=

Itt kereshet szakembereink között.


KÉRDEZZEN TŐLÜNK

Nyugodt városi életforma: létezik ilyen?
Czecz Fruzsina
Czecz Fruzsina
- 2017. 03. 17. 12:44

eső.jpg

Gyorsétterem, gyorsposta, gyorshajtás, gyorsházak, gyorskölcsön, villámrandi, villám nyelvtanfolyam: csak néhány példa a rohanó életvitel tartozékai közül. Mindent azonnal szeretnénk elintézni, folyton rohanunk. Ezt ellensúlyozandó alakult ki egy új mozgalom, a Slow Life (szó szerint: lassú, nyugodt élet), melyről Dúll Andrea egyetemi docens mesél. Mindezek előtt pedig saját szakterületébe, a környezetpszichológia tudományába is beavatja az Olvasót.  

A pszichológia hagyományosan a lelki tényezőkkel és a társas kapcsolatokkal foglalkozik. A környezetpszichológus azt vizsgálja meg, hogy a fizikai környezet és az ember között milyen kölcsönhatások jönnek létre. Ez a tudomány Magyarországon csupán 1996 óta van jelen, tehát egy fiatal ágról beszélhetünk. Tárgya a természeti környezet, az épített tér, és már a virtuális világ is. Hazánkban még kevesen dolgoznak ezen a területen, külföldön ugyan számos specialista végzi a munkáját, nálunk ez még nem terjedt el. 

Gyakoribb azonban, hogy egy-egy terület átalakításánál, építésénél kikérik a környezetpszichológus véleményét. Dúll Andrea elmondása szerint sok pályázatnál használják az ő és kollégái tudását. Építészek, tárgytervezők, tájtervezők és pszichológusok együttes erővel dolgoznak azon, hogy az adott terület minél komfortosabb legyen a használói számára. A legfontosabb, legalapvetőbb tényezőként a személy-környezet összeillést vizsgálják meg. A szakember beszámolt legutóbbi munkájáról, ahol egy óvodát alakítottak át. Kezdetben óriási belmagasság volt jellemző az épületben, de a tér szabályozásával gyerekbaráttá vált a játszószoba. Ezen a példán is jól látszik, hogy mennyire fontos felmérni a tér és a személy egymásra való hatását.

Sajnos pénzügyi akadályok miatt sokszor úgy gondolják, olcsóbb megépíteni valamit, nem szükséges előzetes munkával figyelembe venni az emberi tényezőket. Az ilyen épületekben, tereken kényelmetlenül, feszülten érezhetjük magunkat, és nehezen fogalmazzuk meg ennek az okát. Lehet, hogy egyszerűen a formák, színek, a térelválasztás, a szemmagasságban lévő tárgyak befolyásolnak.

A slow life mozgalom

A lakosok nagy része városokban él, és biztos mindannyian tapasztaltuk már a lüktetést, ami a városi léttel jár. Dúll Andrea környezetpszichológusként a Slow Life mozgalomról is beszámolt. Az ötlet Olaszországban született meg, ahol egy gyorsétterem nyitása ellen tiltakoztak az emberek. A mediterrán életritmusnak egyre nagyobb „rajongótábora” van ebben a felgyorsult világban, és Olaszország után számos helyen felmerült az igény a lassításra. Különböző irányzatok léteznek: slow food (ételek, evés), slow travel (utazás), slow work (munka), slow learn (tanulás), stb. Szakértők bírálják el, hogy melyik város kaphatja meg a címet. Számos szempontot mérlegelnek, például nem lehet 50 ezer főnél népesebb a város, nem működhetnek bizonyos közlekedési eszközök, nem épülhetnek bizonyos típusú épületek.

Dúll Andrea felhívta a figyelmet egy érdekes ellentétre: a lassú, nyugodt ritmus és a városi életforma szinte kizárja egymást. Ebben a mozgalomban azonban arra törekszenek, hogy a kettő megférjen egymás mellett. Már itthon is láthatunk erre bizonyítékot, Hódmezővásárhely nyerte el elsőként a Slow Town címet.

A blogbejegyzést Czecz Fruzsina pszichológus küldte be, kattints ide, hogy megtekintsd a szakember adatlapját!


Hozzászólások:

Még nem érkezett hozzászólás a bejegyzéshez


Szólj hozzá:

KÉRDEZZEN TŐLÜNK