=

Itt kereshet szakembereink között.


KÉRDEZZEN TŐLÜNK

Gyermeknevelési tévhitek IV. - A hiszti
SPAITS ANNAMÁRIA
SPAITS ANNAMÁRIA
- 2017. 03. 08. 16:29

sír.jpg

 „Még csak két hónapos, de már hisztizik és manipulál!”

 Hangzik sokszor a felkiáltás. Viszont egy két hónapos baba nincs olyan tudás birtokában, hogy képes legyen manipulálni vagy hisztizni. Ez sokszor a szülő projekciója, tévesen.

 
Mit is fejeznek ki ezek a szavak? Az értelező szótár szerint a hiszti szó a hisztéria görög eredetű szóból származik, jelentése: „1. kóros érzékenységben, indulatos kitörésekben, szorongásokban megnyilvánuló idegállapot, betegség. 2. Nagyfokú idegesség, félelemből eredő kapkodás.”
 
A manipulál ige - ebben az értelemben - a mesterkedéssel visszaélés elkövetését jelenti. Ez jellemezné őket? Lehetetlen.
 
Mégis mi az, amit tud egy két hónapos baba?
 
Születésétől kezdve tudhat: különböző észleléseket - látás, hallás, tapintás - összekapcsolni. Például ha egy hangot hall, fejét abba az irányba fordítja: kapcsolatot teremt a hallott és látott között, sőt ebből az is kiderül, hogy elvárásai is vannak, hogy ahol valamit hallani lehet, ott látni is. Stern szerint az „egész” észlelése születéstől adott, s az észleletek elkülönítése éppen a fejlődési folyamat eredménye és nem kiindulópontja. Az érzelmek területén is vannak velünk született képességek, melyek egységes világ- és öntapasztalást tesznek lehetővé.
 
A két hónapos kor mindenképp fordulópont a baba életében, csomópont a fejlődésben. Stern szerint a baba először éli át a szabályszerűség és a rendezettség érzetét. Képes összekötni eseményeket, például a szoptatás forgatókönyvét kívülről ismeri. Az éhség, szomjúság és ezek kielégítésének ciklusai jelenthetik a megismerés első feltételezett szabályosságait. Megjelenik a szociális mosoly is. Viszont „Én vagyok ez”, akinek érzékletei és észlelései vannak érzés még valószínű nem kíséri, de azt felismeri, hogy Ő maga a saját cselekedeteinek előidézője. Ez az akaratérzés.

A hisztiről
 
A hiszti az egészséges fejlődés része, de körülbelül 1,5 – 2 éves korra tehető megjelenése, amikor a gyermek védeni próbálja az újonnan megszerzett önállóságát, autonómiáját. Mahler szerint ez időtájban a konfliktusok a gyermek mindenhatóság iránti igényéből és az anyának való kiszolgáltatottság ráeszmélésből adódnak. Fontos, hogy az anya optimálisan elérhető maradjon és elfogadja a gyermek ellentétes érzéseit, megnyilvánulásait. A harag is természetes érzés lehet, sőt ha ezt az érzést látjuk a gyereken, nyugodtan fejezzük ki ezt neki, tartsunk tükröt számára, hogy Ő is lehorgonyozhassa mi az, amin keresztül megy. Lehet haragos, dühös. Jelezzük neki, hogy igenis látjuk, érezzük, értjük Őt, akár szavakkal is. Ezt a módot Gordon az elfogadás nyelvének, értő figyelemnek nevezi. A gyereknek joga van ahhoz, hogy átélje és kifejezze érzelmeit. Viszont a kicsi még nem tud uralkodni érzésein, nincs érett indulatkezelési stratégiája, ezért a hiszti reakció.
 
Képesnek kell lenni a gyerek érzelmi elengedésre is, amellett, hogy meghúzzuk határainkat. A korlátok, hogy mit engedünk és mit nem, legyenek következetesek. Persze ez nehéz, de fontos, hogy a szülő döntsön arról, mit enged és mit nem, a szülő szerep megőrzése érdekében. Legjobb, ha a hisztis helyzetekre készítünk egy stratégiát, így könnyebben őrizhetjük meg nyugalmunkat. Hisz, ha mi magunk feszültek vagyunk, ne csodálkozzunk, ha a gyerek is egyre inkább ideges lesz. Pászti doktor például azt is írja, hogy készítsünk feljegyzéseket, mikor, hogyan zajlik egy hiszti, hogy később következtetéseket tudjunk levonni belőle. Próbáljunk a megoldásra koncentrálni és ne hagyjuk figyelmen kívül a hisztizést. Vida Ági szerint például akár el is terelhetjük indulatait, tapsolással, ugrálással, futással.

 
 
Felhasznált irodalom:

Dornes, M. (2002). A kompetens csecsemő. Az ember preverbális fejlődése. Budapest: Pont Kiadó.
Fonagy, P. és Target, M. (2005). A strukturális modell fejlődése és módosításai. In: Pszichoanalitikus elméletek a fejlődési pszichopatológia tükrében. Budapest: Gondolat.
Gordon, T. (1990). P.E.T. A szülői eredményesség tanulása. Budapest: Gondolat.
Juhász J., Szőke J., O. Nagy G., Kovalovszky M., (1992). Magyar Értelmező Kéziszótár. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Pátri L. (2011). Hogyan kezeljem a hisztit. Elérhető:  http://www.drpatri.hu/szueli-gondok/190-hogyan-kezeljem-a-hisztit
Stern, D. N. (2006). Egy baba naplója. A kisgyermek életének bontakozó világa. Budapest: Animula.

 

A blogbejegyzést SPAITS ANNAMÁRIA pszichológus küldte be, kattints ide, hogy megtekintsd a szakember adatlapját!

 

KÉRDEZZEN TŐLÜNK