=

Itt kereshet szakembereink között.


KÉRDEZZEN TŐLÜNK

Gyerünk ki a természetbe!
Koncz-Kanyó Gabriella
Koncz-Kanyó Gabriella
- 2017. 03. 17. 12:41

piros.jpg

A napokban két hasonló témával – a természettel, és annak előnyeivel - foglalkozó cikk került a kezembe, amelyek nagyon érdekes kutatási
eredményekről számoltak be.

Nem tudom fel tudja-e idézni a kedves Olvasó a legutóbbi élményét, amikor túrázott, vagy sétált egy jót a természetben. Magyarországon nagyon jó helyzetben van, mert még Budapestről sem kell messze menni, hogy erdőbe érjen. Emlékszik az illatokra, a gyönyörű színekre, a fákra? Arra, hogy milyen csodálatos változások történnek hétről-hétre? A kellemes fáradtságra, a szabadságra, a feltöltődésre?

Nem egy gyakori téma a pszichológia berkeiben, ugyanakkor örvendetes tény, hogy Elisabeth Nisbet és John Zelenski a Psychological Sciense-ben arról írt, hogy miért létezik az a jelenség, miszerint alábecsüljük a minket körülvevő természetet, pontosabban az „érzelmi előrejelzésünk” rosszul működik (nem csak) ebben az esetben.

Az érzelmi előrejelzés fogalma azt a jövőbeni feltételezést takarja, miszerint be tudjuk jósolni,hogy egy adott dologgal kapcsolatban hogyan fogunk érezni. A vizsgálatok azt mutatják, hogy ebben nagyon rosszak vagyunk. Nem tudjuk még csak megközelítőleg sem pontosan eldönteni, hogy a jövőben mi fog éppen boldoggá tenni, az aktuális érzéseink ezt meggátolják. Ettől függetlenül ez önkéntelenül is működik bennünk, jól , vagy sem.

A kutatók arra jutottak, hogy nem tudjuk előre megbecsülni, hogy mennyire fogjuk jól érezni magunkat a természetben (és ez a feltételezés lehet, hogy éppen visszatart attól, hogy fogjuk a bakancsunkat és nekiinduljunk a közeli erdőnek, mezőnek). A Carleton Egyetem hallgatóinak egy csoportját arra kérték, hogy próbálják megjósolni, hogy mennyire fog nekik örömet okozni, ha egy gyönyörű zöld útvonalon jutnak el a céljukig Ottawában. A második csoport eközben végigment a kijelölt útvonalon, és értékelte annak élvezeti értékét. A kontrollcsoport pedig alagutakon keresztül jutott el ugyanoda (általában így közlekednek a hallgatók az épületek között a kampuszon).

Az eredmények azt mutatták, hogy akik a becslést végezték, szignifikánsan alábecsülték azt az élvezeti értéket, amit a második csoport eredményei mutattak. E.O. Wilson, szociobiológus szerint „biofilek” vagyunk, tehát „arra vagyunk teremtve” hogy inkább otthon érezzük magunkat a madarak, békák, egyéb állatok és a zöld növények közelében, mint a betondzsungelben, ahol többnyire élünk.

Azt is kimutatták, hogy pszichés előnyeink is származnak abból, ha több időt töltünk a természetben. Természetesen a cikknek nem célja, hogy bárkit is meggyőzzenek arról, hogy járjon többet kirándulni, ugyanakkor nagyon érdekes, hogy nem csak testi és lelki előnyeink származnak ebből. A környezetünk is profitálhat, ugyanis az is kiderült, hogy nem csak boldogabbak vagyunk a természetben töltött időtől, hanem vigyázunk is rá, nem szennyezzük a környezetünket, újrahasznosítunk, tehát „zöldebbek” vagyunk. A cikk írói arra mutatnak rá, hogy talán nem csak magát az „Óvjuk a környezetet, Legyünk zöldebbek” szlogeneket kellene hangoztatni, hanem arra kellene buzdítani az embereket, hogy menjenek ki a természetbe.

A másik cikk szerzőjének saját élménye szintén alátámasztja a fent említetteket. A 7 éves fiát, Liamet elég nehéz elmozdítani a legójától, vagy bármilyen játékától azzal a felhívással, hogy „menjünk kirándulni”. A szokásos válasz általában az, hogy „inkább ezt az időt arra használnám, hogy az Angry Birdssel játsszak”.

Ezután, ha az érvek meggyőzőek voltak, és sikerül elmenni túrázni, akkor rájön, hogy ő ezt nagyon élvezi. Egyszer ki is jelentette, hogy nem is tudja, hogy miért nincs kedve sohasem jönni, mikor ez nagyon jó dolog. Tehát, ha azon gondolkodik valaki, hogy menjen-e kiránulni, de úgy érzi, hogy az nem lesz olyan jó – vagy nem ad annyi élményt, mint pl. beülni egy moziba – akkor jusson eszébe az, hogy valószínűleg téved. Próba, szerencse, nem? Irány a természet!


Forrás:
Kenrick, D.T. (2011). Go take a hike! (for an unexpected psychological lift). Psychology Today.
Nisbet, E.K., &Zelenksi, J.M. (2011). Underestimating the nearby nature: Affective forecasting errors obscure the happy path to sustainability. Psychological Science, Early Online Release

A blogbejegyzést Koncz-Kanyó Gabriella pszichológus küldte be, kattints ide, hogy megtekintsd a szakember adatlapját!


Hozzászólások:

Még nem érkezett hozzászólás a bejegyzéshez


Szólj hozzá:

KÉRDEZZEN TŐLÜNK