=

Itt kereshet szakembereink között.


KÉRDEZZEN TŐLÜNK

A rajztesztek szerepe a (gyermek) terápiában - I. rész
SZEKERES VERONIKA
SZEKERES VERONIKA
- 2017. 03. 08. 15:12

ceruzák.jpg

 A rajzolás ismerős, ártatlan tevékenység, a gyermekek és a felnőttek is vonzó tevékenységként tekintenek rá. Maga a rajz pedig gyermekkorunk óta az önkifejezés eszköze. Ahogy a játék a gyermek vágy- és érzelemkifejezésének alapvető „kelléke”, melynek segítségével cselekvésben, dramatizálásban fejezheti ki érzelmeit, úgy a rajzolás – mint a játék egyik alfaja - az affektív szféra áttételes, indirekt megjelenítése.

 A projektív rajzvizsgálatot – a nem projektív eljárásokhoz viszonyítva – egyszerű és viszonylag rövid idő alatt lehet elvégezni, nem időigényes, nem költséges, és csoportos formában is lebonyolíthatja a szakember. A projektív kifejezés pedig arra utal, hogy a lehető legkevesebb információt tartalmazó instrukció elhangzása után a vizsgálatvezető maximális szabadságot ad a rajzolónak. A projektív rajz tehát: „externalizált kognitív struktúra, melynek összetevői a következők: a) a projekció, mint a világ egyéni strukturálási módja, b) a projekció, mint tudattalan tartalmak kivetítése, c) kifejezés, azaz expresszív viselkedés, d) tanult [kognitív] sémák és jelek.” A szakember feladata pedig az, hogy egyedi különbségeket keressen a rajzon, és azokat a rajzi konfigurációk1 alapján értelmezze.

A projektív rajzteszteknek számos előnyük van, többek között az is, hogy nem verbális jellegük miatt azoknál a vizsgálati személyeknél, akik különböző okokra visszavezethető rossz verbális kifejezőképességük miatt ellenállással viseltetnek a tesztek iránt (hátrányos helyzet, nem kielégítő szocio-ökonómiai státusz, alacsony iskolázottság…), ezt az elzárkózást fel lehet oldani. Előnyként tartható az is számon, hogy az erősen ellenálló, bátortalan, visszahúzódó, „védekező” személyek, amikor rajzolnak, kevésbé tudják kontrollálni a róluk kialakuló képet, valamint - szintén a nonverbális jelleg miatt - könnyebben mehet a terápiás kapcsolat kialakítása is, hiszen „strukturálják a helyzetet, oldják a személy szorongását, aki így fokozatosan bevonódik a szituációba.” A korábban készített rajzokat is ugyanúgy lehet értelmezni, mint az aktuálisakat, és összevetésük is számos sajátos pozitívumot tartalmaz. Előnyös jellemzője még ennek a típusú tesztnek, hogy a vizsgált személy reakciói nem szűrődnek át a vizsgálatvezető/szakember saját személyiségén és konfliktusain, ezért a papíron az autentikus adatok láthatóak, és azok maradnak meg. 

Ezen felül a mozgásfolyamatot is őrzi a rajzos dokumentum, mely a viselkedésminta azonnali és természetes módon való rögzülését segíti elő, ami a rajz aktuálgenezisének (keletkezési folyamatának) elemzése során lesz különösen fontos. A leírtakhoz kapcsolódóan a projektív teszteket általában jellemzi az, hogy az egyes elemzési – értelmezési dimenziók önmagukban kevésbé megbízhatóak, mint azok Gestaltja (egészleges jelentése). Ezért fontos, hogy a rajzok egészét vegyük figyelembe, annak komplexitásával együtt, hogy az esetleges közös jellemzők együttesen kiadott értelmes mintázatait összefüggésbe tudjuk hozni a vizsgált személlyel, személyiséggel.

A projektív rajzvizsgálatról szóló összefoglalóban lényeges megemlíteni még néhány elméleti problémát is, amik súlyos bírálatuk alapjait jelentik. Az egyik ilyen a mérhetőség problémája, ami azért okoz nehézséget a rajztesztek során, mert a különböző rajzi változók nem mindegyike számszerűsíthető megbízhatóan. Vannak objektív és szubjektív ismertetőjegyek, az előbbi pl. a figura mérete vagy valamilyen változónak a jelenléte, az utóbbi lehet pl. a rajz spontaneitása vagy a kinetikus rajzteszteknél a dinamika. Ezeknél a szubjektív változóknál érdemes független kódolók segítségét kérni. További kritikai szempont lehet még a művészi tehetség, hiszen egy művésznek megvan a képessége és tehetsége ahhoz, hogy a formai jellegzetességeket a sajátos expresszív hatás elérése érdekében irányítsa. Ez nála tudatos eszköz, viszont a művészetileg nem képzett emberek számára ez a készség hiányzik. A következőkben felsorolásra kerül még néhány problematikus elem. Ilyen pl. a vizsgált személy neme, életkora, kézügyessége, iskolázottsága, intelligenciaszintje, foglalkozása, aktuális élethelyzete; az instrukció, a vizsgálati helyzet, a média stb.

Számos projektív rajzteszt létezik (Vass, 2006 és Vass, 2011 alapján), pl. a szabadrajz, a családrajz2 , az önarckép, az emberrajz-teszt3, a ház-fa-ember teszt (Buck, 1948a, 1948b, 1951, 1992), a négy fa-rajz teszt (Karl Koch, 1948), a projektív anya – gyermek rajz (Gillespie, 1989; Dewdney és Dewdney 1970; magyar nyelven: Tényi és mtsai, 2000), a madárfészek rajza (Kaiser, é. n.) stb., a terápia során az előzetes információk, beszélgetések, tapasztalatok után a szakember választja ki, hogy melyiket alkalmazza.

1Olyan pszichológiai jellegzetesség, mely egy bizonyossági tényezőből és egy tulajdonságlistából áll össze; a konfigurációhoz csak akkor rendelhetünk hozzá pszichológiai jelentést, ha a rajzon párhuzamosan több elem is fellelhető.
2  Számos változatát alkalmazzák a klinikumban és a terápiákban (Vass, 2001 alapján): saját család rajza (Hulse, 1951, 1952), egy elképzelt család rajza (Corman, 1964, 1965), Kinetikus Családrajz (Burns és Kaufman, 1970), az elvarázsolt család rajza (Kos és Biermann, 1973).
3Az emberrajz tesztnek három típusát kell elkülöníteni: Draw-A-Man teszt (DAM), Goodenough,1926; Draw-A-Person (DAP), Machover, 1949; Human Figure Drawing (HFD), Koppitz, 1968, 1969, 1983, 1984, id.: Vass, 2011.



Források:

Feuer Mária (2000): A gyermekrajzok fejlődéslélektana. Akadémiai Kiadó, Budapest
Vass, Z. (2003): A rajzvizsgálat pszichológiai alapjai. Flaccus Kiadó, Budapest
Vass, Z. (2006): A rajzvizsgálat pszichodiagnosztikai alapjai. Projekció, kifejezés,
mintázatok. Flaccus Kiadó, Budapest
Vass, Z. (2011): A képi kifejezéspszichológia alapkérdései – Szemlélet és módszer.
L’Harmattan Kiadó, Budapest
Idézetek:
1. Vass, Z. (2006): A rajzvizsgálat pszichodiagnosztikai alapjai. Projekció, kifejezés,
mintázatok. Flaccus Kiadó, Budapest, 22. o.
2. Vass, Z. (2003): A rajzvizsgálat pszichológiai alapjai. Flaccus Kiadó, Budapest, 78. o.

 

A blogbejegyzést SZEKERES VERONIKA pszichológus küldte be, kattints ide, hogy megtekintsd a szakember adatlapját!

 

KÉRDEZZEN TŐLÜNK