos az emberi agy! Mennyi mindent kitalál, hogy védje önmagát, hogy időt adjon önmagának a trauma feldolgozására!
 

2. Kontrollált fázis

Bár sokan úgy érzik, nem képesek végig csinálni a temetést, a nyakukba szakadó rengeteg intéznivalót, mégis tartás van bennük, mert a társadalmi támasz, a szokások mellettük állnak. Legtöbbször a rokonok elvárása és a saját összeomlásuktól való rettegés tartja őket egyben. Ez a fázis rendszerint a temetésig tart.
 

3. A kritikus fázis

Ez a legveszélyesebb szakasz! Vége a társadalmi szokás résznek, megvolt a temetés, rendben vannak a papírok, hazamentek a rokonok… és… ebben a szakaszban nagyon sokan magukra maradnak, később teljesen leépülnek (testileg és lelkileg egyaránt). Vigyázzon, rendkívül nagy az esélye a pszichikus és testi immunrendszere részleges vagy teljes összeomlásának! 

Érzelmek skálájának alfáját és omegáját életi meg akár néhány percenként is a tehetetlenségtől és kiszolgáltatottságtól kezdve a félelmen és bűntudaton át egészen a haragig . Legtöbben önmagunkra vagy az elhunytra, mások a sorsra, vagy bármilyen istenre haragszanak. Higgye el: az elhunyttal kapcsolatos harag teljesen normális reakció!


4. Hozzászokás

A gyászmunka folyamata lezárul az elfogadás, a veszteség elismerésével. Hetekkel, hónapokkal vagy évekkel később visszakerülhet a hétköznapi kerékvágásba. Újból felfedezheti a világ szépségét, odafordulhat a környezethez és a társadalomhoz. 
Azonban nap mint nap, éjjelről-éjjelre felbukkanhatnak emlékek, elszorulhat a szíve, felriadhat álmából. Egy illat, egy dallam, egy helyszín… bármi előhozhatja az együtt töltött idő emlékét. Akár évekkel később is!


Mik a leggyakoribb testi gyász tünetek?

  • álmatlanság
  • étvágytalanság, emésztési zavarok, súlyvesztés
  • fáradékonyság
  • fejfájás
  • és az immunrendszer (mint a testi, mind a pszichikus) gyengülése.


Ez utóbbi súlyos veszélyt hordoz magában, hiszen a gyászmunka ideje alatt így leszünk sokkal kiszolgáltatottabbak más, fertőzéses betegségeknek is. Ajánlott sokkal több vitamint szedni ez idő alatt.
 

Mit tegyen, mire figyeljen?

1. Olvasson a gyász szakaszairól, tüneteiről! Higgyen nekem, sokkal könnyebb lesz, amikor megérti, hogy teljesen normális reakciókat mutat egy szélsőségesen nehéz élethelyzetre!

2. Beszélje, írja, énekelje, zenélje, táncolja ki magából a fájdalmat! Keressen fel pszichológust, járjon veszteség kezelő csoportba, írjon naplót!

3. Adjon időt magának a gyászra! Dobja a sutba az olyan gyászmunkát gátló ostobaságokat, hogy „az erősek nem sírnak” vagy „ez már nem hozza őt vissza”! A halál veszteségének feldolgozásához igenis idő kell, s az cseppet sem meglepő, ha még 6-12 hónappal a temetés után is mélabú fogja el! 

4. Ahhoz, hogy kontrollálja az Önre törő érzelmi hullámokat, különítsen el a napjából 20-30 perc gyászrituálé-időt, mely során kikapcsolja a telefonját és gondolatai, cselekedetei központjában kizárólag a gyász és a trauma megélése áll! Járjon ki a sírhoz beszélgetni, alakítson ki a szoba valamely sarkában kis szentélyt fényképpel, személyes tárgyakkal, virággal, gyertyával! Hallgasson nosztalgikus zenét, egyen olyan ételekből, melyekhez közös emlékek fűzik, magyarán: adjon helyet és időt magának a gyász megélésére! Ragaszkodjon a rituálékhoz, mert ezek segítik hozzá az új élethelyzet mielőbbi megszokásához (csak sajnos a rituálék manapság nem túl trendik, de ez ne tántorítsa el Önt)! A nap többi részében viszont tartsa kordában azt az áradatot, amit úgy hívunk, érzelem, tudva, hogy a nap egy elkülönített szakasza csak arra vár, hogy átadhassa magát neki!

5. Számítson rá, hogy amikor már úgy érzi, túl van a gyászfolyamaton, a születés- és névnapok, karácsonyok, a halál napjának évfordulója még akkor is szomorúsággal fogják eltölteni, ha közben eltelik akár 50 év!

6. Figyeljen oda a testi egészségére is, tartsa szem előtt, hogy meggyengült lelki egészsége igen fogékonnyá teszi Önt a legkülönfélébb testi betegségek elszenvedésére!

A blogbejegyzést pszichológus küldte be, kattints ide, hogy megtekintsd a szakember adatlapját!


Hozzászólások:

Kolozs andrásné - 2017. augusztus 15., Kedd 16:55

Aki ezt kitalálta, hogy különítsünk el egy adott időszakot a szomorúságra, az még nem élt meg gyászt! Ez kb olyan, mintha szándékosan nem az izgalmas film nézése közben izgulnánk, hanem majd este 10 és fél 11 között, vagy nem a cirkuszi előadás közben nevetnénk a bohócon, mert most nincs itt a nevetés órája, hanem majd holnap reggel 8 és fél 9 között tessék nevetni, akkor van beosztva a napirendbe! A bánatot nem lehet időhöz kötni, bármikor bármi előhívhatja: egy tárgy, egy illat, egy hely. Nem be- és kicsomagolható!


Szólj hozzá:

KÉRDEZZEN TŐLÜNK