=

Itt kereshet szakembereink között.


KÉRDEZZEN TŐLÜNK

Példaképeink - Kik is ők?
KÓCZÁN BALÁZS
KÓCZÁN BALÁZS
- 2017. 03. 08. 15:57

aplakát.jpg

 Életünk során számos mintát követünk, és fejlődésünkhöz is elengedhetetlen, hogy valaki olyanhoz mérjük magunkat, akit magunknál jobbnak, példaértékűnek vélünk. De kiket látunk ilyen példaképeknek, és hogyan hatnak ránk?

 Mindenekelőtt azt kell definiálnunk, hogy mit is jelent az, hogy valaki példakép. Zrinszky László szerint ő egy „mintául választott személy, akiben a példaképválasztó különösen értékes, számára vonzó tulajdonságokat érez meg vagy ismer fel”. Emellett fontos leszögezni azt is, hogy a példakép általában már gyermekkorban kialakul, de életünk során – ízlésünk és értékeink – változásával folyamatosan változhat

 
A mai napig tisztázatlan, hogy mi az alapja a gyermek példaképválasztásának, a két fő elmélet szerint vagy a mintaszerűség észlelése vagy az érzelmi vonzalom lehet a kiindulópont. Egy német filozófus, Max Scheler úgy véli, hogy minden példakövetés alapjául a szeretet (vagy az ellenpéldakép esetében a gyűlölet) szolgál. Mind a családi, mind az iskolai nevelés arra irányul, hogy előmozdítsa a pozitív példakép választását és tényleges követését, amit az ezt célul kitűző személy főleg azzal próbál elérni, hogy példaként állítja a felnövekvők elé azokat a velük egykorú vagy felnőtt személyeket, akikben a nevelés értékiránya teljesen, vagy legalább részlegesen megtestesül. 

Ezek a személyek lehetnek élő példaképek, szimbolikus modellek, történelmi-, esetleg fiktív személyek (pl. regények, filmek alakjai). A történelem régebbi szakaszaiban a példaképet adó elsődleges tér a család volt, hiszen a gyermekek többsége a legtöbb időt a szüleivel, valamilyen munkafolyamatban töltötte. Később az iskoláztatás elterjedésével és kötelezővé válásával ez a terület is egyre jelentősebb példaadó közeggé vált, majd még később, a média megjelenésével egyre jelentősebb ágens lett a többi kárára, és ez a folyamat napjainkban is tart. A pszichológusok többsége károsnak véli a folyamatot, mivel a médiából egyre több és több erőszak, illetve „gazdagabb, szebb, vékonyabb” üzenet áramlik (már a gyermekeknek szánt rajzfilmek szintjén is!), amely a gyermekek ön- és testképzavarához vezethet.
 
Az öntudatlan gyermeki utánzás még nem tekinthető példaképkövetésnek, a valódi példaképhatás pedig a serdülőkorban a legjelentősebb, amikor az alternatív minták közti választás folyamata felerősödik. A példakép nagyon hatékony lehet motivációnk növelésében, azonban egy, a többség által valamilyen szempontból előnytelennek vélt személy kiválasztása rendkívül káros is lehet: a gyermekek olyan deviáns viselkedési mintát követhetnek, mint például az ivás, a drog, a cigaretta, vagy esetleg a bűnözés valamely formája. Ezen felül könnyen elősegítője lehet súlyos testképzavarok kialakulásának, amely betegségekhez (anorexia, bulimia) vezethetnek.
 
László Miklós számos kutatást végzett a fiatalok körében a témával kapcsolatosan. Az 1999-ben végzett kutatása alapján a fiatalok közel 38%-a a médiából, 49%-a a családból, míg 13%-uk az iskolából választ magának példaképet. A vizsgálatot 2003-ban, tehát mindössze négy évvel később ismét elvégezte, eredménye szerint a médiából választott modellek aránya 38-ról 40%-ra emelkedett, míg az iskola, a tanárok modellnyújtó szerepe ebből kifolyólag inkább csökkent.
 
Egy későbbi kutatás eredményei szerint - amely hetedikes és tizenegyedikes diákok körében lett végezve -, a fiatalok példaképeiket majdnem ugyanakkora mértékben választják a médiából, mint a családból, ezzel szemben az iskolából választott orientációs személyek száma már csak elenyésző. A megkérdezettek által választott példaképek legfontosabb tulajdonságai az önérvényesítéssel kapcsolatosak, a példakép elutasításának legfőbb oka pedig a személyiség egyediségének hangsúlyozása.
 
Rendkívül fontos tehát, hogy kit választunk követendő példának, illetve kulcskérdés, hogy mi magunk példák lehetünk-e gyermekeink számára, vagy a média termékei végleg elhappolják tőlünk ezt a funkciót.

 

A blogbejegyzést KÓCZÁN BALÁZS pszichológus küldte be, kattints ide, hogy megtekintsd a szakember adatlapját!

 

KÉRDEZZEN TŐLÜNK