=

Itt kereshet szakembereink között.


KÉRDEZZEN TŐLÜNK

A női agy
HÓDI ADRIENN DÓRA
HÓDI ADRIENN DÓRA
- 2017. 03. 17. 11:42

agy.jpg

 Legutóbbi cikkemben azt mutattam be, miként működik a férfi agy, ezúttal pedig a női agy rejtelmeibe nyerhetünk betekintést. Bár a férfiak és a nők genetikai kódja több mint 99 százalékban megegyezik, a fennmaradó 1 százalék hatalmas jelentőséggel bír a két nem közti különbségek magyarázatakor. Hogy miért? Erre megtalálhatja a választ a kedves Olvasó, ha elolvassa alábbi írásomat.

 Régóta tisztában van a tudomány azzal, hogy a férfiak agya még a testmérethez viszonyítva is körülbelül 9 százalékkal nagyobb a nők agyánál. A 19. századi kutatók ebből azt a téves következtetést vonták le, hogy a hölgyek szerényebb szellemi adottságokkal rendelkeznek, a valóság viszont az, hogy a női agyban a sejtek sűrűbben helyezkednek el, míg az urak esetében laza elrendezkedés figyelhető meg.

Ahogyan azt előző cikkemben is tárgyaltam, a férfiak legfontosabb hormonjai a tesztoszteron, a vazopresszin és a Müller-féle gátlóanyag. A tesztoszteron – a szenvedélyes és érzéketlen viselkedésért felelős hormon – a nők szervezetében is jelen van, fontosabb azonban az ösztrogén, a progeszteron, az allopregnenolon és az oxitocin. Az ösztrogén az összetartozás érzését erősíti, a progeszteron pedig arra hivatott, hogy az ösztrogén hatását időnként tompítsa vagy ellenkezőjére fordítsa. Az allopregnenolon a női agy nyugtatójaként funkcionál, az oxitocin pedig a gondoskodásért, empátiáért, higgadtságért felelős. Minden menstruáló nő agya napról napra finom változásokon megy keresztül, a hormonok jelentős mértékben meghatározzák a nők valóságészlelését, értékrendjét és vágyait. Most pedig vegyük sorra, milyen változásokon megy keresztül a női agy a különböző életszakaszokban!

A kislány

Mivel a lány magzatnak a fiúhoz képest sokkal alacsonyabb a tesztoszteronszintje, a nők agyában már magzatkorban kialakulnak bizonyos képességek, amelyek a férfiaknál egyáltalán nem, vagy csak kevésbé vannak jelen. A kommunikációért, az érzelmi memóriáért és a harag elfojtásáért felelős ideghálózatok már az anyaméhben létrejönnek. Ennek köszönhető, hogy a lányok sokkal beszédesebbek, és számos kommunikációs formát alkalmaznak, amit a fiúk nem.

A lány csecsemők pár napos koruktól kezdve tanulmányozzák a körülöttük lévő arcokat, és igyekeznek szemkontaktust létesíteni. Megfigyelik mások reakcióit, és következtetéseket vonnak le arra vonatkozólag, hogy az illető barát-e vagy ellenség. A lányok az első három hónapban 400 százalékos fejődést mutatnak az arckifejezések felismerésében, míg a fiúknál egyáltalán nem fejlődik ez a képesség. Szintén egyedülálló női adottság, hogy a lány csecsemő sokkal hamarabb átveszi anyja nyugalmát, ugyanakkor sokkal hevesebben reagál mások szenvedésére. Egy kutatás eredményei azt bizonyítják, hogy ez az empatikus készség már a születés napján megmutatkozik, és csaknem egész élete során végigkíséri a nőt.

A tinédzser


A tinédzserkorra az ösztrogén- és progeszteronhullámok ciklikus változása jellemző, ami mindent a feje tetejére állít a kamaszlányok életében. Egyre többet foglalkoznak a testükkel, a jó megjelenéssel, a szexualitással. Nem tudják, hogy a visszajelzéseket elismerésként vagy elutasításként könyveljék-e el, mások reakcióinak értelmezése ráadásul nagymértékben függ attól is, hogy a menstruációs ciklus melyik napján járnak. E két női hormon ugyanis meghatározza az alvás és a közérzet napi, havi és éves ritmusát, ezzel magyarázhatók a tinédzserlányok szélsőséges hangulatváltozásai. A havi ciklus első két hetében az agy felélénkül, a memória megbízhatóbb lesz, a verbális képességek pedig javulnak. Ezt követően a progeszteron lenyugtatja az agyat, majd fokozatosan felingerli, amitől romlik a koncentrációs- és kifejezőkészség, illetve az emlékezőtehetség.

A nehéz napokon az segítheti át a kamaszokat, ha barátnőikkel lehetnek, és kibeszélhetik magukból a problémákat. A beszélgetés aktiválja az agyban az örömérzetért felelős központokat, a szerelemmel és szexualitással kapcsolatos titkok megosztása pedig csaknem eufórikus állapotot idéz elő. Nem véletlen, hogy a lányok átlagosan két-háromszor annyi szót mondanak ki egy nap alatt, mint a fiúk. Még nagyobb öröm számukra a baráti kapcsolatok ápolása, vagyis az együtt töltött idő, a közös vásárlás stb. Ilyenkor akkora dopaminlöketet kap a szervezet, hogy a tinédzserek úgy érzik magukat, mint a kokainfüggők drogfogyasztás közben. Éppen ezért nagyon nehezen viselik el a kapcsolati problémákat, és mindent elkövetnek, hogy megőrizzék a fontos kötelékeket.

A párválasztó nő

Míg a férfiak köztudottan azokra a nőkre figyelnek fel, akiknek előnyös a megjelenése, a nők számára sokkal fontosabb a férfiak társadalmi státusza és anyagi helyzete. Ugyanis ha a potenciális férj eleget keres, akkor valószínűleg gondját tudja majd viselni családjának. No persze, nem mellékesek a külső tulajdonságok sem. Kutatások bizonyítják, hogy a nők olyan párt keresnek maguknak, aki körülbelül 10 centiméterrel magasabb, valamint 3 és fél évvel idősebb náluk. 

Lássuk, mi történik, ha megvan az ideális jelölt! A kapcsolat elején, az ismerkedés fázisában a nők nagyon óvatosak és körültekintőek, megpróbálnak átlátni a választott férfin, és többnyire megérzik, ha az hazudik. Általános tapasztalat, hogy az első hetekben a hölgyek visszafogottan viselkednek, még akkor is, ha már hatalmába kerítette őket a vonzalom. A szexuális együttlét azonban oxitocint szabadít fel az agyban, ami növeli a nőkben a bizalom és az összetartozás érzését. Ha kialakul a szerelem, az valóságos függőséget okoz, mivel részben ugyanazokon az agyi hálózatokon jelenik meg, mint a kényszeresség, a mánia, a mámor, a szomjúság vagy az éhség. Ezzel magyarázható, hogy az első hat-nyolc hónapban másra sem tudunk gondolni, mint kedvesünkre.  Hosszú távon ez az intenzív érzés alábbhagy, és helyét a ragaszkodó szeretet veszi át.

Az anya


Ha arra keressük a választ, hogy mi az oka a gyermek iránt érzett ragaszkodó szeretetnek, akkor szintén az oxitocinszint növekedésében találunk feleletet. A magzat fejlődése, a szoptatás, a tapintás és a szaglás mind olyan folyamatokat indítanak el, amelyek megemelik a szervezetben az oxitocin mennyiségét, ezáltal rendkívül erős kötődést váltva ki. Ez a ragaszkodás nemcsak az anyában alakulhat ki, hanem akár az apában, rokonokban vagy nevelőszülőkben is. Ezzel magyarázható, hogy akik már régóta szeretnének kisbabát, és a kezükbe vesznek egyet, azokban a hirtelen jött oxitocin-bomba miatt még inkább feléled az anyaság utáni vágy.

De miként is lesz valakiből anya? A terhesség elején a vér és az agy progeszteronszintje hirtelen megemelkedik, ami több pihenésre és evésre ösztönzi a nőt. Az újdonsült anya érzékenyebb lesz a szagokra, emiatt gyakorivá válnak a rosszullétek. A második és negyedik hónap között a szervezet progeszteronszintje százszorosára nő, de a negyedik hónapra a kismama kezd hozzászokni a hormonális változásokhoz. Négy hét elteltével agya már beazonosítja a csecsemő mozgását, és az anyuka kezd tudatára ébredni, hogy egy új életet hordoz a méhében. A terhesség végére a nő agyát elárasztják a stresszhormonok, ami arra készteti, hogy ügyeljen a biztonságra, a megfelelő életmódra és környezetére. A legújabb technikával végrehajtott fMRI vizsgálatok kimutatták, hogy a terhesség hatodik hónapja és a szülés közti időszakban a nő agya kisebb lesz, eredeti méretét csak fél évvel a szülést követően nyeri vissza.

Amint a csecsemő világra jön, a nő agyába bevésődik gyermeke illata, hangja és mozdulatai, melyeket 90 százalékos biztonsággal képes felismerni. Ez nem meglepő, ha figyelembe vesszük a tényt, hogy a szülést követő esztendőben az édesanyák átlagosan 700 órával alszanak kevesebbet, mint egyébként (kb. napi 2 óra). Ennek pedig ki más lenne az oka, mint az újszülött? Viszont nemcsak az együtt töltött idő mennyisége számít, hanem a minősége is. Kutatások rámutattak, hogy ha az anya nem foglalkozik eleget gyermekével, akkor a kicsi bizalom-és biztonsághálózatai sérülnek. A figyelmes és gondoskodó légkör ellenben elősegíti, hogy a gyermek okosabb, egészségesebb legyen, és jól kezelje a feszült helyzeteket.

Az érett nő

Száz évvel ezelőtt a változókor még viszonylag ritka jelenség volt. A tizenkilencedik és a huszadik század fordulóján a nők átlagéletkora ötven év körül volt, vagyis csak néhány évvel élték túl a menstruáció elmúlását. Száz esztendő alatt olyan demográfiai változás következett be, hogy napjainkban a nők már 20-30 évvel a ciklusuk megszűnése után is élnek.

A női változókor három fő szakaszból áll, ezek a perimenopauza, a menopauza és a posztmenopauza. Az első fázis 43 éves kor körül kezdődik, innentől kezdve a nők agya hónapról hónapra egyre kevésbé reagál az ösztrogénra. A folyamatot számos kellemetlen tünet kíséri, többek közt hőhullám, depresszió, a libidó csökkenése, szorongás és ízületi fájdalmak. A menopauza átlagosan 51 és fél éves korban, az utolsó menstruációs ciklus után 12 hónappal köszönt be. Az agy ekkor már nincs kitéve az ösztrogén-és progeszteronhullámok váltakozásainak, így a nő valóságészlelését már nem a hormonok befolyásolják. Sok nő ilyenkor „új életet kezd”, figyelme a családról a karrier felé terelődik. Végül bekövetkezik a posztmenopauza, a valóság érzékelésének drasztikus megváltozása. A nő célja ettől kezdve saját vágyainak megvalósítása lesz, hormonszintje állandóra áll be, így nyugalom lesz úrrá rajta.

Margaret Mead antropológus bevezette a „posztmenopauzális életöröm” fogalmát, ami alatt azt értette, hogy az 55 feletti nőknek nem kell már a menstruáció, a női bajok, a teherbeesés miatt aggódniuk, ezért életüket sokkal kevesebb gonddal, csaknem felhőtlenül élhetik. Oprah Winfrey, a híres amerikai TV-s műsorvezető így fogalmazta meg a menopauzát követő érzéseket: „Csodálom, hogy még ebben a korban is azt érzem, egyre csak fejlődöm, saját határaimon túllépve újabb és újabb tudásra teszek szert… Most, hogy életem minden álmomat és elképzelésemet felülmúlta, már pontosan tudom, folyamatosan alakítanunk kell önmagunkat, hogy azzá váljunk, akivé válnunk kell.”

Kívánom minden hölgy olvasónak, hogy hasonlóképpen találjon magára, az uraknak pedig azt üzenem írásommal, hogy a női agy működésének ismeretében legyenek megértőek és támogatóak nő szeretteikkel, ismerőseikkel.



Felhasznált irodalom: Brizendine, Louann (2009): A női agy. Budapest: Nyitott Könyvműhely

A blogbejegyzést HÓDI ADRIENN DÓRA pszichológus küldte be, kattints ide, hogy megtekintsd a szakember adatlapját!



Szólj hozzá:

KÉRDEZZEN TŐLÜNK