=

Itt kereshet szakembereink között.


KÉRDEZZEN TŐLÜNK

Ép testben, ép lélek?
RUSZKAI SZILVIA
RUSZKAI SZILVIA
- 2017. 03. 08. 15:31

afut.jpg

  Az ember már ősidők óta sportokat űz, végez testmozgást. Elég hacsak a latin szállóigére („Mens sana in corpore sano” azaz „Ép testben, ép lélek”) vagy az ókori Olimpiai játékokra gondolunk. Kellemes időtöltés, kikapcsolódás lehet, mellyel fitten tarthatjuk testünket és megőrizhetjük egészségünket. De vajon gondolunk-e közben a pszichológiai oldalára is? Miért jó sportolni lelki, szellemi szempontból?

 Először is, a sport jó tanítómester. Olyan kompetenciákat sajátíthatunk el a segítségével, mint a kitartás és a szorgalom. A csapatsportok pedig megtanítanak minket a többiekkel való kooperációra és a közös célok szem előtt tartására és értékelésére. Ezek a tulajdonságok akkor válnak igazán hasznossá, amikor bekerülünk az első munkahelyünkre, ahol ezeket természetszerűen elvárják tőlünk. Ezek azonban nem velünk született képességeink, hanem a szocializáció folyamán sajátítjuk el, többnyire gyermekként otthon és az iskolában. Azonban, az otthoni minta nem mindig követendő, az iskolai magatartás pedig sok gyermek esetében nem megfelelő. Ilyenkor nagy segítséget nyújthat, ha a gyermek rendszeresen sportolni kezd. Ugyanakkor, ha nem csak hobbiszinten, hanem versenyszerűen űz valamilyen sportot, az nagy felelősséggel és sok lemondással is jár. 


Mégis sok szülő dönt úgy, hogy már egész korán beíratja gyermekét valamilyen sportfoglalkozásra. Az elmúlt néhány évtizedben került be a pszichológia fogalomtárába a hiperaktív gyermekek fogalma. Őket leginkább az impulzivitással és a fokozott mozgásigénnyel jellemezhetjük, de nagyon gyakori a szabályok elutasítása, a szófogadatlanság. Az ilyen gyermekek esetében különösen jótékony hatása lehet a rendszeres sportnak. Megtanítja őket összpontosítani, engedelmeskedni és nem utolsó sorban, teret engedhetnek mozgásigényüknek. Leginkább a labdajátékok vagy a távol-keleti  harcművészetek a legalkalmasabbak, attól függően, hogy csapatjátékot vagy egyéni sportot szeretnénk választani. 
 
Másodszor, a sport rendkívül alkalmas a stressz és a fölösleges energiák levezetésére. Napjainkban számos felmérés készül arról, hogy milyen magas a munkahelyi stressz és az abból adódó belső feszültség. Egy 2009-es kutatás szerint a magyar lakosság 20,2%-a szenved depresszióban, melynek kiváltó okai között előkelő helyen szerepel a munkahelyi stressz. Sok ember küzd viselkedés zavarral stresszes helyzetekben, nem tudják kontrollálni indulataikat, ami újabb feszültséghez és konfliktushoz vezethet. Az ő esetükben is rendkívül nagy segítség lehetne a rendszeres testmozgás, melynek segítségével felszabadíthatják a bennük dúló feszültségeket. Alkalmas lehet erre a futás, az aerob edzés vagy a küzdősportok. 
 
Harmadszor pedig a sport segíthet a személyiségfejlődésben. Sokan küzdenek azzal a problémával, hogy nem tudnak beilleszkedni egy adott közösségbe vagy nem tudnak megnyílni, önmaguk lenni. Az osztályban/munkahelyen visszahúzódó, csöndes emberek is szeretnének a közösség részévé válni, de saját negatív énképük meggátolja őket ebben. A sport alkalmas arra, hogy ezáltal egy olyan közösség részévé váljanak (egyesület, csapat, közös edzőcsoport, stb.), ahol adott a közös érdeklődés, ezáltal a közös téma, melynek segítségével könnyedén be tudnak illeszkedni, s ezután könnyebben megy majd az iskolában, munkahelyen is. Szintén idetartozik még, hogy az egyébként félénk, visszahúzódó emberek a sportban megvalósíthatják egy másik személyiségüket, a pályán kiélhetik indulataikat, felszabadíthatják energiáikat és egy dinamikus, sikeres, erőteljes részüket mutathatják meg. Ezáltal javul az énképük, könnyebben elfogadják önmagukat és könnyebben el tudják fogadtatni magukat másokkal. Alkalmas lehet az ő esetükben valamennyi csapatjáték, illetve egyéni sportban a golf, krikett stb., ahol jellemző a közös klub fenntartása. 
 
Negyedszer, ám nem utolsó sorban, a sport boldoggá teszi az embert. Régóta ismeretes, hogy nem csak a csokoládé fogyasztása - ami sok szempontból káros az egészségre - , hanem a testmozgás is képes az endorfin nevű hormon felszabadítására az emberi szervezetben. Ezt szokás a köznyelvben „boldogság hormonnak” is nevezni, ugyanis ez felel a jó közérzetért, jó kedélyállapotért. Emellett azonban sokkal fontosabb „boldogság tényező” lehet, hogy az ember sikereket érhet el a sportban. Nem csak a versenysportokra kell itt gondolni, sikerélményt adhat az is, ha túllépjük saját korlátainkat, bizonyíthatunk önmagunknak és a környezetünket. Ezzel könnyebben kompenzálhatóak az élet más területein ért kudarcok, sikertelenségek. Továbbá a sport, mint hobbi kitöltheti életünket és számos kellemes, szép élményt nyújthat.
 
Remélem, e rövid összefoglaló segítségével meghoztam mindenkinek a kedvét egy kis sportoláshoz. A latin mondás immáron nem közhely, mint látjuk, valóban van alapja, s a sportolás nem csak kalóriaégetésre alkalmas.

 

A blogbejegyzést RUSZKAI SZILVIA pszichológus küldte be, kattints ide, hogy megtekintsd a szakember adatlapját!

 

KÉRDEZZEN TŐLÜNK