=

Itt kereshet szakembereink között.


KÉRDEZZEN TŐLÜNK

Merülés a tudattalanba - álmaink világa
SZÁMEL SZILVIA
SZÁMEL SZILVIA
- 2017. 03. 08. 14:40

timthumb (45).jpg

 Álmodni, álmodozni – e két szó más jelentést takar ugyan, egy azonban közös bennük: vágyaink, fantáziáink fejeződnek ki általuk. Mindkét tevékenység létszükséglet: gondoljunk csak bele, milyen nehéz lenne az élet, ha képtelenek lennénk kiszakadni a valóság szorításából. 

 A nappali fantáziálásnál azonban az álmok jóval rejtélyesebb lelki jelenségek. Már az ősi kultúrákat is foglalkoztatta, hogy az álmokban megjelenő képek, állatok, szimbólumok mire utalhatnak az illető sorsának alakulása szempontjából. Az interneten rengeteg álomfejtéssel foglalkozó oldalt találhatunk, a könyvesboltok polcai is roskadoznak a különféle álmoskönyvektől. Az álmok jelentésének magyarázatai főként a népi hagyományokból, megfigyelésekből táplálkoznak, a régi álmoskönyvek általában egy-egy tárgyhoz, növényhez, állathoz való jelentéstulajdonítást tartalmaznak. Például a magyar álomfejtésben a gabona megjelenése az álomban gazdagságot, nyereséget jelez, míg a fehér ló a megelégedett, boldog házaséletet jelenti (Krúdy, 1925). Kultúránként azonban más és más értelmezéseket találhatunk álmaink tartalmát illetően.

Sigmund Freud egyenesen a tudattalan megismerésének királyi útjaként definiálja az álmokat. Mindaz tehát, ami nappal nem jut el a tudatunkba, de ott lakozik lelkünk mélyrétegeiben, alvás során képek, jelenetek, szavak vagy hangok formájában utat tör magának. Alvás során meglazul a szuperego és az ego, vagyis a lelkiismeret és a józan ész hatalma, ez teszi lehetővé, hogy vágyaink és fantáziáink megjelenhessenek. Az álmok legtöbbször mégis nagyon homályosak és kétértelműek. A józan ész ugyanis, bár szigora lazul némiképp, de alvás során is megőrzi ellenőrző mivoltát. Az álmok éppen ezért csak homályos utalásokat tartalmaznak a valós gondolatokra, ezzel kijátszva a tudat cenzúráját. Ezért is fordulhat elő – vallja Freud – hogy az álmokban gyakoriak a kihagyások, sűrítések, a különféle gondolati tartalmak, nappali események önkényes összekapcsolásai. Freud tanítványa, Carl Jung is mélyrehatóan foglalkozott az álmok tanulmányozásával. Freuddal ellentétben Jungtól nem állt távol a spiritualitás, s mindez az álmokról alkotott elképzeléseire is rányomta a bélyegét. Szerinte az álmok fő funkciója, hogy a tudatos munkát (gondolkodás, emlékezés, stb.) kompenzálják, ezzel fenntartva az egyensúlyt a tudat és a tudattalan között. Jung emellett nagy hangsúlyt fektetett az álmok jövőt előrejelző szerepére is, illetve arra, hogy álmaink szereplői tulajdonképpen személyiségünk egy-egy részét képezik. Szerinte nem lehet az egyes emberek álmait egységes szimbólumok alapján értelmezni, mindig figyelembe kell venni, hogy az adott szimbólum az egyén számára milyen jelentéssel bír, milyen emlékek, érzések kapcsolódnak hozzá.

Mint láthatjuk, a pszichoanalitikus irányzat, mint a tudattalan fogalmának megalkotója, nagy hangsúlyt fektet az álmok és azok értelmezésének szerepére. Kétségtelen, hogy nagy információanyaggal bírnak nem tudatos működéseinkre vonatkozóan. Az álmok misztikus világa és a tudattalan gondolatok hatalma még Hollywoodot is megihlette: a közelmúltban Leonardo DiCaprio főszereplésével készült Eredet (Inception) című film egyenesen az álmok fantáziavilágába kalauzol minket és igen hatásos látványelemekkel mutatja be fantáziánk erejét és határtalanságát. A mozi története is a tudattalan gondolatok erejére hívja fel a figyelmet, a különféle filmes elemek pedig nagyon jól érzékeltetik, hogy álmaink egyszerre tudnak reálisak és szürreálisak, kuszák és logikusak lenni.

A filmben is megjelenő, érzelmileg telített, vizuálisan élénk álmok általában az alvás REM szakaszában jelentkeznek, s ha ebből a szakaszból ébredünk, jobban emlékszünk az álmainkra. Az alvás során tulajdonképpen az álmok segítségével dolgozzuk fel és rendszerezzük azokat az érzelmi hatásokat és információkat, melyek napközben érnek minket, ezzel segítjük agyunk regenerációját. Kivétel nélkül minden ember álmodik, egy éjszaka akár többször is, ennek biológiailag (is) adaptív funkciója van. S talán ha jobban odafigyelünk álmainkra, utat találhatunk saját vágyainkhoz és rejtett gondolatainkhoz is.


Felhasznált irodalom:
Freud, S.,(1900). Álomfejtés. Budapest, Helikon
Krúdy Gy. (1925). Álmoskönyv
Wikipedia

A blogbejegyzést SZÁMEL SZILVIA pszichológus küldte be, kattints ide, hogy megtekintsd a szakember adatlapját!


Hozzászólások:

Még nem érkezett hozzászólás a bejegyzéshez


Szólj hozzá:

KÉRDEZZEN TŐLÜNK