=

Itt kereshet szakembereink között.


KÉRDEZZEN TŐLÜNK

Menjen-e bölcsődébe a gyerek vagy ne?
KOROM ANDREA
KOROM ANDREA
- 2017. 03. 08. 16:14

bölcsi.jpg

 Talán ez az egyik olyan téma, amiről mindenkinek más véleménye van, és nagyon nehéz közös álláspontot találni. Minden szülő másként vélekedik arról, hogy a gyermekét mikor irassa be a bölcsődébe, vagy, hogy egyáltalán beirassa-e. Nos, ebben a cikkben annak nézünk utána, hogy pszichológiai értelemben milyen hatása van a bölcsődének a gyerekre nézv

 Kijelenthető, hogy egy kisgyermek életének korai szakaszában az anya-gyermek kapcsolat a legmeghatározóbb. Sokan ezért is döntenek amellett, hogy a gyermeket nem járatják bölcsődébe, hiszen úgy gondolják, hogy ez az igazán bensőséges és meghitt kapcsolat megszakadhat, mivel a gyermek életébe más személyek is belépnek, köztük például a gondozónő. Azonban, ha az anya-gyermek kapcsolat mélysége és tartalma megfelelő szintű, akkor mindez nem tud sérülni, az anya kikerülése a gyermek látóköréből nem vezet szeparációs szorongáshoz, félelemhez, a gyermek egészséges, harmonikus személyiségfejlődése biztosított. 

 
Azok, akik viszont amellett döntenek, hogy a gyermek igenis járjon bölcsődébe, gyakran érvelnek azzal, hogy jót tesz neki, ha közösségben van. És ebben valóban némi igazság. A gyermeket a közösségben olyan ingerek és hatások érik, amik hasznára válnak, segítik őt a társas kapcsolatainak fejlődésében. Megtanul alkalmazkodni, kortársak veszik őt körül, fejlődhet a problémamegoldó képessége és rengeteg tapasztalatot szerezhet. Ha a gyermek tehát bölcsődés lesz, akkor bekerül a közösségi nevelésbe, ahol egy új szereplő érkezik az életébe, méghozzá a nevelő. A nevelő kapcsolata a gyermekkel ideális esetben erősíti az anyával való kapcsolatot, követi annak mintáját és jellegét.
 
Azonban igen heves vitákat szokott kiváltani az a kérdés is, hogy ha már úgy döntöttünk, hogy a gyermeket bölcsődébe fogjuk járatni, akkor ezt mégis mikor kezdjük el? Van, aki már pár hónapos kor körül megteszi, de van, aki csak később. Nos, általános szabály erre aligha van, mivel minden gyerek más, és nem azonos a fejlődésük ritmusa. A legideálisabb állapot értelemszerűen az, hogyha az anya minél több ideig otthon tud maradni, és részt tud venni az újszülött életében. Fontos szempont, hogy élet első időszakában a gyerekek utánzással tanulnak, így nagyon fontos, hogy milyen minta az, amit maguk előtt látnak. Így mind a szülőknek, mind pedig a nevelőknek – ha bekövetkezik a megjelenésük - olyan példát kell mutatni, ami a legmegfelelőbb egy gyerek számára.
 
A legfontosabb és legmeghatározóbb kérdésekben (az etetés, a szoptatás, a megnyugtatás, a jutalmazás és büntetés) a legtöbb szülő nevelési elveket követ. Ezeket az elveket az évek során sajátítják el; erősen dominál a családból hozott minta,de másoktól is  kapnak tanácsokat, hallanak vagy éppen olvasnak róluk. A legjobb az arany középút megtalálása, a kellő engedékenység alkalmazása, hiszen sem a túlzottan radikális elvek, sem pedig a túlzottan engedékeny elvek nem túl optimálisak. Előfordulhat, hogy különbségek lépnek fel az otthoni és az intézményi elvek között, és ez akár problémák forrása is lehet. Fontos, hogy ha már úgy döntöttünk, hogy a gyermekünk bölcsődés lesz, akkor a lehető legmegfelelőbb és saját elveinkkel igencsak azonos intézményt és nevelőt találjuk meg számára.
 
Ebben az időszakban a kicsiknek az elsődleges tevékenységük az utánzó- (hangok, mozgások) és a  gyakorló játék. Ezen keresztül fejlődnek és tanulnak. Nem mindegy tehát, hogy milyen játékot adunk vagy adatunk gyermekünk kezébe. Továbbá nagymértékben fejlődik a beszéd, az aktív és a passzív szókincs, és vele párhuzamosan gondolkodásuk is. Ekkor jelenik meg a „Mi ez?” – korszak; rengeteg kérdést tesznek fel, hiszen figyelmük kiterjed és minden iránt érdeklődni kezdenek. Fontos, hogy életüknek ebben az időszakában a megfelelő figyelmet és törődést kapják, kérdéseik kielégítődjenek – történjen ez akár otthon családi körben, vagy egy intézményben. 
 
Az intézményválasztásnál nemcsak az a fontos, hogy milyen elvekkel, módszerekkel dolgoznak, hanem az is döntő lehet, hogy a bölcsőde légköre mennyire harmonikus. Mennyi idő és hely jut gyermekünkre, mennyire odafigyelő, odaadó, toleráns empatikus a gondozónő. Mindenki számára fontos az is hogy mennyire tud a gyermekünk tevékenykedni, manipulálni, felfedezni az intézményben - természetesen saját biztonságát szem előtt tartva. 
 
Láthatjuk, hogy nem is olyan egyszerű eldönteni a gyermek intézményes nevelésének kezdetét, hiszen számos szempontot kell szem előtt tartanunk a helyes döntés meghozatalához. Ha valaki tehát nem szociális okok miatt szeretné gyermekét bölcsődébe íratni, akkor kellő mérlegelés után tegye ezt meg, hiszen a kisgyermek számára életének első időszakában a családi légkör a legmegfelelőbb, a társas kapcsolatok alakulása inkább az óvodás kor jellemzője. Az ezt megelőző időszakban számukra elegendő lehet a játszótéri, baráti találkozások során elsajátított szokások ismerete. A bölcsőde mellett szólva viszont nem engedhetjük el figyelmünktől azt sem, hogy azok a gyerekek, akik már jártak, könnyebben szoknak meg egy új közösséget és válnak el az anyától, bár az intézmény, a szeretett személy elhagyása (gondozónő, édesanya) természetesen valamilyen mértékben nyomot hagy személyiségükben.
 
Mindezeket az érveket, jellemzőket figyelembe véve érdemes tehát meghoznunk a bölcsődével kapcsolatos döntésünket, ám nem szabad elfelejteni, hogy bármi is szóljon környezetünkben a bölcsőde mellett vagy ellen, a legfontosabb szempont mindig az, hogy a gyermeknek mi a legjobb.

 
 
Forrás: 
Dr. Buda Béla: A személyiségfejlődés és a nevelés szociálpszichológiája; Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest

 

A blogbejegyzést KOROM ANDREA pszichológus küldte be, kattints ide, hogy megtekintsd a szakember adatlapját!

 

KÉRDEZZEN TŐLÜNK