=

Itt kereshet szakembereink között.


KÉRDEZZEN TŐLÜNK

Hatnak ránk az internetes hirdetések?
KONCZ-KANYÓ GABRIELLA
KONCZ-KANYÓ GABRIELLA
- 2017. 03. 09. 12:45

joo.jpg

 A téma szemléltetéséhez vegyük példának a Google-t. A Google az egyik legnagyobb internetes cég, mindannyian használtuk már a keresőmotort, sőt, az angolban elég gyakran használt ige a 'google it'. Lehet, hogy van gmail fiókunk, vagy regisztráltunk egy blogot/honlapot, és még a statisztikánkat is az analyticsben nézegetjük nap, mint nap.

 Tudvalevő, hogy nagyon sok információt összegyűjtenek a felhasználókról, legyen az az internetezési szokásokkal kapcsolatos, vagy az, hogy milyen böngészőt használunk. Cserébe ingyenesen használható programokat kínálnak, ill. hirdetési szolgáltatásokat is, amelyekkel minden nap találkozhatunk. Tehát a Google nagyon sok mindent szeretne tudni rólunk, de van valami, amit nem szeretné, ha tudnánk.

Több kutatás igazolja azt a jelenséget, amit 'banner-vakságnak' neveznek. E szerint hiába az internetes felületen elhelyezett reklámok, rá sem pillantunk, nem hogy hatásuk lenne az életünkre. Ezt a tényt főleg azzal bizonyítják, hogy a résztvevő személyek, miután böngésztek az oldalon, nem emlékeztek a hirdetés tartalmára. Természetesen ez még nem jelenti azt, hogy nem is néztek rá a hirdetésekre, vagy hogy azok nem hagytak valamilyen tudattalan nyomot az emlékezetükben.

Guillaume Helvet és csapata megpróbálta a fenti pontokat igazolni egy olyan vizsgálattal, amelyben 32 résztvevő szemmozgásait rögzítették, miközben 8 digitális fényképezőgépekkel kapcsolatos oldalt böngésztek. A harmadik, negyedik, hetedik és nyolcadik oldalon egy Google-stílusú négyszögletes (180x150 pixeles) hirdetés jelent meg a jobb oldalon. A második különbözött az elsőtől, a harmadik, negyedik pedig azonos volt. A résztvevők fele olyan hirdetéseket látott, ami kapcsolatban volt a honlapok tartalmával, a másik fele pedig teljesen oda nem illőeket. Az összes hirdetés természetesen kitalált volt.

Az eredmények jelenthetnek némi vigaszt a Google-nek és a hirdetőknek. A résztvevők 82%-a ránézett a legalább egy, vagy több hirdetésre. Kérdés, hogy a tartalom hagyott-e valamilyen nyomot? Ahhoz, hogy erre választ kapjanak az előbb látott hirdetéseket eltérő mértékben elmosódott formában látták azok, akik az előző feladatban is részt vettek. A kontrollcsoport pedig új emberekből állt, ők nem böngésztek előtte. Így az eredményeket össze lehet hasonlítani, és ha az első csoport jobban fog teljesíteni, akkor az azt jelenti, hogy emlékeztek arra, amit korábban már láttak.
Ez a hipotézis valósnak bizonyult, tehát az emlékezetünkben nyomot hagyhatnak a böngészéskor látott reklámok.

Meg lehet nézni a vizsgálati személyek magatartását is. Az első és harmadik hirdetést sokkal több ideig nézték, mint a másodikat, vagy a negyediket. Ez valószínűleg azért van így, mert az utóbbiak mindig ugyanazon a helyen jelentek meg, és ezek szerint a résztvevők megtanulták figyelmen kívül hagyni azt a területet. Ezen kívül tisztán látszik az is, hogy néhány reklám-mentes oldal elég volt ahhoz, hogy újra ránézzenek a reklámokra.

Tehát akik interneten akarnak hirdetni, a lecke a következő: ne hirdessen minden oldalon, váltogassa a reklámok helyét és annak témája legyen kapcsolatban az oldal tartalmával.



Forrás:

BPS Research Digest
Hervet, G., Guérard, K., Tremblay, S., & Chtourou, M. (2011). Is banner blindness genuine? Eye tracking internet text advertising. Applied Cognitive Psychology, 25 (5), 708-716 DOI: 10.1002/acp.1742

A blogbejegyzést KONCZ-KANYÓ GABRIELLA pszichológus küldte be, kattints ide, hogy megtekintsd a szakember adatlapját!


Hozzászólások:

Még nem érkezett hozzászólás a bejegyzéshez


Szólj hozzá:

KÉRDEZZEN TŐLÜNK