=

Itt kereshet szakembereink között.


KÉRDEZZEN TŐLÜNK

Mi a baj az iskolarendszerünkkel?
ONLINEPSZICHOLÓGIA
ONLINEPSZICHOLÓGIA
- 2017. 03. 10. 16:14

tanuló.png

 Egyre többet olvashatunk arról, hogy a magyarországi iskolarendszer több szempontból is káros az oda járó kisgyermekekre, illetve iskolakezdéskor hatalmas törést okoznak az oktatási módszerek és az óvodai bánásmód óriási eltérései. Hatalmas vitatéma ez a szülők, a szakemberek és egyéb érdeklődők között, évek óta.

 A rendszerváltás után gyökeresen megváltozott hazánk oktatási rendszere, az addigi autokratikus beállítódás lassanként kiengedett, ember- és gyerekközpontúbb módszereknek adva át a helyét. A piacgazdaság betörésével azonban újra helyet kapott a padokban a teljesítménykényszer és a vele járó stressz, amely – statisztikák bizonyítják – bizony óriási terhelést jelent a gyermekek idegrendszerére, lelkére és a szervezetére is. A téma két elismert itthoni szakértője, Vekerdy Tamás és az azóta elhunyt Ranschburg Jenő sokszor és sokfelé nyilatkoztak már az iskolarendszer hiányosságairól.

Ranschburg: Az iskola a tehetségekkel nem tud mit kezdeni

A gyermekpszichológus egyik leggyakrabban hangoztatott észrevétele az óvoda és az iskola között tátongó szakadék, és a gyermekeknek okozott sokk volt, amelyet a szakadék átugrásának kényszere okozott. Az óvodában még nem jellemző a teljesítmény értékelése, a 3-6 éves gyermekek legfőbb dolga a játék, a világ dolgainak játékos elsajátítása. Ebből a laza rendszerű világból egyszer csak az iskolában találják magukat, ahol szigorú szabályok között folyik az oktatás, és a tanultakról számot kell adniuk. Az osztályzási rendszer merev, ráadásul nem alkalmas arra, hogy ösztönözze a tanulókat, így sokkal inkább elakadásokat és görcsöket okoz a gyermeki lélekben, mint sikerélményt.

Mivel az iskolarendszer olyan szabályokra épül, amelyek mindenkire – egyéni igényektől és adottságoktól függetlenül – érvényesek, a tehetség az iskolában gyakran renitens viselkedésként vagy hiperaktivitásként jelentkezik. A tanárnak nem érdeke a tehetséggondozás, hiszen az átlagtól eltérő teljesítmény külön foglalkozást igényelne, így inkább igyekeznek azt is begyömöszölni a skatulyákba.

Vekerdy: Az iskolában szerzett tudás legfeljebb 18%-ban számít a későbbi felnőtt boldogulásában

A közismert gyermek-szakpszichológus előadásaiban gyakran tér ki arra, hogy a tudás átadásának és a számonkérésnek a módszerei nem veszik figyelembe a gyermekek élettani jellemzőit. Az iskola feladata a tananyag leadása, a gyereké pedig annak felvétele, holott ez a száraz tudásanyag nem járul a későbbiekben hozzá ahhoz, hogy a gyermek életrevaló legyen. A tudásanyag fetisizálása szorongást vált ki a gyermekből, megöli annak természetes kíváncsiságát és elveszi a kedvét mindenfajta tanulástól. Az agresszív számonkérési módszerek pedig gyakran pont akkor követelnek kiemelkedő teljesítményeket, amikor a gyermek arra alkatilag alkalmatlan (pl. kamaszkor).

A blogbejegyzést ONLINEPSZICHOLÓGIA pszichológus küldte be, kattints ide, hogy megtekintsd a szakember adatlapját!



Szólj hozzá:

KÉRDEZZEN TŐLÜNK