=

Itt kereshet szakembereink között.


KÉRDEZZEN TŐLÜNK

Kreativitás és pszichopatológia
Hollósy-Vadász Gábor
Hollósy-Vadász Gábor
- 2017. 09. 02. 14:40

eight-col-creativity-pixabay-pd-jpg-59aaa6add3072.jpg

Manapság az információs társadalom korában különösen nagy hangsúly helyeződik az önmegvalósításra, amihez elengedhetetlen a kreativitás, vagyis kreativitás a mindennapi életünk részévé vált. Ezek mellett a kreativitásra épülnek a művészeti tevékenységek, illetve a kreativitás pszichopatológiai szempontból is vizsgálható. Számos mentális elváltozás esetében beteg kreatív aktivitása módosul. Ebben a blogbejegyzésemben Kéri Szabolcs szegedi pszichiáter Kreativitás és pszichopatológia az újabb neurobiológiai kutatások tükrében című cikkének az első részét fogalom össze.

Kéri (2010) szerint a filozófusok már az ókorban is gondolkodtak azon, hogy miben különbözik az őrült a zsenitől. Arisztotelész szerint minden tehetséges ember legyen az költő, vagy politikus melankóliában szenved. Szókratész és Platón szerint a tehetséges művészek melankóliásak, amit az istenek küldtek rájuk. Sokan még ma is azt tartják, hogy ”a kiemelkedő kreativitás és a pszichopatológiai tünetek, a szélsőséges lelki megnyilvánulások – akár a gondolkodás, akár az érzelmi élet terén – közös gyökerekkel rendelkeznek” (Lombroso, 1891; idézi Kéri, 2010, 244. o.). Mások szerint az elmebetegség hatására a kreativitás eltűnik (Schilesinger, 2009; idézi Kéri, 2010, 244. o.). Glazer (2009; idézi Kéri, 2010, 244. o) ezzel ellentétben úgy látja, hogy súlyos pszichopátiák (pl. skizofrénia, autizmus) az egészséges populációban is előforduló vonások szélsőséges változatai, melyek kevésbé súlyos formáikban segítik a produktivitást.

Kéri (2010) szerint a legtöbb kreativitás elmélet a szkizofréniához, a bipoláris zavarhoz és az autizmushoz kapcsolódik. Ezek a betegségek enyhébb formáikban adaptívak is lehetnek. Az enyhébb skizofrénia azt eredményezi, hogy a személynek eredeti gondolatai, újszerű és megújító ötletei lesznek. A mánia enyhébb formájának a hatásra a személynek felgyorsul a gondolkodása és megnő a motivációja. Az autizmus enyhébb lefolyása esetén az ember nagyon motiválttá válik arra, hogy egyetlen témát részletesen megismerjen. Kelemen és Kéri (2007; idézi Kéri, 2010, 245. o.) azt bizonyították, hogy ezen betegségek mögött olyan genetikai variációk állnak, melyek lehetséges előnyös vonásokat hordoznak, így rájuk pozitív szelekciós nyomás hat. Ezt bizonyítja Torrey és Yolken (2009; idézi Kéri, 2010, 245. o.) vizsgálata, akik szerint a náci Németország a skizofrének 75%-t vagy megölte, vagy sterilizálta. A háborút követő 20 évben ugrásszerűen megnövekedett a skizofrén betegek száma, majd a tudathasadás előfordulásának gyakorisága visszaállt a többi európai ország szintjére. Ez azt jelenti, hogy a skizofrénia hátterében, olyan genetikai variánsok húzódnak meg, melyek potenciálisan adaptív tulajdonságokat kódolnak (pl. gazdag képzelet, eredeti gondolatok), emiatt pozitív szelekciós nyomás hat rájuk. Ez okozta, hogy háború után megnövekedett a skizofrének száma és egészen addig a szintig nőt, amíg el nem érte a skizofréniát kódoló gén variáns az adott populációban az optimális szintet.

 Hennessey és Amabile (2010; idézi Kéri, 2010, 248. o.) a kreativitásnak az alábbi komponenseit állapította meg. 1) A társadalmi és kulturális, azaz a társadalom individualista-e, vagy kollektivista, illetve, mennyire támogatja az innovációt. 2) A kisebb csoportok hatása az egyénre, vagyis milyen visszajelezéseket adnak a kisebb csoportok az egyén számára az újító ötleteire vonatkozóan. 3) Az egyéni különbségek, melyek megjelenhetnek a személyiségben, pl. nyitottság az új tapasztalatokra, illetve az intelligenciában. Kéri (2010) szerint a kreativitáshoz szükséges a magas intelligencia szint, legalább 120-as IQ, de a pszichiátriai betegeknek általában ennél jóval alacsonyabb az IQ pontszámuk, kb. 90. 4) Az alapvető kognitív és affektív tényezők, pl. divergens gondolkodás, csökkent gátlásosság. 5) Idegrendszeri alapok, pl. fronto-temporális cortex fejlettsége, a hemiszfériumokon belüli és közötti kapcsolatok mennyisége. 

Hollósy-Vadász Gábor

A blogbejegyzést Hollósy-Vadász Gábor pszichológus küldte be, kattints ide, hogy megtekintsd a szakember adatlapját!


Hozzászólások:

Még nem érkezett hozzászólás a bejegyzéshez


Szólj hozzá:

KÉRDEZZEN TŐLÜNK