=

Itt kereshet szakembereink között.


KÉRDEZZEN TŐLÜNK

Az Én kultúrám, a Te kultúrád
SZÁMEL SZILVIA
SZÁMEL SZILVIA
- 2017. 03. 08. 14:33

timthumb (38).jpg

 Fővárosunkat nyáron elárasztják a különféle országokból érkezett turisták. Budapest ebben az időszakban mindig multikulturális kavalkáddá változik, az ember ekkor gyakran láthat extrém öltözködésű, különös embereket az utcán. A magyaroknak ők csodabogárnak tűnhetnek, az ő szemszögükből viszont a mi viselkedésünk vagy öltözködési szokásaink lehetnek meghökkentőek. A kultúra, ahonnan érkeztünk olyan örökséggel lát el mindannyiunkat, melyet ha akarnánk sem tudnák levetkőzni magunkról.

 Arra, hogy mennyire lényegesek lehetnek ezek a kulturális különbségek, jó példa az üzleti világ etikettje. A nyugati országok üzletemberei például kézfogással jelzik, hogy megkötötték az üzletet. A keleti emberek körében a kézfogás annak a jele, hogy a felek barátok, így megkezdődhet a tárgyalás. Ez egy apró különbség ugyan, mégis rányomhatja a bélyegét az üzlet sikerére. A példa jól érzékelteti, hogy minden társadalom más hagyományokkal rendelkezik. Ha valaki kellőképpen nyitott és hajlandó megismerni az egyes kultúrák által fontosnak tartott értékeket, talán könnyebben megérti a számára olyan idegen jelenségeket, hogy a kínai étteremben miért mosolyog mindig az eladó, vagy miért olyan hangosak az Olaszországból érkezett turisták a metrón. Egymás megértésében és a gördülékeny kommunikációban tehát az adott közösség értékrendszerének, szokásainak ismerete elengedhetetlen tényező.

Geert Hofstede szociálpszichológus érdekes elmélettel szolgál a kulturális különbségekre. Szerinte léteznek olyan dimenziók, amelyek meghatározzák egy adott társadalom értékrendszerét, ezáltal a benne élő emberek viselkedését is. A legismertebb értékdimenzió a kollektivizmus-individualizmus. A kollektivista szemléletű társadalmakban élő emberek számára a közjó sokkal fontosabb, mint az egyéni érdekek. Ezek az emberek születésüktől fogva erős közösségekbe tartoznak (ez lehet akár egy összetartó család is), így a másokkal való együttműködés az elsődleges számukra. Nagyon jó példa erre Japán, ahol az emberek az atomkatasztrófa után hihetetlen összefogásról tettek tanúbizonyságot: kivárták a sorukat az ételelosztásnál, összeszedettek maradtak, így nem alakult ki pánik. Ez lenne a kollektivista életszemlélet megnyilvánulása. Az Amerikai Egyesült Államok vagy Magyarország már inkább az individualista országok közé tartozik. Nálunk az egyéni érdekek a közösség érdekei felett állnak. Ez nem feltétlenül negatív, hiszen a versenyszellemet, így a gazdasági fellendülést egyaránt erősítheti. Az individualista értékeket valló emberek viszont kevésbé hajlamosak az összefogásra és a közösségben való létezésre.

Ki gondolná, de egy társadalmat még az is meghatározhat, hogy a benne élők férfias vagy nőies értékeket követik inkább. A férfias értékek elsősorban a versengő magatartás felé orientálják az embereket – ez kicsit összhangban áll az individualista életszemlélettel. Ezzel szemben azok a kultúrák, melyekben a feminin értékek hangsúlyosak, az emberek közötti kapcsolatokat, egymás megsegítését, támogatását és az összefogást tartják szem előtt. Ilyen értékek érvényesülnek Indiában, Spanyolországban, Olaszországban, és még sorolhatnám.

Hofstede szerint kultúránk kódolja belénk azt is, hogy mennyire toleráljuk a bizonytalan helyzeteket és a szokásostól eltérő jelenségeket. Vannak olyan helyek a világban, ahol a törvények betartását, a vallási hovatartozást és hitet nagyon komolyan veszik (gondoljunk csak az arab országokra). Egyes társadalmak pedig éppen arról híresek, hogy tolerálják a másságot, engedik, hogy egymás mellett megannyi vallás, ember megéljen, mint például Kanadában vagy az Egyesült Államokban. Egy keleti országból érkező, ahol a bizonytalanságtűrés alacsonyabb fokon áll, valószínűleg kevésbé örül neki, ha egy utcai zenész odamegy hozzá kéregetni, míg egy bizonytalanságtűrő társadalom fiai valószínűleg boldogan fogadják a más életvitelt folytató emberek közeledését, nyitottabbak ezekre az élményekre. Sőt, abban is különbség lehet egyes országok között a tradíciók tiszteletének és a szociális kötelezettségek betartásának mekkora szerep jut. Ezeket Hofstede rövidtávon orientált országoknak nevezi, míg azok a kultúrák, melyek nagyon takarékosak, a benne élők pedig állhatatosak, a hosszú távú orientáció dimenziójában érnek el magas értékeket.

Ne lepődjünk meg tehát, ha a déli turisták nagy hanggal közelednek felénk az utcán, az északi népek pedig zárkózottságukról tesznek tanúbizonyságot. Mindez nem feltétlenül azt jelenti, hogy a svéd utazó fennhéjázó, a spanyol turista pedig neveletlen. Egyszerűen ilyen értékeket tanult meg szülei, nagyszülei által, ezt közvetítette felé a közösség, amelyben felnőtt. Jelen elmélet természetesen a kulturális különbségek csak egy kis szeletét magyarázza meg, ezenkívül még mindig ott vannak a különféle személyiségtényezők, melyeket a szocializáció csak kis mértékben befolyásol. Mégis ezek kölcsönhatásának köszönhetjük, hogy világunk és a benne élők annyira sokszínűek. Ha pedig az ember megtanul mások szemével nézni és nyitott idegen kultúrák gondolkodásának megismerésére, az segíthet levetkőzni előítéleteit és utat nyitni egy egészen más világ, felfogás felé.

A blogbejegyzést SZÁMEL SZILVIA pszichológus küldte be, kattints ide, hogy megtekintsd a szakember adatlapját!



Szólj hozzá:

KÉRDEZZEN TŐLÜNK