Blogbejegyzések
A munkahelyi és otthoni stressz nemcsak a mindennapjainkat nehezíti meg, de ha nem tanuljuk meg kezelni, hosszú távon komolyabb betegségeket is okozhat.
Ha egész éjjel csak forgolódunk, gyakran felébredünk, vagy el sem tudunk aludni, az altatók szedése csak tűzoltásra jó: ahhoz, hogy az álmatlanság valódi okát szüntethessük meg, fel kell tárnunk azt. Az alábbiak gyakran okozhatnak álmatlan éjszakákat.
Szórakozni, egy baráti összejövetelen, bulin, elegáns partin, kiállításmegnyitón részt venni mindenki szeret – a zárkózottabbak azonban csak szeretnének, de annyira félnek attól, hogy meg sem mernek majd mukkanni, így magányosan töltik az egész estét, és unatkozni fognak, hogy végül aztán el sem mennek. Az alábbi tippek segítenek abban, hogy felülkerekedjünk zárkózottságunkon, és akkor is jól érezzünk magunkat egy összejövetelen, ha nem vagyunk egy született „társaság középpontja” típus.
Állásunk elvesztése megnyirbálhatja az önbizalmunkat, és akár anyagi nehézségekbe is taszíthat, azonban barátaink támogatására továbbra is számíthatunk, illetve azt sem szabad elfelejtenünk, hogy ez csupán átmeneti állapot. Az alábbi tanácsok megfogadásával könnyebben viselhetjük ezt az időszakot.
Egy jól működő párkapcsolatban kiteljesedhetünk, és számtalan pozitív élményben lehet részünk, amelyek feltöltenek, így könnyebben kezeljük a mindennapok problémáit. Azonban a jó párkapcsolat egyszersmind hatékony „tanítómester”, hiszen számos olyan ismeretet sajátítunk el, ami hasznunkra lesz a későbbiekben.
A stressz szót meghallva elsősorban az előttünk tornyosuló munkára, és folyton kritikus főnökünkre gondolunk, pedig otthonunkban is számos stresszforrással szembesülhetünk. Ezek leggyakoribbjai az alábbiak.
Az előző két blogbejegyzésem során igyekeztem ismertetni a nárcisztikus személyiségzavarral rendelkező partnerek főbb jellemzőit, viselkedéses mintázatait, valamint segédletet nyújtani a nárcisztikussal való szakítást követő időszakhoz. Ennek a befejező résznek az a célja, hogy azoknak szolgáljon hasznos információkkal, akik a kapcsolatban való túlélés mellett döntenek.
Az előző blogbejegyzés végén eljutottunk addig, hogy mégis mi jellemzi a nárcisztikus partnerek párkapcsolaton belüli viselkedését. A fennmaradó részeknek az a célja, hogy megoldási alternatívákat és konkrét stratégiákat nyújtson arra az esetre, ha valaki nem tud vagy nem akar kilépni ebből az érzelmileg megterhelő együttlétből. Mielőtt azonban a kapcsolatban való túlélést néznénk át, nézzük meg, mi a teendő, ha a szakítás mellett döntünk.
Napjainkban egyre könnyebben illetünk másokat a „divatos” nárcisztikus jelzővel, ha csúnyán bánnak velünk. Azonban pszichológusként vizsgálva sokkal árnyaltabb jelentése van a fogalomnak. Először is, fontos megjegyezni, hogy a nárcizmus, azaz önmagunk szeretete rendkívül fontos a megfelelő önértékeléshez, személyiségfejlődésünk része. Meg kell éljük, hogy szerethetők vagyunk, hogy másokat is megfelelően tudjunk szeretni. Azonban csakúgy, mint az élet egyéb területein, a szélsőségek itt is problémához vezetnek. A túlzottan egocentrikus működés klinikai elnevezése a patológiás nárcizmus, vagy más néven nárcisztikus személyiségzavar. (Fontos megjegyeznem, amikor a nárcisztikus kifejezést használom, akkor a klinikai zavarban szenvedő személyre utalok.) Jelen blogbejegyzés keretein belül nincs módom részletezni a probléma kialakulásának okát, fajtáinak felosztását, klinikai diagnosztikai kritériumait. Ezen kérdések megválaszolásához az egyik legjobb tájékozódási forrás Bánki György: A legnagyszerűbb könyv a nárcizmusról című műve.
A személyközpontú szemlélet egy pszichológiai irányzat, amely Carl Rogers (1902-1987) amerikai pszichológus és pszichoterapeuta nevéhez fűződik.
A szexuálpszichológia a pszichológia tudományának azon ága, amely a szexuális élet zavarait, elakadásait vizsgálja. Emellett a nemekre jellemző szexuális viselkedést, az ezt meghatározó testi-lelki tényezőket és szükségleteket, valamint ezek egymás közötti viszonyait kutatja. Ennek célja a minél teljesebb és harmonikusabb működés elérése, hiszen a szexualitás emberi létünk és mindennapjaink része.
A külföldön tanulással (vagy munkával) töltött félévről, évről mindenki azt gondolja, hogy biztosan életed egyik legszebb időszaka lesz. Szerencsés esetben ez tényleg így is van, de előfordulhatnak azért ennél kevésbé jól hangzó forgatókönyvek – a depresszió és szomorúság gyakran végigkísérhetik a külföldön töltött időszakot.
A pszichoszomatikus betegségek alapjait már korai bevésődések hibáinak, zavarainak, hiányosságainak tulajdonítják, melyek pszichofiziológiai működészavarhoz vezetnek, és ezáltal alakulnak ki a betegségek. A relaxációs eljárások a központi idegrendszerben programozódó szabályozási szinten hatnak.
Klein (2018) szerint a munkapszichológia a jövőben jelentős átalakuláson fog keresztül menni. Ezek közül mutatok be párat:
Sajnos, nem minden párkapcsolat boldog, és érzelmileg támogató, egyes esetekben mind fizikálisan, mind pszichésen bántalmazó.
Balconing
2018. július 20., Péntek 16:37
Főként a fiatal turisták körében válik egyre népszerűbbé a balconing, ami arra utal, hogy turisták egy medencébe, vagy a tenger vizébe ugranak le, egy magas épület tejéről, vagy egy szálloda ablakából, erkélyéről.
A szomatikus betegségek esetében felmerülhet a kérdés, hogy kell-e, illetve tud-e egyáltalán segíteni a pszichológiai kezelés.
Edmund Jacobson PhD (1888 – 1983) amerikai pszichiáter alkotta meg a progresszív izom relaxációt, mely kiválóan alkalmas a pszichológiai szorongás csökkentésére, megszüntetésére, az akut és a krónikus stressz oldására.
Megérkezett a nyár és ezzel együtt a nyári vizsgaidőszak is.
Június van, javában tart már a nyár. A legtöbb munkavállaló télen és nyáron vesz ki hosszabb idejű szabadságot, azaz körülbelül fél-évente.
«« első « előző következő » utolsó »»
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27
