=

Itt kereshet szakembereink között.


KÉRDEZZEN TŐLÜNK

Szex, erőszak, média - Hol az összefüggés?
RUSZKAI SZILVIA
RUSZKAI SZILVIA
- 2017. 03. 09. 12:35

read.jpg

 A nyugati társadalmakban az utóbbi években jelentősen megnövekedett a nemi erőszak és más szexuális bűncselekmények száma. Ezzel párhuzamosan a televízióban, videókon és a pornográf kiadványokban megjelenő nyílt erőszakos szexuális tartalom is ugrásszerűen megemelkedett.

 Sokan úgy vélik, a médiában látott erőszakos tartalom egyértelműen befolyásolja az emberek viselkedését, s utánzásra ösztönöz. Példának a reklámokat szokták felhozni, melyeknek nem titkolt célja, hogy befolyásolja az emberek vásárlási hajlandóságát, méghozzá úgy, hogy az adott terméket vonzó, kellemes környezetbe helyezi. De mi van akkor, ha a média által az erőszak is ilyen kellemes környezetbe kerül? A dekondicionálásos elmélet szerint, a nemi erőszakot bemutató filmek, videók által kiváltott undor és rémület dekondicionálódik, ha azt az ember otthon, egy kényelmes fotelben, italt szürcsölgetve nézi végig. Ezt számos empirikus kísérlet is alátámasztotta már. 


A másik érv a média káros hatása mellett, hogy sokan úgy vélik, az egyik fő feladata a társadalom ábrázolása, s annak bemutatása, hogy különböző emberek, különböző helyzetekben hogyan viselkednek. A fiatalok pedig ez alapján utánozzák az eléjük állított modelleket. Ha pedig az erőszakos szexualitást elfogadhatónak, sőt kifejezetten vonzó dolognak láttatják, akkor azt fogják utánozni. Hans Eysenck szociálpszichológus azonban egyik érveléssel sem ért egyet, szerintük sok egyéb tényező is közrejátszik abban, hogy valaki miért követ el ilyen bűncselekményt. Illetve, az is vitatható, hogy mindenkire egyformán hatnának a médiumok. Hiszen, mindenki ugyanazt látja, mégsem cselekszik mindenki ugyan úgy. Eysenck szerint szoros összefüggés van a személyiség és a szexuális attitűd, a viselkedés és a gondolkodásmód között. A nemi erőszakot elkövető emberekre jellemző az agresszivitás, önzés, elégedetlenség, új élmények iráni csillapíthatatlan vágy, valamint hajlamosak a kíméletlen és antiszociális viselkedésre. Az is nagyon jellemző, hogy valamilyen pszichés zavarral küzdenek, például pszichoticizmusban vagy skizofréniában szenvednek.
 
Számos empirikus kutatás készült abból a célból, hogy feltárja a média és az erőszakos bűncselekmények közötti kapcsolatot, azonban ezek nem feltétlenül szolgáltak megbízható kutatási eredményekkel, mivel súlyos anyagi érdekek húzódtak meg a kutatás hátterében. A bizottsági tagok nagy része nem szakemberekből, hanem a csoportérdekeket képviselő médiumokból állt, akiknek nyilvánvaló érdeke volt a fent említett összefüggés cáfolása, de legalábbis bizonyíthatóságának megkérdőjelezése. A kulcskísérlet, ami némi áttörést hozott az ügyben Barnes, Malamuth és Check nevéhez fűződik. Egyetemistákon végeztek kísérletet, s azt látták, hogy a pszichoticizmusban magas értékeket mutató hallgatók visszautasítják az olyan nemi kapcsolatot, ahol az érzelmek dominálnak, s gyakran gondolnak szexuális együttlét alatt erőszak alkalmazására. Sőt, a partnerrel szembeni kényszerítés alkalmazását preferálják. 

Nem idegen tőlük a szadomazochizmus és a csoportos szex sem. A leglényegesebb megfigyelés azonban az volt, hogy a számukra levetített videók közül, belőlük az erőszakot alkalmazó formák váltottak ki kellemes érzéseket és nemi izgalmat. Ebből az a következtetés vonható le, hogy rájuk – akiknek már eleve abnormális szexuális attitűdjeik vannak vagy pszichés betegségekkel és szexuális zavarokkal küzdenek – egyértelműen hat a médiában látott erőszak. A képi megjelenítés felerősíti saját attitűdjeiket és gyakran cselekvésre ösztönzi őket. Arra viszont nincs szilárd bizonyíték, hogy egy pszichésen ép személyre bármi hatása lenne a médiának. Ennek ellenére, mindenképp korlátozni és szabályozni kellene, hogy mit és milyen formában vetítenek a tv csatornák, hiszen azokat bárki láthatja. Ahhoz azonban, hogy ez megvalósulhasson, a médiumoknak csoportérdekeiket félre kell tenniük, hogy még idejében megfékezhető legyen a nemi erőszak tovább burjánzása.
 
Felhasznált irodalom:
Eysenck, H. – Eysenck, M.: Szex, erőszak és a média. In: Pléh Csaba – Boros Ottília (szerk.), 897-904. Bevezetés a pszichológiába, Osiris Kiadó, Budapest, 2004.

A blogbejegyzést RUSZKAI SZILVIA pszichológus küldte be, kattints ide, hogy megtekintsd a szakember adatlapját!


Hozzászólások:

Még nem érkezett hozzászólás a bejegyzéshez


Szólj hozzá:

KÉRDEZZEN TŐLÜNK