=

Itt kereshet szakembereink között.


KÉRDEZZEN TŐLÜNK

Hurrá, nyaralunk?
Koncz-Kanyó Gabriella
Koncz-Kanyó Gabriella
- 2017. 03. 17. 12:50

tenger.jpg

Meleg van. Ilyenkor a legjobban várt esemény a nyaralás, ami vagy már előre lefoglalva, vagy még csak tervezgetve van. Munkahelytől függően még (egybefüggő) szabadságot sem olyan egyszerű kivenni, így már ez önmagában nem kis szervezést igényel.

Mit érdemes átgondolni, hogy az egy – jó esetben két hétből ne rémálom, és hajtépés, hanem kikapcsolódás, és sok örömteli pillanat kerekedjen? Természetesen rögtön nagyon sok korláttal találjuk szembe magunkat, hiszen nem mindegy, hányan, hová, mennyiért szeretnénk menni, és mennyi időre. Nagyon sok befolyásoló tényező akad ilyenkor, ami eltéríthet esetleg az eredetileg kigondolt úti céltól, ez elsülhet jól is, és rosszul is.

A tervezésnél már nagyon sok dolgot ki lehet küszöbölni, ha a saját igényeinket vesszük csak is kizárólag figyelembe, és nem feltétlenül követjük a trendeket. Ha családdal nyaralunk, akkor a cél az, hogy a gyerekek jól érezzék magukat, de a szülőknek se legyen 24 órás őrszolgálat a várva-várt nyaralás. Ha pedig kettesben, vagy egyedül, akkor egészen más szempontokat is figyelembe lehet venni. A lényeg, hogy megfelelő úti cél, és annak az anyagi vonzatának megfelelő kiválasztásával már sok stressztől megkíméltük magunkat.


Ameddig a takaró ér

Az anyagiak nyilván nagyon fontosak, hiszen ez már nem az első nyár, amikor a devizaárfolyamok elszabadulnak, és sokak életét megnehezítik. Ezért talán fontos mindenkinek megfogalmazni, magában, hogy mi is számára a nyaralás. Mert attól, hogy nem telik tengerparti, vagy pálmafás helyre, még nem kell lemondani a pihenésről, kikapcsolódásról. A lélektani kutatások azt bizonyítják, hogy minőségileg az a fajta szabadság a legjobb, ami minimum 10 napig, de inkább 2 hétig egybefüggően tart, hiszen ez idő alatt egészen fel tudunk frissülni, és újult erővel belevetni magunkat a munkába.

Tervezzünk, de túl ne tervezzünk

Egy másik stresszfaktor az, hogy ha túltervezzük a pihenésünket, és esetleg sok mindent akarunk belezsúfolni egy hétbe, és magas elvárásokat állítunk fel magunkkal szemben – mondván most vagyunk csak ebben a városban/országban, nézzük hát meg jól. Nyilván itt az egyéni igények már nagyon nagy eltéréseket mutatnak, hiszen van, aki nem bír egy helyben a medence mellett feküdni órákat – mindezt egy héten keresztül, és van, aki pontosan így érzi jól magát. Ha megtaláljuk az egyensúlyt, ami számunkra megfelelő, akkor gond nem lehet.

Jó, ha van egy-két pont, amihez igazítani tudjuk a napjainkat – ha más nem egy asztalfoglalás, vagy egy koncertjegy, de alapvetően akkor lehet lazítás a lazítás, ha a szigorú hétköznapi kereteket teljesen elengedjük, és hagyjuk, hogy ösztönösen válasszunk, mit szeretnénk csinálni. Ami pedig még fontos, hogy ha nem érezzük jól magunkat tervek nélkül, akkor legyünk rajta képesek változtatni. Mert lehet, hogy otthonról még úgy tűnik, hogy egy városnézés 5. napja is milyen izgalmakat rejteget, de könnyen előfordulhat, hogy másra vágyunk. Erre fontos odafigyelni, és nem elnyomni, teret hagyni magunkat, a változtatásra, hogy tényleg azt csináljuk, ami jól esik.

Ha pedig elmúltak a pihenéssel töltött napok

A hirtelen átmeneteket nem sokan kezelik könnyedén, és jól. Érdemes végiggondolni, hogy ha visszajövünk a nyaralásból, kell-e másnap dolgozni, vagy a gyerekeket táborba vinni, bármi. Ugyanis már az is szorongást okozhat az utolsó 1-2 napban, hogy vissza kell menni, és rögtön hozzálátni a dolgokhoz. Ha nem hagyunk időt magunknak arra, hogy visszazökkenjünk, akkor sok örömtől fosztjuk meg a testünket, lelkünket.

Nem vagyunk gépek, nem tudunk egyik üzemmódból egy gombnyomásra egy másikban váltani (kivéve életveszélyes és egyéb nem hétköznapi helyzeteket) így ha vasárnap érünk haza, és hétfőn már dolgozni kell, nem biztos, hogy olyan hatékonyak leszünk, hiszen félig még nyaralunk. És amellett, hogy a nyaralás egy nagyon örömteli dolog, nem szabad elfeledkeznünk, hogy néha a hétköznapokat is élhetjük úgy, hogy ha visszagondolunk, mosolyt csal az arcunkra egy átlagos, hétfői nap.

A blogbejegyzést Koncz-Kanyó Gabriella pszichológus küldte be, kattints ide, hogy megtekintsd a szakember adatlapját!


Hozzászólások:

Még nem érkezett hozzászólás a bejegyzéshez


Szólj hozzá:

KÉRDEZZEN TŐLÜNK