=

Itt kereshet szakembereink között.


KÉRDEZZEN TŐLÜNK

Heurisztikák
Hollósy-Vadász Gábor
Hollósy-Vadász Gábor
- 2017. 11. 02. 17:54

1fe6c6385b0a43c25646e568c3bf1df1ae501f10-jpg-59fb4ddc26d40.jpg

Aronson (2008) szerint a heurisztikák révén tudjuk értelmezni a minket körbe vevő információs halmazt.

„Az ítéleti heurisztika nem más mint, mint a mentális rövidre zárás: egyszerű, gyakran csupán megközelítő szabály, vagy stratégia arra, hogy valamilyen problémát megoldjunk”. A heurisztika alkalmazása csökkenti a gondolkodás igényét, a részletesebb megismerést. A heurisztikával áll szemben a módszeres gondolkodás. A heurisztikák közül lentebb ismertek párat.

Aronson (2008) szerint: a reprezentatív heurisztika szerint két dolog hasonlósága alapján úgy véljük, hogy az a kettő egyformán is viselkedik. Erre a legjobb példa a vásárlás, ha azzal a prekoncepcióval rendelkezünk, hogy ami drága az jó minőségű is, akkor minden jó minőségű terméket is drágának fogunk gondolni, függetlenül a valóságtól. Fontos, hogy ennek a heurisztikának az alkalmazása során nem dolgozzuk fel a többi információt, pl. a bor mikori évjáratú stb.

Aronson (2008) szerint a hozzáférhetőségi heurisztika arra utal, hogy egy ismeretlen helyzetben az emberek többsége olyan korábbi tapasztalatára támaszkodva hoz döntést, ami a legelőször az eszébe jut. Pl. ha egyik munkatársunk egy helyzetben nehezen hozott döntést, akkor a legközelebbi helyzetben hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy most is nehezen fog döntést hozni, függetlenül attól, hogy az előbbi lehet csak egyszeri eset volt. A heurisztika alapja, hogy mennyire könnyen tudunk az adott szituációhoz kötődő korábbi példákat felhozni. Ennek a heurisztikának az alkalmazása számos pozitív és negatív hatással bír.

Aronson (2008) szerint az attitűd a hiedelem és feltevés egy fajtája, mely tartalmaz, érzelmi elemeket is. Az attitűd-heurisztikákat azért alkalmazzuk, hogy döntéseket hozzunk meg, illetve problémákat oldjunk meg velük. Az attitűdökkel arra is képesek vagyunk, hogy dolgokat különböző csoportokba soroljunk pl. kedvezőtlen és kedvező. Pl. egy politikus tanulmányi eredményeiről aszerint alkotunk véleményt, hogy kedveljük-e. Az attitűd-heurisztika képes a logikus gondolkodásra is hatni.

Aronson (2008) szerint a holdudvar hatás során egy tulajdonság alapján ítélkezünk egy adott emberre vonatkozóan, illetve ez kiterjedhet a jövendőbeli viselkedésének a megítélésére is. Pl. ha egy diák egy tantárgyból nem teljesít jól, akkor azt gondolhatjuk, hogy buta és semmi másból se fog jól teljesíteni.

Aronson (2008) szerint a hamis konszenzus heurisztika során túl becsüljük a velünk együtt-értésben lévők számát. Pl. ha én elhatározom, hogy részt veszek egy eseményen, akkor úgy fogom gondolni, hogy a csoportom több tagja is részt fog venni ezen az eseményen.

A heurisztikákat legtöbbször, akkor alkalmazzuk, amikor nincs időnk az információk részletes begyűjtésére és elemzésére, mivel ezekkel leegyszerűsíthető a döntéshozatal.

Hollósy-Vadász Gábor

A blogbejegyzést Hollósy-Vadász Gábor pszichológus küldte be, kattints ide, hogy megtekintsd a szakember adatlapját!


Hozzászólások:

Még nem érkezett hozzászólás a bejegyzéshez


Szólj hozzá:

KÉRDEZZEN TŐLÜNK