=

Itt kereshet szakembereink között.


KÉRDEZZEN TŐLÜNK

„Ne tedd!” - Bűnmegelőzési program II. rész
SZEKERES VERONIKA
SZEKERES VERONIKA
- 2017. 03. 10. 17:05

zseb.jpg

 A cikk első részében magáról a programról olvashattunk általános bemutatást, módszertani ismereteket, tapasztalatokat. A 2. és 3. rész a projekt eszközeiről, a 4 kisfilmről szóló leírást és az egyes epizódokhoz tartozó feldolgozási javaslatokat tartalmazza. Ez az írás az első két filmet dolgozza fel bővebben.

 Az első film címe: Ne lopj! A kiinduló jelenet a következő: egy unatkozó fiút látunk, akit az édesanyja elküld boltba kenyérérért. Útközben találkozik a barátaival, akik közül az egyiknek sikerül rábeszélnie, hogy lopjanak el egy dvd-t a szupermarketből, mondván, úgyis rengeteg van belőle, senki nem fogja észrevenni, hogy hiányzik egy. Mégis lebuknak.

 
A film megtekintése előtt érdemes előzetes megfigyelési szempontokat adni. Ilyenek lehetnek pl. a szereplők jellemvonásai, rokonszenv – ellenszenv, a cselekmény íve, a különböző döntések mint fordulópontok, a kísérőzene, a dalszöveg és a cselekmény összeillesztése stb. Miután végignéztük az epizódot, a tagok spontán megnyilvánulásainak adjunk teret. Ha nagy a hallgatás, a zavart hangulat, kérdésfeltevésekkel érdemes támpontot adnunk az osztálynak. 

Fontos szempont az általánosság, kerüljük a személyes vallomásra utaló helyzeteket. Nem ez a cél. A sértett helyzetét mindenképpen beszéljük meg, valamint jó, ha szó esik az érzelmi veszteség (bűntudat, tettem következményének súlyossága, meggondolatlanság stb.) és a tárgy anyagi értéke közti különbségről. A végső kérdés, amire érdemes kiélezni a megvitatást: Miért lopnak mégis? Próbáljuk az okokat felderíteni. A kielégítetlen szükségletek mentén nagyon jól meg lehet közelíteni a válaszadást. Tanácsokat is kérhetünk a csoporttól, általánosságban véve is, de a fordulópontot jelentő döntéshelyzetek alapján is. Arról is érdemes beszélni, hogy a fiatal bűnelkövetők elsődleges motivációja a bűncselekmény szükségletkielégítő jellege – viszont ezek keltette szükségletek, nem objektív alapszükségletek (pl. nem kenyérlopás, mert különben éhen hal a családunk). Itt olyan tényezők játszanak szerepet, mint a csoportnyomás („Akkor leszel/maradsz a barátom, ha ezt megteszed.”; „Jaj, de gyáva nyúl vagy, még egy dvd-t sem mersz ellopni…”), a divat keltette szükségletek („Mindenki márkás cuccokban jár, én miért maradjak le?”), és mindezt a média is felerősíti (pl. olyan reklámszlogenek, mint: „Mert megérdemlem!”). A megbeszélés végén saját tapasztalatokat is felsorakoztathatunk, amik mintát adhatnak a gyerekek számára hasonló problémával eredményesen megbirkózó/megbirkózott sorstársak eseteire.
 
A második film címe: Drogcsúszda. Alaphelyzet: unatkozó, rosszkedvű fiatalok, akik együtt lődörögnek, lógnak az iskolából, kocsmáznak. A társaságból egy füvező fiú és egy lány egymásra talál, a lány is rászokik a drogra, függővé válik. Mikor már nincs pénz a kábítószerre, súlyos tartozásokat halmoznak fel, a korábbi társasággal is megszakad a kapcsolatuk. A dealer a számlakiegyenlítésre vonatkozóan prostitúcióra kényszeríti a lányt. A „ledolgozás” közepén azonban a dealeren rajtaüt a rendőrség.
 
Ez az epizód egyfajta felvilágosító óra is lehet. Emellett súlyos döntéshelyzeteket vet fel. A leglényegesebb mondanivalója: a társasági élet hagyományos tartozéka – főleg tinédzserkorban – az alkohol és a könnyű drogok fogyasztása. Ezzel kapcsolatban muszáj a kamaszoknak állást foglalniuk. Minden tizenéves kerülhet olyan helyzetbe, amikor muszáj döntenie efelől: zéró toleranciát hirdet, vagy a könnyű drogok mértékletes fogyasztása elfogadható számára. A bizonytalanság, sodródás tilos! Ugyanakkor elvárható-e egy tizenévestől. hogy amit a kortársak élvezetesnek tartanak, ő ne próbálja ki?

Érdemes a csoporttagoktól egyfajta jellemzést, leírást kérni arról, hogy a film alapján milyen szemlélet- és életviteli változás adódik a fogyasztó és a környezete szemszögéből. Ezzel ők is jobban bevonódhatnak a témába, tisztábban láthatják át a drogfogyasztás következményeit, és az esetleges vonzódásukat is csökkentheti, ha saját maguk látják, mondják ki mindezt. Fontos szempont az is, hogy a fiatal nem veszi észre, mikor válik a füves cigi az élvezeti cikkből szükségletté, amikor már nem csupán a társasági együttlét kelléke, hanem egyre sürgetőbb a kielégítés, és már minden az „anyag” megszerzéséről szól. Amikor olyan cselekedeteket is véghez visz, ami addig nem volt jellemző rá: pénztárcából, bankkártyáról lopás, családi dísztárgyak, használati tárgyak értékesítése stb. Nagy kérdés az is a feldolgozás során, hogy ezen a ponton (amikor már kielégítendő szükséglet a drog, és a beszerzése bűncselekményekkel érhető csak el) megállítható- e valaki, illetve az eddig tartó folyamat megy pontján/pontjain lehetséges a segítő beavatkozás?

Erről is nagyon jó elképzelései, meglátásai vannak a kamaszoknak, amiket meg is osztanak velünk. A családi háttér, illetve a folyamat kísérői, szenvedői szemszögéből is érdemes megvilágítani az eseményeket (pl. hol vannak ilyenkor a szülők, a barátok, miért lehetséges az eltávolodás; egyre több és kiélezettebb konfliktushelyzet alakul ki stb.). Valamint a függőség-igény kérdéskörét is ajánlott megvitatni. Hiszen az emberi lét sajátossága, hogy függjön valakitől/valamitől, tartozzon valahová: barát, pár, foglalkozás, hobbi választása. Viszont ha nem a valóságos szükségleteink mentén, hanem ezek ellenére elégítjük ki függőségi igényünket, könnyen áldozattá válhatunk (pl. alkohol-, drog-, játék-, társfüggőség). A lezáró gondolatkör a drogellenes lépéseket, valamint azt tartalmazza, hogy hogyan juthatnak el az áldozatok segítő szolgálathoz, terápiás segítséghez.
 
Forrás:
Cseres Judit (2007): Módszertani segédlet az Esztergomi Szent Jakab Alapítvány NE TEDD! Programja alkalmazásához. Fresh Art Design Kft., Budapest

A blogbejegyzést SZEKERES VERONIKA pszichológus küldte be, kattints ide, hogy megtekintsd a szakember adatlapját!


Hozzászólások:

Még nem érkezett hozzászólás a bejegyzéshez


Szólj hozzá:

KÉRDEZZEN TŐLÜNK