=

Itt kereshet szakembereink között.


KÉRDEZZEN TŐLÜNK

CSR
Hollósy-Vadász Gábor
Hollósy-Vadász Gábor
- 2017. 09. 17. 22:25

hallbarhet-jpg-59beda2c9f873.jpg

Kotler és Lee (2007) a CSR-t (Corporate social responsibility, magyarul társadalmi felelősségvállalás), így definiálták: „olyan jelentősebb tevékenység, amellyel a vállalat társadalmi ügyeket támogat, és amellyel a vállalati társadalmi felelősségvállalás területén vállalt kötelezettségeit teljesíti” (Kotler & Lee 2007, 32. o.).

A szerzők szerint hat féle CSR létezik, melyek közül az első a célhoz rendelt promóciók. Ennek során a vállatok pénzzel, természeti, gépi, vagy emberi erőforrásokkal járulnak hozzá ahhoz, hogy felhívják a lakosság figyelmét egy fontos ügyre. Pl. amikor egy magáncég pénzzel támogatja olyan társadalmi hirdetések elkészítését, amelyek az adócsalás negatív következményeire hívják fel a figyelmet. A második az ügyhöz kapcsolt marketing. Ekkor a vállalat bevételinek egy részét meghatározott ideig átutalja egy jótékonysági szervezetnek. A harmadik fajta a vállalati társadalmi marketing. Ekkor a vállalat egy olyan programot indít el, amivel a lakososság viselkedését akarja megváltoztatni. Pl. nagy aszály esetén a helyi vízmű egy olyan óriásplakát kampányt indít, amiben a vízspórolásra szólítja fel a lakosságot. A negyedik fajta a vállalati jótékonyság. Ekkor a vállalat közvetlen adományokat (ez lehet pénz vagy egyéb szolgáltatás) ad egy jótékonysági szervezetnek. Pl. egy élelmiszeripari vállalat pénzzel támogatja a helyi klinika onkológiai osztályát. Az ötödik fajta a közösségi önkéntes tevékenység. Ekkor a vállalati dolgozók saját munkaidejükben végeznek önkéntes tevékenységet úgy, hogy ezt a menedzsment is támogatja, illetve beszámítja a munkaidőbe. Pl. a helyi villamoserőművek dolgozói munkaidőben kimennek a helyi erdő szélére és felszámolják az illegális szemétlerakót. A hatodik típus a társadalmilag felelős üzleti gyakorlat. Ennek során, a vállalat önkéntesen vállal egy üzleti gyakorlatot, amit be is tart. Pl. egy fejelődő országban a dohánykereskedelmi vállalat középiskolák közelében nem helyez el cigarettázásra buzdító óriás plakátokat.

Kotler és Lee (2007) szerint egy CSR programnak számos marketing előnye lehet. Ezek közül az első, hogy ezek a programok növelik vállalat hírnevét. A második, hogy ezek a programok hozzájárulnak az átfogó üzleti célok eléréseshez és ezek segítségével a cég új piacokat tud megnyitni. A harmadik: nőveli a cég iránti lojalitás azáltal, hogy a dolgozók olyan dolgokban vehetnek részt, amit szívesen végeznek és ezekért ráadásul még elismerésben is részesülnek. A negyedik az újfajta technológia bevezetésével csökkennek a működtetési költségek. (Pl. amikor egy cég CSR program keretében kicserélteti az iroda nyílászáróit.). Az ötödik, hogy CSR programok marketing hatásának eredményeként nő a cég vevőköre. A hatodik, hogy közösségi kapcsolatok épülnek ki a vállalat és CSR programokba bevont jótékonysági szervezetek között. A fentiek alapján elmondtató, hogy a vállalatoknak általában megéri jól megtervezett és jól előkészített CSR programokat finanszírozniuk, mert azok hosszútávón profit növekedést is eredményeznek.

Kotler és Lee (2007) hat módszert sorol fel, ami megkönnyítheti azt, hogy a megfelelő támogatandó programot válasszon ki a vállalat. Az első fontos szempont, hogy egy vállalat csak egy vagy két társadalmi ügyet támogasson. Ha többet támogat, akkor nem lesz képes összpontosítani a forrásokat, emiatt nem tudja megfelelő mértékben támogatni az adott kezdeményezést. A második, hogy a vállalat olyan társadalmi ügyet válasszon, ami a helyi közösségben problémaként jelentkezik, mert ezáltal megnő az esélye annak, hogy eléri a számára legfontosabb helyi célközönséget. A harmadik fontos pont, hogy a vállalat, olyan termék vagy szolgáltatás kifelezetését támogassa, ami beleillik a profiljába. Ennek az az előnye, hogy a fogyasztók kevésbé lesznek szkeptikusak az adott projekttel kapcsolatban, valamint ezzel a módszerrel növelni lehet a munkatársaknak a hajlandóságát az önkéntes munka végzésére. A negyedik elem, hogy a vállalat olyan területet válasszon, amivel fejlesztheti a marketing és beszállító kapcsolatait, valamint az hosszútávon költségcsökkenést is eredményezzen. Az ötödik, hogy olyan csoportot kell választani, amit az érdekelt csoportok (pl. vásárlók, befektetők) is fontosnak tartanak. A hatodik, hogy a vállalat olyan célokat válasszon ki, amiket hosszú távon tud támogatni. Így az együttműködés 2-3 évig is eltarthat. Erre azért van szükség, mert gyakran sok idő szükséges ahhoz, hogy a projekt hatással lehessen a támogatott társadalmi problémára.

Kotler és Lee (2007) pár olyan módszert említ, amit célszerű alkalmazni egy CSR program kialakításnál. Ezek közül az első, hogy a program megtervezésének első lépéseként cross - funkcionális csoportokat kell alakítani. Ezekbe a csoportokba a vállalat valamennyi fontosabb osztályának egy személyt kell delegálnia, aki az adott részleget képviseli. Fontos, hogy a csoportban legyenek olyan személyek, akik értenek a marketinghez, a pénzügyhöz, az üzemvitelhez és a létesítmények működtetéshez. A második elem, hogy a tervezés szakaszában már be kell vonni a közösségi partnereket. Ezzel elkerülhető, hogy a nem megfelelő célközönség számára készítsenek promóciós anyagokat. Az is elkerülhető, hogy a partner szervezetek teljesíthetetlen elvárásaik legyenek az adott program sikerességéről. A harmadik pont, hogy egyértelmű és mérhető kritériumokat kell felállítani, amelyek képesek megmutatni, hogy az adott program sikeres volt-e. A negyedik pont, hogy a vállaltnak ki kell dolgoznia egy kommunikációs tervet, amivel megszólíthatja a célközönséget. Ha több különböző célközönséget akar a program megszólítani, akkor több eltérő kommunikációs tervet kell kidolgoznia cégnek. Az utolsó elem, hogy a menedzsment a kítűzött célnak megfelelő összeget biztosítson a program kivitelezésére.

Kotler és Lee (2007) további tanácsokat ad arra vonatkozóan, hogyan érdemes értékelni a CSR programok eredményeit. Az első, hogy meg kell határozni az értékelés célját, vagyis azt kell eldönteni, hogy a projekttel kapcsolatos újonnan szerzett információkat a vállalat mire akarja felhasználni. A második, hogy a projekt lefutása közben folyamatosan mérni kell a költségeket függetlenül attól, hogy az pénzbeli, vagy természetbeni kiadás. A következő pont, hogy ellenőrizni kell, hogy a programnak milyen hatása van a piacra. A negyedik tanács, meg kell vizsgálni a tevékenységnek milyen hatása van az adott társadalmi ügyre vonatkozóan. Az utolsó pont szerint a vállaltnak figyelni kell a projekt befejezését követően is a korábban támogatott társadalmi probléma helyzetére. Ezáltal ellenőrizni tudja, hogy a projektnek ténylegesen volt-e hatása a társadalmi problémára.

Hollósy-Vadász Gábor

A blogbejegyzést Hollósy-Vadász Gábor pszichológus küldte be, kattints ide, hogy megtekintsd a szakember adatlapját!


Hozzászólások:

Még nem érkezett hozzászólás a bejegyzéshez


Szólj hozzá:

KÉRDEZZEN TŐLÜNK