=

Itt kereshet szakembereink között.


KÉRDEZZEN TŐLÜNK

A szervezet, mint politikai rendszer
Hollósy-Vadász Gábor
Hollósy-Vadász Gábor
- 2017. 10. 24. 21:59

1-72-pro-organizations-900px-jpg-59ef9bafd20bc.jpg

Morgan (2006) szerint a szerveztek működését az alábbi metaforák alapján lehet megérteni:

1) a szervezet, mint gép, 2) a szervezet, mint élő organizmus, 3) a szervezet, mint agy, 4) a szervezet, mint kultúra, 5) a szervezet, mint politikai rendszer, 6) a szervezet, mint börtön. A szervezet, mint politikai rendszer arra a tényre vezethető vissza, hogy a cégekben az egyének megpróbálják megvédeni érdekeiket, melyek magukba foglalnak célokat, érzelmeket, vágyakat. Ha úgy érzik, hogy ezek veszélybe kerülnek, akkor igyekeznek azokat megvédeni, ezt nevezi a szervezetpszichológia politikának.

A fentebb idézett szerző szerint a szervezeti politika három érdek mentén érhető meg. Az első a feladat érdeke, ami egy ember teljesítményével függ össze. Pl. a vezető biztosítja a termék időbeni elkészültét, az eladó feladata, hogy értékesítse a terméket. A második a karrier érdeke. Ekkor a dolgozók a munkájuk során számos előfeltevéssel élnek a jövőjükre vonatkozóan. Pl. az alkalmazottak elképzeléseket alkotnak arról, hogy milyen karriert fognak befutni a jövőben. A harmadik a külső érdeke, ez azt jelenti, hogy a dolgozók behozzák a szervezetbe saját személyiségüket, attitűdjeiket és preferenciájukat, ezeken keresztül értelmezik a világot.

Ahhoz, hogy érdekeiket a különböző személyek érvényesíteni tudják, hatalomra van szükségük. Morgan (2006) szerint a hatalom az a képesség, amely rá tud venni valakit arra, hogy olyan valamit csináljon, amit egyébként nem tenne meg. Ennek különböző forrásai lehetnek.1) A formális autoritás. Az ebből hatalmat merítő szervetekre jellemző a túlzott bürokrácia, ami világosan kijelöli az egyének feladatai. Továbbá ezek a szervezetek nagyon hierarchikus struktúrával rendelkeznek. 2) Az erőforrások kontrollja. Minden szervezetnek erőforrásokra van szüksége a működéséhez, melyek közül a legfontosabb a pénz, mert ez adja az összes többinek is alapját. 3) A szervezeti struktúra és szabályok kontrollja. A szervezeteken belüli szabályoknak és struktúráknak az a feladata, hogy fokozzák a hatékonyságot, de politikai kontrollálásra is alkalmasak. 4) Az információ és technika kontrollja. Az ismeretek ellenőrzésének lehetősége összefügg a szervezetek struktúrájával, vagyis bizonyos adatokhoz csak a felsővezetés férhet hozzá. 5) A technika feletti kontroll a történelem kezdete óta hatalmat biztosít, mivel általa kontrollhatóbbá válik a dolgozók munka végzése.

A korábbiakban már hivatkozott teoretikus szerint a szerveztek mini államokként foghatók fel, ahol nem a társadalom és az egyén kapcsolódik össze, hanem az egyén és a szervezet. Ezek alapján a szervezeteknek három formája létezik. 1) Az egységes, ennél a munkacsoportokba sorolás a hozzáértésen múlik és nem rasszok alapján történik. 2) A plurális, itt nem jelentkezik semmilyen faji megkülönböztetés. Legfontosabb tulajdonsága a plurális szervezetnek, hogy a hatalom nem egy ember kezében összpontosul. 3) A radikális, ahol jelen van rasszizmus, oly módon, hogy munkacsoportokba sorolás a bőrszín alapján történik. Mind a három szervezet típusnál előfordul, hogy konfliktus keletkezik cégen belül, melyeket öt különböző stílus alapján lehet megoldani. Az első az elkerülő stílus. Ekkor a szervezet ignorálja a konfliktus tényét és megpróbálja a lassú ügyintézéssel elfojtani az ellentéteket. További lehetősége a szervezetnek, hogy bürokratikus szabályokkal próbálja megelőzni a nézeteltérések fokozódását. A második a kompromisszumot kereső stílus. Ennél a vezetés tárgyalásokat folytat az érintettekkel, illetve miden fél számára elfogadható megoldást próbál találni. A harmadik stílus a versenyző. Ennek legfontosabb ismertető jegye, hogy a management hatalommal próbál véget vetni a konfliktusnak, a behódolást szorgalmazza. A negyedik stílus az akkomodáció. Ennek meghatározó jellemzője, hogy a vezetés alkalmazkodik a helyzethez és nem tesz semmit a probléma megoldása érdekében. Az ötödik stílus az együttműködő. A főnök problémamegoldó álláspontot képvisel, integráló megoldást keres, valamint olyan helyzeteket teremt, ahol mindenki csak nyerhet.

Morgan (2006) szerint a metafora hátránya, ha a politikai hasonlatot használjuk a szervezetek megértéshez, akkor túlzott mértékben megjelenik párt és ideológiai preferencia. Ezért a szervezet elméletekben visszatérővé válik a cinizmus és a bizalmatlanság, aminek eredményeként csökken az érdeklődés a szervezet teóriák iránt. További hátránya a hasonlatnak, hogy a politikai nézetkülönbségek konfliktusokhoz vezethetnek a szervezetelmélet alkotók között. Ezért a metaforát csak ott használják, ahol újfajta megközelítésbe helyezhetik a már meglévő ismereteket. Ezek mellett arra kell törekedni, hogy ne ez legyen az elsődleges szempont a szervezeti működés magyarázatkor.

Hollósy-Vadász Gábor

A blogbejegyzést Hollósy-Vadász Gábor pszichológus küldte be, kattints ide, hogy megtekintsd a szakember adatlapját!


Hozzászólások:

Még nem érkezett hozzászólás a bejegyzéshez


Szólj hozzá:

KÉRDEZZEN TŐLÜNK