=

Itt kereshet szakembereink között.


KÉRDEZZEN TŐLÜNK

Mindfulness - A meditáció pszichológiája, avagy pszichológia a meditációban
SZABÓ ELVIRA
SZABÓ ELVIRA
- 2017. 03. 08. 15:28

mindfulness.jpg

 Némi öniróniával mondhatjuk, a pszichológia szereti rátenni a kezét minden jelenségre, amit csak észrevesz, nem volt ez másként a spiritualitással és a meditációval sem. A meditáció a „mindfulness” elméletére ihlette a lélektan tudományát, mely elnevezésre még nem sikerült megtalálni a tökéletes magyar megfelelőt; a buddhista „terminológiát” alapul véve, ahonnan a fogalom származik, talán az „éber tudatosság” kifejezés illene rá leginkább. Nézzük, mit tanult a pszichológia a buddhizmustól!

 Itt és most

A mindfulness arra a lelkiállapotra vonatkozik, amikor teljes figyelmünket a jelenre fókuszáljuk, megnyitjuk elménket az adott helyen és időpontban hozzánk érkező ingereknek. Tiltakozás nélkül tudatosítunk minden, kívülről beáramló és belsőnkből előbukkanó impulzust: érzékleteket, érzéseket, gondolatokat.

Az éber tudat állapota két komponensből áll, ha pszichológiai elemekre kívánjuk bontani: egyrészt megköveteli a figyelem erőteljes önszabályozását, amely nem kalandozik el az elemző és problémamegoldó gondolkodás világába, hanem szigorúan a jelenben marad, a pillanatról pillanatra változó külvilágra és belvilágra összpontosul. A második komponens a tapasztalatokra orientáltság, amely nyitott és exploratív attitűdöt jelent, a tagadás, elfojtás, bármilyen elhárító mechanizmus kiiktatását, amely alapesetben megakadályozza a zavaró impulzusok bekerülését a tudatba.

Ébredés és kitárulkozás

A buddhizmus az éber tudatosságot a megvilágosodáshoz vezető út fontos mérföldkövének tartja. Éberség-meditáció gyakorlásakor testünket és elménket egyaránt ellazítjuk, figyelmünk megszabadul a kötöttségektől, beengedjük és azonnal el is engedjük a környezet, a testi működés minden részét, az érzelmeket, gondolatokat. Felébredünk, egyszersmind ráébredünk a valóság kaotikus sokféleségére. Éberség-meditációt zsúfolt helyen is végezhetünk, pont az a cél: úgy kikapcsolni a mindennapokból, hogy átengedjük magunkat az itt és mostban cikázó ingerözönnek, saját beszűkült valóságunkból kitárulkozni a teljességnek.

A meditáció nem a beavatottak hókuszpókusza, bárki bármikor gyakorolhatja. A tömegközeledésen bambulással töltött idő kiváltképp alkalmas meditációra; csukott szemünk láttán legfeljebb azt hiszik, elaludtunk. Figyeljünk a légzésünkre, a jármű hangjára, a mögöttünk ülők csacsogására, nyitott ablaknál az útszagot sem nehéz észrevenni (nem lesz egészségtelenebb attól, ha tudatosítjuk), vegyük észre, ahogy rebben a szemhéjunk, megmozdul a gyomrunk. Másik egyszerű módszer a testünk egyik végétől (leggyakrabban a talpunktól kezdve) a másik végéig (fejünk búbjáig) haladva mindig új testrészre helyezni a fókuszt, és a lehető legteljesebben észlelni, mi zajlok ott adott pillanatban.

Relaxál és regenerál

Az 1970-es években útjára indított mindfulness-mozgalom nem rest bebizonyítani a 2500 éves buddhista meditáció jótékony hatásait. A rendszeres meditációtól nemcsak rövidtávon, de hosszútávon is nyugodtabbá válunk, hiszen csökken a vérnyomás, lelassul a szívverés, megnyugszik a stresszrendszer. Segíti a koncentrációt, ha csak rövid időre is máshova kapcsolunk a napi problémákról.

A mindfulness-alapú stresszcsökkentés (MBSR, Mindfulness-Based Stress Reduction) kiindulópontja, hogy szervezetünk a mindennapok taposómalmában folyamatosan kisebb-nagyobb stresszhelyzeteknek van kitéve, mígnem a folyamatos alkalmazkodásban és megküzdésben kimerül, és megbetegszik. A meditáció a fent leírt módon ellazít, kikapcsol és átkapcsol, tehát pihenteti és felfrissíti az agyat és a szervezet. A program résztvevői 8-10 hétig heti két és fél órás mindfulness-meditáción vesznek részt. Több kutatás bizonyítja, hogy az MBSR segíti a mindennapi stresszel való hatékony megküzdést, az érzelmi distressz csökkentését, a nagyobb stresszhelyzeteken való hatékonyabb felülkerekedést, erősíti a pozitív érzelmeket, és bíztató adatok állnak rendelkezésre krónikus betegségben (rák, fibromyalgia, koronáriás artéria betegség, krónikus fájdalom, szorongás, depresszió, obesitas, evészavarok) szenvedők betegséggel való megküzdését illetően is. 

Forrás:
Grossman, P., Niemann, L., Scmidt, S., Walach, H. (2004): Mindfulness-based stress reduction and health benefits. A metaanalysis. In. Journal of Psychosomatic Research 57 (1), 35-43. letölthető: sites.google.com/site/pckar39022/MBSR_metanalysis.pdf, a letöltés ideje: 2012.06.04.

 

A blogbejegyzést SZABÓ ELVIRA pszichológus küldte be, kattints ide, hogy megtekintsd a szakember adatlapját!

 

KÉRDEZZEN TŐLÜNK