=

Itt kereshet szakembereink között.


KÉRDEZZEN TŐLÜNK

Freudi személyiségelmélet II rész
Hollósy-Vadász Gábor
Hollósy-Vadász Gábor
- 2018. 03. 16. 11:38

Thorne és Henley (2000) szerint freudi értelemben a fejlődés során az ösztönök céljai változatlanok, de a forrásai változnak.

Erre a legjobb példa a szexuális ösztön, ami a freudi személyiség tipológiának egyik központi eleme. Freud írásaiban amellett érvelt, hogy a szexualitás már kamasz kor elött megkezdődik. Fontos, megjegyezni, hogy a gyermekkorban a szexualitáshoz még nem társul reproduktív funkció, mivel azok csak a kamaszkorban élednek fel. Gyermekkorban a szexualitás funkciója, hogy gyermek az erogén zónákon keresztül az élvezet érzését élhesse meg. Ilyen zónának tartotta Freud a szájat.

Thorne és Henley (2000) szerint a születéstől kezdve a csecsemő a száján keresztül tud örömöt megélni, ezt nevezik orális szakasznak. Freud munkássága során öt különböző funkciót kapcsolt a szájhoz: szájba vétel, benn tartás, harapás, kiköpés és bezárás. Bármelyik funkció sérülése fixációt eredményezhet, melynek jelnetős hatása lesz később a felnőttkori viselkedésre. Felnőtkorban az orális fixáció több módon is manifesztálódhat pl. túlzott ívás. A szakasz a 18ik hónapra lezárul.

Thorne és Henley (2000) szerint a következő szakasz az anális, melynek során a gyermek először találkozik külső elvárásokkal pl. szülő autoritás. A szobatisztaságra nevelés során a szülők túlzott elvárásai, illetve a túlzottan megengedő szülő magatartás is fixációt eredményezhet. A szakasz körülbelül a második életévtől kezdődik és tart a harmadik végéig.

Thorne és Henley (2000) szerint a következő szakasz a fallikus, ekkor a gyermek érdeklődése a genitáliák felé fordul. Férfiak esetén a fiúk a fallikus szakasz során az anya kizárólagos birtoklását szeretnék elérni, ekkor az apjukkal kell versenyre kelniük, vagyis az apák egyfajta riválissá vállnak. Ebben a szakaszban jelentkezik az Ödipusz komplexus. Erre a szakaszra jellemző még a kasztrációs szorongás is, mely arra vezethető vissza: freudi értelemben a fiúgyermek attól fél, hogy alulmarad apjával szemben, vagyis édesanyját nem tudja kisajátítani és apja kasztrálással bünteti. A leánygyermekek az édesapjukat akarják kisajátítani és édesanyukra féltékenyek. Freud azt állította, hogy a leánygyermekeknél megjelenik a péniszirigység. Az irigység megoldáskaént leánygyermekek azonosul az anyjával. Ezt hívta Freud Elektra komplexusnak. A fallikus szakasz során fejlődik ki a szuperego, a szakasz a hatodik életévvel zárul le.

Thorne és Henley (2000) szerint a következő szakasz a genitális. A korábban említett szakaszok másnéven pre-genitális szakaszok auto-erotikusak, vagyis az vágyak és ösztönök nem mások felé irányulnak, illetve nem is reproduktívak. A látencia szakaszt követően a szexualitáshoz hozzátársul a reprodukció is, ami már a genitális szakasz sajátos jellemzője. A genitális szakasz nem írja felül teljesen a korábbi pre-genitális szakaszokat, továbbra is megjelennek olyan erotikus viselkedési formák, melyek nem tartalmaznak reprodukciós funkciót pl. csókolózás.

Hollósy-Vadász Gábor

A blogbejegyzést Hollósy-Vadász Gábor pszichológus küldte be, kattints ide, hogy megtekintsd a szakember adatlapját!


Hozzászólások:

Még nem érkezett hozzászólás a bejegyzéshez


Szólj hozzá:

KÉRDEZZEN TŐLÜNK