=

Itt kereshet szakembereink között.


KÉRDEZZEN TŐLÜNK

Flow - A pozitív pszichológia alapfogalma
SEREG MARGIT
SEREG MARGIT
- 2017. 03. 08. 16:15

flow.jpg

 A pozitív pszichológia hozta a köztudatba az önmegvalósítást, hiszen egy embernek nem csupán arra van szüksége, amennyivel pont, hogy túlélhet, hanem arra is, hogy élete minél teljesebb és tartalmasabb lehessen.  Talán a legfontosabb kifejezés, amit az önmegvalósítás és a pozitív pszichológia irányzata kapcsán említhetek, az a flow. 

 Flow állapotban, az azt átélő személy örömet lel abban, amit éppen csinál, sőt ezen túllépve, teljesen elmerül a tevékenységében, feltöltődik benne, majd az adott cselekvés befejeztével a személy energikus marad.  A flow jelenségét először Csíkszentmihályi Mihály írta le, a flow szó magyar megfelelője az áramlat. Az áramlat kifejezés a legteljesebb figyelemre, és a feladat elvégzéséhez szükséges motivációra utal. Az áramló vízhez hasonlóan a flow-t átélő személy is nyugodt, illetve biztosan egy irányba – a jó irányba – mozog.  

 
Csíkszentmihályi Mihály szerint az áramlat élménynek kilenc jellemzője van. Természetesen ezekből nem kell mindegyiknek jelen lenni ahhoz, hogy a mindennapjainkban megéljük a flow-élményt. Az áramlat átélésekor letisztulnak a célok, mindig tudjuk, mit kell tennünk. Nincsenek egymásnak ellent mondó, zavaros elvárások. Ilyenkor a munka is örömteli. Csíkszentmihályi Mihály példájával élve: a zenész tudja, hogy melyik a következő hang.
 
A világos célok mellett fontos az azonnali visszajelzés. Ha a zenész példájánál maradunk, akkor hallja, hogy jó hangot ütött-e le, vagy félrenyúlt, esetleg a dallam hamis.  A flow-hoz hozzátartozik az is, hogy képességeink, esetleg a felkészültségünk, illetve a követelmények egyensúlyban vannak. Ha ez nem történik meg: az elvégzendő feladat túl nagy falatnak tűnik, vagy éppen túl könnyű, akkor a flow-élmény helyét az előbbi esetben a szorongás, utóbbiban az unalom veszi át. Lényegében az áramlat során folyamatosan egyensúlyozunk: ilyenkor nem félünk a kudarctól, de a cél elérése nem is túl könnyű.
 
Valószínűleg mindnyájunknak volt már olyan élménye, hogy az iskolában, vagy a munkahelyünkön csak látszólag figyeltünk a feladatra, valójában lélekben igen messze jártunk: gondolatban bevásárlólistát szerkesztünk, az esti randi jár a fejünkben, vagyis mindennel foglalkozunk, ami épp nem az aktuális feladathoz kötődik. Áramlat élmény során az ellenkezőjét tapasztaljuk, figyelmünk abszolút az elvégzendő feladatra fókuszál. Csak az itt és most köti le a figyelmünket: pillanatnyi elkalandozás kell csak ahhoz, hogy kiszakadjunk a flow-élményből. Ez az intenzív összpontosítás az, amivel a flow segítségével kiszakadhatunk a mindennapokból. Ha teljes egészében a feladatnak szenteljük a figyelmünket, egyben a problémáinktól is megszabadulunk, nem leszünk lehangoltak vagy szomorúak, és nem is szorongunk tőlük.
 
A flow-élmény egyik sajátossága, hogy nincs helye a kudarctól való félelemnek. Talán, mert túlságosan el vagyunk foglalva ahhoz, hogy féljünk tőle. Ilyenkor a világos célok ismerete és a felkészültségünk és a kihívás egyensúlya pontosan sugallja, hogy mit kell tennünk az adott feladat megoldásához. 
 
Általában, főleg mindennapjainkban, folyamatosan szorongunk, aggódunk attól, hogy mit gondolnak rólunk mások, mi lesz rólunk a véleményük, jó benyomást tettünk-e rájuk, vagy éppen csalódást okoztunk. Ez a sokszor felnagyított figyelem ránk, illetve tetteinkre, kinézetünkre akadály lehet számunkra, ami gátol minket képességeink kibontakoztatásában.  Az áramlat során belemerülünk a tevékenységünkbe, és ha úgy tetszik, nem érdekel minket mások véleménye, és hogy elég jó véleménnyel vannak-e rólunk. A flow után azonban éntudatunk is megerősödik, hiszen egy újabb kihívásnak feleltünk meg. Az áramlat során időérzékünk torzul: órák tűnhetnek perceknek, vagy pár másodpercet érezhetünk sokkal többnek. A flow szerintem legfontosabb pontja az utolsó, a kilencedik: az áramlat élménye alatt végzett tevékenység örömtelivé válik, elkezdjük élvezni. Nemcsak az elért cél fontos, hanem maga a tevékenység is örömet okoz. 
 
Itt, a cikkem végén, saját példán mutatom be a flow-t. Legtöbbünk számára a főzés és sütés inkább munka egy fárasztó nap végén, én mégis nagyon szeretek főzni, először a finom ízek, esetleg számomra fontos emberek elégedettsége volt fontos, most, bár továbbra is jó érzés látni, ha valaki újra meg újra vesz a friss süteményből, vagy ízlik, amit készítettem, mégis fontosabb, hogy élvezem. 
 
Természetesen minden ember mást él meg flow-ként. Vannak, akiknek a munkájuk okoz flow-élményt: egy zenész, egy író, de akár egy bankár vagy üzletember is élheti át munka közben az áramlatot.   A flow során hagyjuk, hogy megtörténjen, mégis szabadnak érezzük magunkat. Puszta akarattal nem élhetünk át flow-t. 
 
Mivel a cikkben már említettem, hogy a flow-t mindenki életében máshogy van jelen, így egy kis élménymegosztásra hívlak titeket, kedves olvasók. Ha van kedvetek, osszátok meg velünk, ti hogyan, milyen helyzetekben tapasztaltok flow-t! 
 

Felhasznált irodalom:
Csíkszentmihályi Mihály (2008) Kreativitás – A flow és a felfedezés, avagy a találékonyság pszichológiája. Akadémia Kiadó. Budapest.

 

A blogbejegyzést SEREG MARGIT pszichológus küldte be, kattints ide, hogy megtekintsd a szakember adatlapját!

 

KÉRDEZZEN TŐLÜNK