=

Itt kereshet szakembereink között.


KÉRDEZZEN TŐLÜNK

Kreativitás
KÓCZÁN BALÁZS
KÓCZÁN BALÁZS
- 2017. 03. 09. 12:34

kreatív.jpg

 Nap, mint nap számos különféle problémával szembesülünk, amelyek megkövetelik tőlünk, hogy egyedi módon oldjuk meg őket. A legtöbb munkahelyen mára már elvárás lett a jó problémamegoldó-készség, így a kreativitás szerepe kiemelten fontossá vált.

 A kezdetekben úgy vélték, hogy a kreativitás velünk született készség, egyfajta kiváltság, aminek köszönhetően viszonylag későn fordultak az irányába. A témát az 1950-es években Guilford kezdte el vizsgálni, hozzá kötődik az első komolyabb definíció is: „A kreativitás alkotóképességet, teremtőképességet jelent, amely során a különféle képességek szerveződése lehetővé teszi az elszigetelt tapasztalatok összekapcsolását, újszerű értelmezését és új formában történő megjelenését.” 


A kreativitás gyakran együtt jár az intelligencia fogalmával, azonban Guilford felhívja a figyelnünk arra a fontos különbségre, hogy a kreativitás divergens, azaz széttartó gondolkodásban nyilvánul meg, amely lehetővé teszi egy probléma több oldalról való megközelítését annak megoldása során, illetve az általunk egymástól függetlennek, vagy össze nem illőnek titulált elemek összeillesztését is. Ezzel szemben az intelligencia konvergens (azaz csak egyetlen helyes megoldás lehetséges), és éppen ezért az intelligencia teszteket korlátoltnak ítélte meg.
 
Kutatásának köszönhetően indult el az ’50-es évektől az a folyamat, miszerint a hagyományos intelligencia tesztek ideje lejárt, és a helyébe a kreativitás teszteket kell léptetni. Megállapították, hogy nem az intellektuális, hanem az egyéni faktorok a döntőek, illetve hogy a kreativitás egyik alappillére, az originalitás és a divergencia együtt járnak.
A kreativitást számos tényező meghatározza, ezek közül a legjelentősebbek a fluencia (könnyedség), a flexibilitás (rugalmasság), az originalitás (eredetiség), a szenzibilitás (érzékenység), az elaboráció (kidolgozottság) és a redefiníció (újrafogalmazás).
 
Felmerülhet a kérdés, hogy a fentiek tükrében kit tekintünk kreatívnak? A kreatív személyre általában jellemző az intellektuális hatékonyság, a független gondolkodás és viselkedés, a nonkonformitás, az önmegvalósítási/önkifejezési indíték, a pozitív énkép, a magabiztosság, a pszichés kiegyensúlyozottság és az újító szándék.
 
A kreativitás folyamatának Wallace nyomán két szakaszát különböztetjük meg. Az első az előkészítés, amely során megtörténik a probléma bemutatása, az információgyűjtés, majd a hipotézis felállítása, a cél pedig a félrevezető mozzanatok kizárása. A második szakasz az inkubáció, amely a probléma félretételén alapul, a lényeg, hogy pihenjünk, szelektáljunk fejben, és ennek eredményeképpen a problémát újra megközelítve más, addig számunkra nem észrevétlen dolgot vegyünk észre benne.
 
A kreativitás mérésére a pszichológia számos módszert kifejlesztett: a legelterjedtebb a komlexitás-preferenciát mérő Barron-Welsh művészeti skála, de gyakorta használt még a szóasszociációs teszt, a távoli társítások tesztje, a kreatív személyiség skála és a „Lifetime” kreatívskála is.
 
A pszichológusok szerint a kreativitás fejleszthető, amelynek egyik leghatásosabb módja a rajzoláson keresztül történő önfejlesztés. A legismertebb ilyen technikák a negatív terek figyelése (pl. a fák lombjai közötti rések szemlélése) és lerajzolása, a csukott szemmel történő rajzolás, a rajzon a vonalvastagság megrajzolására való odafigyelés (árnyékos oldalon vastagabb, világoson vékonyabb), vagy bármilyen, általunk választott formának az L-betűből történő rajzolása. A csoportos fejlesztő gyakorlatok közül az egyik legkedveltebb az, amikor egy papírlapra mindenki lerajzol valamit, majd a mellette ülőnek adja, aki hozzárajzol a kézhez kapott ábrához, és ez így folytatódik, míg a lap vissza nem kerül az eredeti tulajdonosához.
 
Mint láttuk, a kreativitás egy igen összetett képesség, amely azonban fejleszthető, így bárki sikeresen javíthatja ezt a rendkívül különleges készségét.
 
 
Forrás:
http://www.grafomagazin.hu/index.php?menu=22&rovat=1&id=128&&cikkNev=QSBrcmVhdGl2aXQmYWFjdXRlO3MgcHN6aWNob2wmb2FjdXRlO2dpYWkgdm9uYXRrb3omYWFjdXRlO3NhaQ==
http://mlmhogyan.com/pszichologia/tag/kreativitas/
http://www.ektf.hu/hefoppalyazat/pszielmal/a_kreativits_fogalma.html
http://www.harmonet.hu/karrier/63642-5-tipp-a-kreativitas-fejlesztesere.html
http://www.erg.bme.hu/oktatas/tleir/GT52U001_fs/kreatint06_TI_print.pdf

Ajánlott irodalom:
Csíkszentmihályi Mihály: Kreativitás. Akadémiai Kiadó, 2009.
Edward de Bono: A kreatív elme. HVG Kiadói Zrt., 2009.
Kőváry Zoltán: Kreativitás és személyiség. Oriold és társai Kft., 2012.
 

A blogbejegyzést KÓCZÁN BALÁZS pszichológus küldte be, kattints ide, hogy megtekintsd a szakember adatlapját!


Hozzászólások:

Még nem érkezett hozzászólás a bejegyzéshez


Szólj hozzá:

KÉRDEZZEN TŐLÜNK