=

Itt kereshet szakembereink között.


KÉRDEZZEN TŐLÜNK

Kövesd a csordát! - A csordaösztön megnyilvánulásai a XXI. században
Számel Szilvia
Számel Szilvia
- 2017. 03. 17. 13:05

Bari.jpg

Az ember alapvetően társas lény. Csoportban, társai körében érzi a legjobban magát, hiszen szüksége van a valahová tartozás érzésére és mások visszajelzéseire. Ismeretes, hogy csoportjaink referenciaként szolgálnak számunkra, segítenek felépíteni identitásunkat, szüleink és barátaink visszajelzései pedig alapvetőek énképünk, egészséges önbecsülésünk kialakításában.

Az ember továbbá – éppen társas természetéből fakadóan - hajlamos a konformizmusra. Arra, hogy úgy cselekedjen, ahogyan mások is teszik, olyan véleményt alkosson, amelyet társai elvárnak tőle. Szociálpszichológiai kísérletek sora vizsgálta az alkalmazkodás okait. Eredményeik szerint a konformizmus hátterében több tényező is állhat: a másoknak való megfelelési kényszer, félelmünk, hogy ellentétes álláspontunk hangoztatásával elveszítjük a csoport szimpátiáját és a csoporthoz tartozás jogát, továbbá az is gyakori, hogy a többség véleményében jobban bízunk, mint a sajátunkban.

Csoportban való viselkedésünket azonban nem csak személyiségünk vagy alkalmazkodásra való hajlamunk határozza meg. Freud óta tudjuk, hogy alapvetően ösztönlények vagyunk, így társaink körében vagy tömegben a csordaösztön is erősen hat cselekedeteinkre. Régen ez az ösztönünk alapvetően a túlélést szolgálta, hiszen a vadon élő állatoknak, de még az ősembernek is a csorda jelentette a legfőbb védelmet a ragadozók ellen. Ha azonban társaik közeléből eltávolodtak, már nem élvezték a csorda védelmét – hiszen az egyedül kóborló egyedek a vadállatoknak könnyebb prédát jelentettek.

Napjainkban sokféle formában megnyilvánulhat a csordaösztön: tömegben kialakult pánik reakcióknál, sporteseményeken a szurkolók viselkedésében, vandalizmus esetén, sőt, mindennapi döntéshozatalaink és ítéletalkotásaink során is. Utóbbihoz sorolhatjuk a különféle divatfellángolásokat és trendeket. Mindenki jól ismeri a jelenséget, amikor hirtelen mindenki ugyanazért kezd lelkesedni. Amikor ugyanazt a ruhadarabot lehet látni az összes nőn, vagy minden ember ugyanazt a zenelejátszót, telefont és ránctalanító krémet akarja megvásárolni.

Itt már nem a túlélés a tét, hanem a csoportnormáknak, társadalmi elvárásoknak való megfelelés – a cél, hogy ne maradjunk ki semmiből, ne érezzük magunkat kirekesztve. Arra, hogy mindennapi ítéleteinkre hogyan hathat csordaösztön, jó példa a következő: egy ember sétál az utcán, megéhezik, talál két üres éttermet és találomra beül az egyikbe. Arra jár egy pár is, akik szintén éttermet keresnek. Ők már valószínűleg azt a helyet választják, ahová az előző ember is betért. Mindezt arra a feltevésre alapozva döntésüket, hogy az az étterem, ahol vannak vendégek, jobb választás lesz. Valószínű, hogy ez így fog folytatódni az est hátralévő részében, így az egyik étterem nagy profitot csinál majd. A különféle trendek, melyek időről időre megjelennek, szintén hasonlóan működhetnek. Gondoljunk csak napjaink legnagyobb közösségi hálójára, a Facebook-ra. Nem akarunk kimaradni belőle, ezért regisztrálunk. Hiszen ott folyik a közösségi élet, a felhasználó különféle csoportokhoz csatlakozhat, kialakíthatja személyes profilját. Tehát a csordát követjük azáltal, hogy szabadidőnkben ugyanazt csináljuk, mint mások.

A csordaösztön megnyilvánulását tetten érhetjük a tömegben kialakult pánik reakciók esetében is. Szociálpszichológusok szerint pánikról akkor beszélhetünk, ha menekülés során nem tartjuk be a társadalmi normákat. Kialakulásának feltétele, hogy az emberek úgy érezzék, van esély a menekülésre, de ugyanakkor annak is tudatában legyenek, hogy nem biztos a túlélés. Emellett értelemszerűen a társak viselkedésének is szerepe van menekülés során. Ha mindenki kivárja a sorát, valószínűleg valamennyien túlélik, ha viszont valaki tolakodni kezd, akkor nagy valószínűséggel a többiek is követik azt. Mást nem is tehetnek, hiszen saját túlélésük a tét. Evolúciós biológusok szerint menekülés közben az állatok a saját bőrüket mentik azáltal, hogy a menekülő csorda közepébe törekednek, hiszen ott nagyobb védelmet élveznek a veszély elől. Ez eredményezi majd azt, hogy egyszerre, ugyanabba az irányba tartanak menekülés közben. Ezen kívül pánikhelyzetben megfigyelhető egyfajta aszimmetrikus felhalmozódás is a tömeg részéről, ezt állatokkal és emberekkel végzett kísérletek is kimutatták. Hangyáknál például megfigyelték, hogy ha egy kis edénybe vannak bezárva, melynek két szemközti oldalán is van kijárat, akkor a többség általában egy kijáraton szeretne kimenekülni. Ez az irracionálisnak tekinthető viselkedés az emberre is jellemző – gondoljunk csak a West Balkánban történt tragikus eseményre.

 Persze a csorda követése „jól is elsülhet”. Biztosan az olvasók is átélték már, hogy milyen felemelő érzés a többi szurkolóval együtt lelkesedni a lelátón vagy egy koncerten egyszerre mozogni a tapsoló-táncoló tömeggel. Sőt, egy egyenpóló is nagyon sok jelentést hordozhat magában, hiszen kifejezhetjük vele valahová tartozásunkat és az általunk fontosnak tartott értékeket. De mindezek mellett az is fontos, hogy ne kövessük ész nélkül a különféle divatfellángolásokat, hanem a csordaösztön ellenében őrizzük meg nonkonformizmusunk és egyediségünk/egyéniségünk egy szeletét is.



Felhasznált irodalom:
Hewstone, M., Stroebe W. (szerk.) (2007): Szociálpszichológia. Akadémiai Kiadó, Budapest
Dr. Dúll A., Dr. Varga K. (szerk.) (1993). Általános pszichológiai gyakorlatok II. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest
Wikipedia: Herd behavior

A blogbejegyzést Számel Szilvia pszichológus küldte be, kattints ide, hogy megtekintsd a szakember adatlapját!


Hozzászólások:

Még nem érkezett hozzászólás a bejegyzéshez


Szólj hozzá:

KÉRDEZZEN TŐLÜNK