=

Itt kereshet szakembereink között.


KÉRDEZZEN TŐLÜNK

Amikor fáj
KONCZ-KANYÓ GABRIELLA
KONCZ-KANYÓ GABRIELLA
- 2017. 03. 08. 14:39

timthumb (44).jpg

 A Fájdalom Társaságok Nemzetközi Szövetségének (IASP) meghatározása szerint a „fájdalom tényleges vagy potenciális szövetkárosodással összefüggő kellemetlen szenzoros vagy emocionális tapasztalás”.

 A fájdalom pszichés megélése és testi lokalizációja mögött bonyolult idegrendszeri működés áll. Nagy vonalakban ez annyit jelent, hogy míg a fájdalom pszichés megélése a frontális lebenyben történik (Br. 10, 11) a lokalizáció más úton megy végbe (a spinothalamicus pályarendszer szállítja az ingerületet). A fájdalomérzetet pedig egy másik area értékeli – az anterior cingulate cortex. Ez az area azonban nem csak a testi fájdalom megélésekor aktiválódik, hanem akkor is, ha lelki fájdalmat élünk át.

A fájdalomról nagyon sok tapasztalatunk van. Már csecsemőkorban megismerkedünk az érzéssel – és ekkor még a lokalizáció nem is annyira fejlett – és az egész életünket végigkíséri valamilyen szinten. A legtöbb fajta fájdalomérzet (kivéve a krónikust) jelzésértékű, fontos információt hordoz. Van, hogy csak átmenetileg van jelen, és sajnos az is előfordul, hogy tartósan. Eltérő intenzitású lehet, és mindenki teljesen egyéni fájdalomküszöbbel rendelkezik.


Nemek

Az, hogy ez a bizonyos fájdalomküszöb a nőknél vagy a férfiaknál magasabb, örök kérdés, de igazán a kutatások sem mutatnak egyértelmű eredményeket. Ha egy vizsgálatot laboratóriumban végeznek például, nagyobb az esély arra, hogy a férfi résztvevők a neveltetés, és a társas kívánatosság miatt „jobban” fognak teljesíteni, mint a női résztvevők, holott lehet, hogy egy hétköznapi helyzetben ez pontosan fordítva van. Még a kísérletvezető neme is befolyásolhatja az eredményt – Fredric Levine és Laura Lee De Simone 1991-ben egészen csinos kísérletvezetőket kért fel annak érdekében, hogy demonstrálhassák, hogy a férfi résztvevők mennyivel jobban teljesítenek ebben az elrendezésben. Ezen kívül legalább egy tanulmány kimutatta, hogy a nők jobban tűrik a fájdalmat, hogy ha a vizsgálatvezető férfi.

Etnikum

Nem csak a vizsgálati személyek neme fontos faktor a fájdalom kutatásában, hanem a faji hovatartozásuk is. Alapvetően arra jutottak, hogy a fehér – kaukázusi emberek kevésbé érzékenyek, és jobban tűrik a fájdalmat, mint az afrikai, ill. ázsiai emberek. A floridai egyetemen Claudia Campbell és kollégái 2005-ös vizsgálatukban kimutatták, hogy a 62 afro-amerikai résztvevő kevésbé tűri a fájdalmas ingereket, mint a fehér részvevők. Ugyanakkor egy-két tanulmány eredményeiben akadtak kivételek, például amikor afro-amerikaiakat és fehér amerikaiakat vizsgáltak, vagy kaukázusi belgákat és japánokat osztottak egy csoportba. Ezzel el is jutottunk a harmadik fontos faktorhoz, a kultúrához.

Kultúra


A Bariban törzsben a fájdalom kimutatása egyértelműen tabu volt. Már gyermekkortól kezdve arra nevelték őket, hogy rezzenéstelen arccal tűrjék a fájdalmat, legyen az bármilyen erős – szülés, körülmetélés például. A kérdés az, hogy hogyan befolyásolja a neveltetés, a kultúra a fájdalomküszöböt, és a fájdalom érzékelését. Mit mutatunk, mit érzünk? Ezt egyértelműen befolyásolja a kultúránk, itthon leginkább az a közismert, hogy ha egy kisfiú elesik pl. akkor – „a fiúk nem sírnak” „katonadolog” jelzőkkel illetjük az esetet, míg lányok esetében ez annyira nem jellemző. Tehát főleg a nemek alapján differenciálunk, a kultúránkban alapvetően nem tabu a fájdalom kimutatása.

Mieko Hobara arra az eredményre jutott a 32 fős vizsgálatában, hogy a japán férfiak és nők kevésbé tartják helyesnek a fájdalom bármilyen nemű kifejezését, az európai – , és amerikai emberekkel összevetve. A másik érdekes tényező a kultúrán belül a nyelv. Azt találták, hogy néhány nyelvben szinte csak egy-két alap szó létezik a fájdalomra, amit aztán néhány jelzővel egészítenek ki, míg más nyelvekben pedig rengeteg szót, kifejezést lehet találni a fájdalom különböző változataira.

Személyiség

És végül, de nem utolsó sorban meg kell említeni a személyiség megkérdőjelezhetetlen szerepét. Vizsgálták az akut fájdalomra adott reakciót – amit erősen befolyásol a résztvevők személyisége. Ezen kívül nagyon érdekes a krónikus fájdalomra való hajlam – találtak olyan személyiségszerkezetet, ami előre jelezheti, ill. magában hordozhatja a későbbi krónikus fájdalom kialakulását.

Nem kiemelt, de fontos faktor a fájdalomhoz való hozzáállásunk. Gondolok itt arra, hogy jelzésértékűnek tekintjük a szervezetünk részéről, és elgondolkozunk azon, vajon mi is okozhatja, vagy nem foglalkozunk vele, és mint ahogy a reklámok is sugallják – „nincs időm a fájdalomra” alapon gyorsan csillapítjuk. Nagyon sokféle okból jelentkezhet fájdalom a testünk bármely pontján, és természetesen a pszichoszomatikus, ill. szomatopszichés kölcsönhatást mindenképpen figyelembe kell venni.Könnyen előfordulhat, hogy a mindennapi stressz miatt egy jó kis fejfájással ülünk autóba, vagy érünk haza, ami senkinek sem kellemes. 

A fájdalom témája szerteágazó, nagyon sok kapcsolódó területe van. A leírt négy szempont sok mindent megmutat, és talán segít reflektálni önmagunkra, a saját fájdalomküszöbünkre, és érzékelésünkre. 



Forrás:
Campbell, C.M, Edwards, R.R. & Fillingim, R.B. (2005). Ethnic differences in responses to multiple experimental pain stimuli. in.: Pain, 113, 20-26. 
dr. Arányi, Zs., A neuropátiás fájdalom, in.: Hippocrates, 2007. IX. évf. 3. szám
dr. Tarsoly, E., Funkcionális anatómia pszichológushallgatók számára, Edge 2000, 2004.
Hobara M., (2005): Beliefs about appropiate pain behaviour. Cross-cultural and sex differences between Japanese and Euro-Americans, in.:European Journal of Pain, 9, 389-393. 
Jarrett, C., (2011) Ouch!The different ways people experience pain, in.: The Psychologist, vol 24. no 6.
Levine, F.M. & De Simone, L.L., (1991). The effects of experimenter gender of pain report in male and female subjects. in.:Pain, 44, 69-72. 
Merskey H, Bogduk N. Classification of Chronic Pain Syndromes and Definitions of Pain Terms. Seattle, WA: IASP Press; 1994:209-213.

A blogbejegyzést KONCZ-KANYÓ GABRIELLA pszichológus küldte be, kattints ide, hogy megtekintsd a szakember adatlapját!


Hozzászólások:

Még nem érkezett hozzászólás a bejegyzéshez


Szólj hozzá:

KÉRDEZZEN TŐLÜNK