=

Itt kereshet szakembereink között.


KÉRDEZZEN TŐLÜNK

Freudi személyiségelmélet I rész
Hollósy-Vadász Gábor
Hollósy-Vadász Gábor
- 2018. 03. 16. 11:34

sigmund-freud-by-max-halberstadt-cropped-jpg-5aab9dc6367fb.jpg

Thorne és Henley (2000) szerint freudi értelemben a személyiség egy változó rendszer, melyben jelentős hangsúlyt kap az energia áramlása, aminek nagyrésze nem a tudatos szinten történik.

Freud korábbi munkáiban a személyiséget három részre osztotta: 1) tudattalan: ide kerülnek a nehezen felidézhető és az elfojtott elemek 2) tudatelőttes: ide tartoznak a viszonylag könnyen felidézhető elemek, ez gyakorlatilag a tudat előszobája. 3) tudat: ide olyan elemek sorolhatók, melyekkel tisztába vagyunk, könnyen felidézzük azokat. Pszichológiai értelemben egészséges személyek esetében a tudat három szintje harmonikusan működik. Ezek által tudjuk kielégíteni vágyainkat, szükségleteinket.

Thorne és Henley (2000) szerint Freud a vezette be az id fogalmát, mely már születéstől kezdődően jelen van. Funkciója: „a külső vagy belső ingerlés hatására az organizmusban keletkezett energiát kisüsse” (Thorne, & Henley, 2000; 448.o.). Ez a funkció az örömelvre támaszkodik. Az elv szerint: az organizmus arra törekszik, hogy a feszültséget elkerülje, illetve lecsökkentse az elviselhető szintig, cél: az örömforrás megtalálása és a fájdalom elkerülése. Az id az ösztönökből származik, amiket két csoportba lehet sorolni: életösztön (Eros) halálösztön (Thanatos), ezek a születéstől kezdve jelen vannak az organizmusban. A libidó az életösztön energiáira utal. A halálösztön az organizmus felbomlasztásra törekszik, míg az életösztön az organizmus megtartására törekedik. Az id reflex szerűen működik, de ezzel nem minden esetben csökkenthető a feszültség pl. amikor a csecsemő éhes, de nem azonnal kap ennivalót, ami egy frusztráló helyzetet jelent számára. Ekkor lépnek működésbe az elsődleges folyamatok. Ennek során az éhes csecsemőben a korábbi emlékképek (pl. étel látványa) aktivizálódnak, melyekkel csökkenthető a feszültség.

Thorne és Henley (2000) szerint az id nem minden esetben képes hatékonyan megbirkózni az feszültéséggel, ezért fejlődik ki az ego, melynek működése a valóság elvvel írható le. Az elv alapján az éhes gyermek képes felfüggeszteni a vágyát addig, amig az ételt el nem érheti, vagyis meg nem etetik. Vagyis az ego képes elviselni bizonyos szintű felszültséget. Az ego másodlagos folyamata során az ego a megismerés révén pl. gondolkodás, következtetés képessé válik a valóság kezelésére. Az ego az idhez hasonlóan az örömforrásokat keresi, de képessé válik a fantáziákat a valóságtól megkülönböztetni.

Thorne és Henley (2000) szerint a szuperego a tökéletességre törekszik, nem öröm forrásokat keres. A szuperego az egoból fejlődik ki és képes a társadalmi normák megtanulására azok betartására. A szuperego két rendszere: 1) az egoideál azokat a szabályokat tartalmazza, melyekről a gyerek azt gondolja, hogy a szülők szerint helyesek, megfelelőek. 2) lelkiismeret felelős a bűntudatért, akkor keletkezik, amikor az egyén vét a szülői, vagy a társadalmi szabályok ellen. A szuperego jutalmazással és büntetéssel képes kontrolálni az egot.

Hollósy-Vadász Gábor

A blogbejegyzést Hollósy-Vadász Gábor pszichológus küldte be, kattints ide, hogy megtekintsd a szakember adatlapját!


Hozzászólások:

Még nem érkezett hozzászólás a bejegyzéshez


Szólj hozzá:

KÉRDEZZEN TŐLÜNK