=

Itt kereshet szakembereink között.


KÉRDEZZEN TŐLÜNK

Az írás és a személyiség
SKOPERDA MÁRTA
SKOPERDA MÁRTA
- 2017. 03. 08. 15:53

írás.jpg

 Az ember vágya önmaga és környezete megismerésére a különböző tudományok kialakulásához vezetett. A pszichológia a kérdőívek, a kísérletek, az önmegfigyelések vagy az esettanulmányok segítségével kerül közelebb tárgyához, de emellett számos tudomány is lehetőséget nyújt az emberi lények megismerésére. Ilyennek tekinthető a kézírás elemzése is, mellyel közelebb kerülhetünk önmagunk és mások megismeréséhez. 

 De mi is a grafológia? Hogyan hozható összefüggésbe az írás elemzése és az egyén megismerése? Hogyan jelenik meg ez a gyakorlatban? 

 
Az írás gondolataink, érzelmeink kifejezésének egyik eszköze, mely jelentős információkat közöl rólunk. Az írás mindenki esetében más és más, ezért hasonlóan a mimika és gesztikuláció elemzéséhez, az írásjegyek vizsgálatával is az egyén személyiségének jellegzetes jegyei kerülnek napvilágra. Az íráskép viszonylag állandó, de nem egyforma egy egyén esetében se. Az adott érzelmi állapot befolyásolja a pillanatnyi írásképet, melyek természetesen ugyanúgy feltárhatók, mint az állandó jellemzők.
 
Már Hippokratész, Arisztotelész is vizsgálta különböző ismérvek mentén az írás és a személyiség összefüggéseit. De az első grafológiailag elemző írásos emlék Camillo Baldi nevéhez köthető, ami 1622-ből maradt fenn. Johann Kaspar Lavater svájci teológus által a XVIII. században készített feljegyzések között már megtalálhatók olyan megállapítások, amik a mai tudományban is megállják helyüket. A grafológia elnevezést először Jean Hyppolyte Michon használta és lassan elkezdődött a pszichológiával való összefonódás is, főleg Georg Meyer, Wilhelm Preyer, Albrecht Erlenmeyer és Ludwig Klages munkásságával a XIX. században. A különböző pszichológiai elméletek az írás elemzési módszereit is meghatározzák. 
 
A neves pszichológus, Sigmund Freud, a grafológiát az elemzés eszközének látta, a grafológiai zónákat pedig a személyiség három részével kötette össze. Tehát az írás felső zónája felelt meg a felettes én-nek, a középső zóna az én-nek, az alsó zóna pedig az ösztönén-nek. Az írásban is a tudattalan megnyilvánulási formáját vizsgálta és hozta összefüggésbe. Ernst Kretschmer, elme szakorvos és pszichiáter a testalkati típusok és lelki beállítottság mentén tipizálta az embert. Carl Gustav Jung kétféle személyiség jegy alapján különítette el az egyéneket. Tipológiájában az extrovertált (barátságos, kedves emberek) és introvertált (visszahúzódó, bizalmatlan emberek) egyéneket csoportosította. 
Max Pulver svájci grafológus Freud és Jung elméleteiből alkotta meg a térszimbolikát, melynek alapja a tudattalanba beépült élmény és annak kivetülése az írásra, amely az írásra felhasznált térben (a papíron) nyilvánul meg. Pulver jelentős munkát végzett a grafológia területén. 
 
Napjainkban számos elmélet és módszer áll rendelkezésre az írás elemzésére és a felhasználási területe is egyre szélesebb. Az alkalmazási területek közé tartozik a magáncélú önismereti fejlesztés, a pályaválasztási és házassági tanácsadás. Közcélra is felhasználják, például a kriminalisztika, a személyügyi munka vagy különböző csapaépítési, munkahelyi területeken. Az elemzésben fontossá válik az adott tér kihasználtságának mértéke, a betűk dőlésszöge, zártsága és nyitottsága, illetve hogy mennyire hosszú egy-egy betű szára vagy mennyire tekinthető az írás szűknek, 
szélesnek. 

A grafológiai zónák mentén, az egyéni sajátosságok és az összkép együttes megfigyelésével lehetőség nyílik arra, hogy megismerhetőbb legyen egy bonyolult és összetett lény, az ember. 
 
Felhasznált irodalom: 
http://www.iraselemzes-grafologia.hu/grafologia_tortenete.html
Füzes Mária (2008): Az én grafológiám. Lakitelek: Antológia Kiadó

 

A blogbejegyzést SKOPERDA MÁRTA pszichológus küldte be, kattints ide, hogy megtekintsd a szakember adatlapját!

 

KÉRDEZZEN TŐLÜNK