=

Itt kereshet szakembereink között.


KÉRDEZZEN TŐLÜNK

A mesék világa
KOCSIS IVETT DALMA
KOCSIS IVETT DALMA
- 2017. 03. 08. 15:30

timthumb.png

 A mesék gyermekkorunk meghatározó elemei. Általuk egy csodás világba csöppenünk, ahol minden lehetséges, minden valóra válhat. Közben gyönyörű tájakon járhatunk, állatokkal barátkozhatunk, csodás lényekké változhatunk. Szabadjára engedhetjük a képzeletünket, a fantáziánk végre szárnyalhat. 

 Megfigyelhető, hogy a tündérmesékben mindig szélsőséges karakterekkel találkozhatunk. Aki szép, az természetesen a világszépe, aki gazdag, az természetesen hetedhét országon át a leggazdagabb. Aki messze lakik, azt még az Üveghegy sem tántorította el attól, hogy még azon is túl telepedjen le. Ugyanígy az „ellentábor”: aki rút, annál rútabb nincs is. Aki szegény, annál még a templom egere is gazdagabb. Ezáltal válik világossá a gyermek számára, hogy kinek a példáját kell követnie, milyen értékeket kell elutasítania és milyeneket kell elsajátítania. Azonban a mesevilágon kívül sajnos ez egyik földrészen sem ilyen egyértelmű, ennél sokkal árnyaltabbak és rétegzettebbek az emberi vonások. 

 
Vajon a mesék valóban egyszerűen csak egy misztikus világ „bugyuta” történeteit jelentik, amiknek csak a szórakoztatás a célja?
 
A válasz egyértelműen nem. Ugyanis a mesék nagyon fontos szerepet játszanak a személyiség fejlődése szempontjából. Ha figyelmesen olvassuk őket, láthatjuk, hogy mély mondanivalót tartalmaz még a legegyszerűbb és legvarázslatosabb történet is. Rengeteg olyan társadalmi normát elsajátíthat belőle a gyermek, amelyet a környezete megkövetel tőle. A különféle mesék a közösségben való létnek több olyan elemét is megjelenítik, amiket a társas kapcsolatok alapjának tekinthetünk. Megjelennek bennük barátságok, szerelmi viszonyok, testvéri és más egyéb családi kapcsolatok és nem utolsó sorban az ellenségek, a versenytársak. A mese megmutatja azt is, hogy hogyan kell kezelni ezeket a kapcsolatokat. Megtanítják a gyermeket arra, hogy a szeretet, hit, kitartás és a mások iránti tisztelet, olyan értékek, amelyeket mindig szem előtt kell tartanunk.
 
A történet fejlődése során persze mindig adódik egy olyan pont, amikor olyan akadály gördül hősünk elé, amin szinte már csak a csoda segíthet. Érdekes dinamikája van a meséknek, az embernek az az érzése, hogy gonosznak jobban megéri lenni, hiszen ő mindig egy lépéssel előrébb jár, mint mi. Ő nem foglakozik az alattvalójával, át tud lépni bárkin, feláldoz bárkit a sikeréért, míg a mi jóságos hősünk csak óvatosan lépeget előre, segítve az útjába esőknek, mindenkire és mindenre tekintettel van, mert ő azt vallja, hogy úgy helyes. És amikor már végleg lemondunk a sikeréről, egy új reménysugár rebben fel előttünk. Egy új ötlet, egy segítő kéz, vagy éppen egy királyfi csókja megmenti a már-már az enyészetnek átadott, jóság ereje iránti bizalmunkat. 
 
 Sokszor a történet szereplői csak összefogással tudnak győzni. Ennek alapján átértékelődhet bennünk, hogy a világ talán sokszor azért tűnik olyan érthetetlennek és bonyolultnak, mert túlságosan individualistává vált társadalmunk. Mivel minden egymásra épül - a gazdaság nincs fogyasztó nélkül, a demokrácia nincs nép nélkül és így tovább-, ezért fontos felnőttként is megértenünk a mesék azon üzenetét, miszerint együtt erősebbek lehetünk, mint egyedül. Nem szabad előítéletesnek lennünk, mert a békából is lehet egyszer királyfi. Talán valahol itt kezdődik el a társadalmi szolidaritásra való nevelés.  Ugyanakkor a tündérmesék pszichológiai hatást is gyakorolnak a gyermekek életére. Problémáikra, frusztrációikra adhatnak megoldást, megnyugtatást.
 
Érdekes elemzéseket olvashatunk ezzel kapcsolatban Bruno Bettelheim tanulmányában#. Csipkerózsika történetét például egy teljesen más oldalról ismerhetjük meg. Bettelheim szerint ez a történet a felnőtté válás folyamatáról szól. Csipkerózsika életében ez a korszak akkor indul el, amikor megszúrja ujját egy rokkával és az vérezni kezd. Ez Bettelheim szerint az első menstruációt szimbolizálja. Sok mese ezt az időszakot a kalandokat kereső és megoldó hős képében reprezentálja. Ezzel szemben Csipkerózsika története a hosszú, lassú, csendes önmagunkra találást mutatja be. A felnőtté válás folyamatának nehézségeit, a szexuális érettségre való várakozást jelképezi a 100 éves álom is. A kastély körüli tüskék pedig azt jelentik, hogy a királylány még nem áll készen a nemiségének felfedezésére. Csipkerózsika a mese végén éretté válik a párkapcsolatra és el is nyeri méltó jutalmát, az igaz szerelmet. Így a történet megnyugtatja a gyermeket saját passzivitásával kapcsolatban.
 
Egy új tendencia figyelhető meg a mesék közvetítésében. Az ideális az, amikor a szülő felolvas gyermekének, mert így a gyermek el tudja képzelni a hegyek, folyók színeit, a királylány ruháját, a herceg daliás testalkatát. Ezzel fejlődik a gyermek képzelőereje, kreativitása. Ezzel szemben ma már a különböző tömegkommunikációs eszközök által a mesefilmek már egy kész „terméket” nyújtanak át a gyermeknek, ahol már mindennek megvan a maga helye, a színe, a körvonala. Ez káros hatással lehet a gyermek fejlődésére, ami hosszú távon egész társadalmunkra is hatással lesz. 
 
Felhasznált irodalom: 
Bruno Bettelheim (1985): A mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek. Budapest: Gondolat

 

A blogbejegyzést KOCSIS IVETT DALMA pszichológus küldte be, kattints ide, hogy megtekintsd a szakember adatlapját!

 

KÉRDEZZEN TŐLÜNK