=

Itt kereshet szakembereink között.


KÉRDEZZEN TŐLÜNK

Hogyan gondolkodnak a magyar fiatalok a házasságról és gyermekvállalásról?
LIPTAI FRUZSINA
LIPTAI FRUZSINA
- 2017. 03. 08. 15:47

wed.jpg

 Egy friss attitűdkutatás vonatkozó eredményeinek ismertetése

 Egy 2012-es attitűdkutatás három különböző korosztály (a 18-29 évesek, a 30-40 évesek, és az 50-65 évesek) házasságkötéssel, családalapítással és utódvállalással kapcsolatos beállítódásait vizsgálta hazánkban. A vizsgálat során a fiatalabb korosztály válaszait online kérdőívek segítségével rögzítették, míg az idősebb korcsoportot telefonon keresték meg. 


Jelen írás fókuszában a legfiatalabb korosztály (a 18-29 évesek csoportjának) attitűdjei állnak: hiszen a leendő apák és anyák következő generációjaként rajtuk áll a termékenységi mutatók jövőbeni alakulása, a születendő gyermekek újabb nemzedékének felnevelése.
 
Az egyedülállók aránya ebben a korcsoportban meghaladta a 20 százalékot: erre magyarázatot jelenthet a szingli-életforma elterjedése, azaz az egyedülálló, önálló jövedelemmel bíró, gyermekkel nem rendelkező nagyvárosi fiatalok számának növekedése. A 18-29 évesek nagyrészének nincs tehát gyermeke, s a kívánt gyermekek száma is jelentősen csökkent a korábbi adatokhoz képest: ez a társadalmi környezet által elfogadott viselkedések és normák követésére utal, melyek a jelenlegi gazdasági körülmények közepette alacsony gyermekszámot írnak elő.

A gyermekkel nem rendelkező fiatal nők és férfiak többsége két gyermeket tervezett: hazánkban még mindig a kétgyermekes családmodell trendje uralkodik. A házasság előtti együttélést valamennyi csoportban a többség támogatását élvezte, bár negatívan korrelált az életkorral: minél fiatalabb volt egy válaszadó, annál fontosabb volt számára, hogy párjával még az esküvő előtt összeköltözzön. 

A fiatalok nagyrésze szeretett volna a jövőben házasságot kötni: ez az attitűd a korosztályon belül a kisebb településen élő fiatalok, illetve a nők esetében bizonyult a legerősebbnek. A korcsoport válaszadói a gyermekek érdekét, az erősebb kötődést megteremtését, valamint az együttélés legjobb fomáját jelölték meg a házasság mellett szóló legerősebb érvekként. A házasság ellen szóló szempontok inkább a válaszadók életkorából fakadtak, semmint valós ellenérzésekből: a megkérdezettek túl fiatalnak tartották magukat, be akarták fejezni a tanulmányaikat, vagy épp nem rendelkeztek megfelelő anyagi-, illetve lakásfeltételekkel.
 
A házasodás legfontosabb feltételeként a kölcsönös tiszteletet és megbecsülést, a szerelmet, a kompromisszumkészséget, a hasonló értékrendet és a jó szexuális kapcsolatot jelölték meg: ebben a kérdésben kognitív szempontok domináltak, s az eredmények itt erős átfedést mutattak a középkorú válaszadók által említett feltételekkel. A megkérdezettek szerint a házasság hatása leginkább a párkapcsolati stabilitás, az egyéni boldogság, az anyagi helyzet és a szexuális élet megváltozásában ragadható meg.
 
A fiatalok alig 11 százaléka rendelkezett gyermekkel, s úgy tűnt, hogy a gyermekszámot ebben a korcsoportban egyedül a házasság befolyásolta szignifikánsan: azaz egyedül a házasok esetében volt valószínűsíthető a saját gyermek jelenléte (a fiatal szülők 82 százaléka házasságban élt). Az első gyermek születésekor regisztrált életkor átlaga a fiatalok körében 26 év volt: ehhez fontos azonban hozzátennünk, hogy számottevő hányaduk ekkor még nem rendelkezett saját gyermekkel, így ez a szám a jövőben nyilvánvalóan emelkedhet még. A már megszületett gyermekek jelenléte, illetve a nettó jövedelem emelkedése csökkentette a (további) kívánt utódok számát. A gyermekvállalási hajlandóság ennek ellenére is a fiatalok körében bizonyult a legmagasabbnak.
 
A gyermekvállalás a fiatal válaszadók szerint pozitív hatással bír az egyéni boldogságra és a párkapcsolat minőségére, ám negatívan befolyásolja a kikapcsolódási és pihenési lehetőségeket, illetve a karriert és az anyagi helyzetet. Összességében elmondható, hogy a vizsgált területeken a fiatalok ítélték meg a legnegatívabban az utódvállalás várható velejáróit.
 
A fiatal válaszolók a testi-lelki egészséget, a szerelmet, harmadikként pedig az anyagi feltételeket sorolták a gyermekvállaláshoz elengedhetetlen tényezőkhöz, kevésbé tartották azonban szükségesnek a tanulmányok befejezését, vagy a házasságot. A korcsoport válaszadóinak jelentős része nem gondolta úgy, hogy feltétlenül két gyermek szükséges egy teljes családhoz, vagy hogy a gyermekvállalás a személyes ambíciók feladásával kell, hogy járjon, ám abban egyetértettek, hogy nagyobb mértékű szociális támogatásra lenne szükség az utódvállaláshoz.
 
A fentebb ismertetett adatok fényében elmondható tehát, hogy a házasság és gyermekvállalás normái még mindig alapvető értéket képviselnek társadalmunkban, s nincs ez másként a fiatalabb generációk körében sem. E két intézmény értékei szervesen fonódnak egymásba, együttjárásuk pozitívan befolyásolja a gyermekvállalásra vonatkozó egyéni elképzeléseket és terveket, melyeknek egyedül a hétköznapok társadalmi és gazdasági realitása szabhat határt.
 
Forrás:
- Fiatalok családalapításhoz, házassághoz és gyermekvállaláshoz kapcsolódó attitűdjei a családi minták tükrében (2012), NCSSZI CSPI.
A tanulmány az alábbi linken érhető el:

A blogbejegyzést LIPTAI FRUZSINA pszichológus küldte be, kattints ide, hogy megtekintsd a szakember adatlapját!


Hozzászólások:

Még nem érkezett hozzászólás a bejegyzéshez


Szólj hozzá:

KÉRDEZZEN TŐLÜNK