=

Itt kereshet szakembereink között.


KÉRDEZZEN TŐLÜNK

Előítélet
Hollósy-Vadász Gábor
Hollósy-Vadász Gábor
- 2017. 11. 07. 13:02

letoltes-jpg-5a01a0c40af18.jpg

Aronson (2008) szerint az előítélet „ellenséges, vagy negatív attitűd valamilyen csoporttal szemben – olyan attitűd, amely téves, vagy nem teljes információkból származó általánosításokra alapul”.

Az előítélet három elemből áll össze: 1) kognitív tényező pl. sztereotípia. 2) érzelmi elem pl. ellenérzés. 3) viselkedés pl. diszkrimináció. A fenti elemek együttesen eredményezik, hogy torzul az észlelés, illetve az előítélettel ellentétes információk nem kerülnek feldolgozásra. Ezért gyakran eredménytelen, ha valakit tények tömegével akarunk meggyőzni az előítélete hamisságáról.

Aronson (2008) szerint gyakori jelenség a mentális alkategória megalkotása. Ennek során az előítélettel ellentétesen viselkedő személyt kiemeljük az eredeti csoportjából és egy új kategóriába tesszük át, vagyis az illetőt kivételnek tekintjük, akinek a viselkedése eltér a csoportjába tartozó többi személyétől. Maga az előítélet arra alapul, hogy az egyének viselkedéséből vonunk le általánosságokat az egész csoportra nézve. Az előítéletek célcsoportjai az idő és a korszakok során gyakran változnak, de hatásmechanizmus állandó.

Aronson (2008) szerint az előítéleteknek két nagyobb csoportját különíthetjük el, melyek a nyílt és a rejtett. A nyílt előítélet, amikor a többségi csoport tagjai egy csoporttal szemben nyíltan alkalmaznak előítéleteket és eszerint viselkednek pl. egy kisebbség számára ugyan azt a terméket drágábban adják el. A rejtett előítélet, amikor egy személy magáról azt gondolja, hogy ő nem alkalmaz előítéleteket, de valóságban nem tudatosan egyes társadalmi csoportokat diszkriminál. Pl. egy bűncselekmény elkövetésekor, ha az elkövető az egyik csoportba tartozik, akkor kevésbe tartjuk súlyosnak a bűncselekményt, mintha a másikba.

Aronson (2008) szerint az előítéletek egyik speciális formája a szexizmus, ennek is két fajtája létezik: 1) ellenséges szexizmus, ennek során aktív ellenérzés tapasztalható az egyik nemmel kapcsolatban. 2) jóindulatú szexizmus, ennek során az egyik nemhez pozitív sztereotípiák kapcsolódnak és megjelenik velük szemben a túlóvás és egyfajta atyáskodás.  

Aronson (2008) szerint az emberek jelentős része felismeri az előítéleteket és tudatosan igyekszik nem az alapján megítélni másokat. Ehhez kognitív erőforrásra van szükség, emiatt, ha fáradtak vagyunk, hajlamosabbak vagyunk előítéleteink alapján cselekedni. Az ember alapvetően úgy működik, hogy kognitív erőforrásait igyekszik beosztani, emiatt hajlamos az előítéletek alkalmazására, mivel ezzel mentális energiát tud megspórolni.

Hollósy-Vadász Gábor

A blogbejegyzést Hollósy-Vadász Gábor pszichológus küldte be, kattints ide, hogy megtekintsd a szakember adatlapját!


Hozzászólások:

Még nem érkezett hozzászólás a bejegyzéshez


Szólj hozzá:

KÉRDEZZEN TŐLÜNK