=

Itt kereshet szakembereink között.


KÉRDEZZEN TŐLÜNK

Pszichológia a rácsok mögött
SKOPERDA MÁRTA
SKOPERDA MÁRTA
- 2017. 03. 08. 16:23

arács.jpg

 Napjainkban az elítélteket a hétköznapokban csupán bűnözőnek látjuk, akiket főleg a média hatására ítélünk el, így nem is vesszük figyelembe a körülményeket. Sokszor nem is sejtjük, milyen jelenségek állnak a háttérben. Az elkövetők a börtön előtt és főleg az elzárás évei alatt is sok mindenen keresztülmennek. Őket emberként látják azonban az intézményekben dolgozó pszichológusok, akik az ártalmak csökkentésére törekednek, nem kis feladatot vállalva.

 A börtönpszichológia a börtönrendszer tevékenységeinek pszichológiai vonalával foglalkozó, olyan alkalmazott lélektan, mely a fogvatartottak személyiségével és az ezt formáló módszerekkel, a börtönkörnyezet egyénre gyakorolt hatásával és a személyzettel felmerülő problémáit tárja fel. A szakemberek a foglalkozások alkalmával - amik lehetnek csoportos és egyéni alkalmak is- a hozott ártalmakat, a börtön miatt fellépő ártalmakat illetve a felmerülő konfliktusokat kívánják csökkenteni. A hozott ártalmak közé tartozik a labilis személyiségzavar, depresszió, magatartászavar, ami csak felerősödik az elzártság évei alatt. Ezekre a problémákra több éves terápia a legmegfelelőbb módszer. 

 
A benti ártalmak ott kezdődnek, amikor az elítélt bevonul a börtönbe. A börtön megfosztja őt az egyéniségétől. Teljesen elveszti a megszokott függetlenségét, korábbi pozícióit, ami szorongáshoz, frusztráltsághoz vezethet. Ezután alkalmazkodnia kell a börtön világához, ami rengeteg lelki problémát okoz. Antiszociálisakká válhatnak és hangulatzavarok is előfordulhatnak. Főleg az egymás közti rivalizálás és a másik elnyomása lesz domináns, a folyamatos megjátszás egymás előtt. Nem csoda, hogy a börtönévek túlélése és a minél kevesebb negatívum átélése lesz a legfőbb stratégia.
A pszichológusok olyan személlyé válhatnak, akikben a fogvatartottak megbíznak. A rabtársakkal való néha konfliktusos kapcsolatok ellenében, a pszichológus lesz a biztos pont, akivel megbeszélhetik a napról napra felmerülő lelki problémákat. Az egyéni foglalkozásokon beszélgetés, a csoportos foglalkozásokon különböző feladatok és helyzetek megoldása új tapasztalatokhoz juttathatja az elítélteket. A drog prevenciós foglalkozások pedig, az addikció és az azzal járó problémák megbeszélésére szolgál. 
 
A szakemberek munkája mellett, olyan egyéb módszerekkel egészülhet ki a rehabilitáció, mint a tanulás és a munka, mely az idő eltöltése mellet tudást is nyújt. Azonban ez még sok esetben csak elméleti elképzelés. Így pedig a megfelelő módszerek hiányosságaival a rehabilitáció és a társadalmi beilleszkedés nem teljesen sikeres, gyakori a bűnözői életmód folytatása a szabadulás után és a visszakerülés. 
 
A pszichológusok nagyban hozzájárulnak a személyek javulását elindító folyamatban és az egyéni lelki sérülések feldolgozásában, de a módszerek együttes alkalmazása szolgálna a teljes körű megoldásnak. A szakemberek „csak” annyit tehetnek, hogy mérsékeljék a problémákat, hogy kevesebb elszenvedett lelki sérüléssel lehessenek a fogvatartottak újra a társadalom tagjai.
 
Felhasznált irodalom:
Boros-Csetneky (2002): Börtönpszichológia. Budapest: Rejtjel Kiadó Kft. 
 (Utolsó megtekintés: 2013. május 16.)
 

A blogbejegyzést SKOPERDA MÁRTA pszichológus küldte be, kattints ide, hogy megtekintsd a szakember adatlapját!



Szólj hozzá:

KÉRDEZZEN TŐLÜNK