=

Itt kereshet szakembereink között.


KÉRDEZZEN TŐLÜNK

Ikernek születni - Fejezetek az ikerkutatás történetéből
JUHÁSZ ÁGNES
JUHÁSZ ÁGNES
- 2017. 03. 09. 12:53

ikrek.jpg

    Az egyéniség, az egyediség kérdése mindig is az emberi vizsgálódások középpontjában állt. Számos pszichológiai és filozófiai elmélet próbál behatolni a személyiség legmélyebb rejtekébe, hogy saját magunk számára is világossá váljon, kik is vagyunk, honnan is jöttünk. Mindannyian hiszünk abban, hogy különlegesek, pótolhatatlanok vagyunk, s olyan külső és belső adottságokkal rendelkezünk, melyek egyedi jellemvonásokkal koronázzák identitásunkat.

  Az egyéniségkeresés kényszerű késztetése azonban egyfajta misztikus színezetet kölcsönöz azoknak, akik a természet furcsa játékának köszönhetően „többen vannak”. Az ikrek különös sorsa az emberi fantáziát mindig is izgatta – hiszen az individualizációt hangsúlyozó társadalompolitikának fordít hátat a genetikai azonosságot mutató kapcsolat -, egyes kultúrákban például szerencsét hozó, avagy betegségelűző jelként tekintenek rájuk. Nem is csoda, hogy már-már spirituális sejtelmesség övezi az ikrek jelenséget, hiszen a világ lakosságához mérten meglehetősen alacsony – mindössze 1,7 %-os - arányban élnek közöttünk. Hazánkban pedig körülbelül minden 74. szülés alkalmával jön egynél több baba a világra.

     Az ikrekkel kapcsolatos tudományos vizsgálódás nem újkeletű jelenség; már Hippokratészt, az időszámításunk előtti IV-V. század fordulóján élt görög orvost is foglalkoztatta a jelenség. Az ikrek azonos betegségeit közös életkörülményeikre vezette vissza, kialakulásáért pedig a környezeti tényezőket okolta. Az ikerkutatások komolyabb, tudományos igényű vizsgálata Francis Galton munkásságának érdeme. A brit tudós - aki egyben Charles Darwin unokatestvére – felfedezte, hogy a genetikai adottságok mellett a környezeti tényezők is hatnak a személyiségfejlődésre. Wilhelm Weinberg pedig rámutatott az egy és kétpetéjű ikrek megkülönböztetésében rejlő tudományos lehetőségekre. 

    Az egy- és kétpetéjű ikrek genetikai adottságainak vizsgálata ugyanis alkalmat ad az egyén öröklött tulajdonságainak, illetve a szocializációs folyamatok során szerzett személyiségjegyeinek összevetésére. Így tehát feltehető az a kérdés, hogy viselkedésünkre, képességeinkre, jellemvonásainkra a környezeti hatások, avagy a biológiai tényezők vannak nagyobb hatással?

     Az egypetéjű ikrek – akik genetikai azonosságot mutatnak, hiszen a két gyermek egyetlen petesejt osztódásából születik – kétpetéjű (azaz 50%-os genetikai azonosságú) ikrekkel való összehasonlítása az egyes betegségek örökletes jellegére is rámutathat. Az egypetéjű ikreknél ugyanis gyakrabban jelentkeznek bizonyos rendellenességek: többek közt az autizmus, a sclerosis multiplex, az agyvérzés, a cukorbetegség, a skizofrénia, az Alzheimer-kór, illetve a magas vérnyomás mind-mind olyan panaszok, melyek a kétpetéjű ikrekhez képest magas számban fordulnak elő. 

    Észak-Amerikai tudósok az 1930-as évektől kutatják a különböző személyiségvonások genetikai meghatározottságát. Gardner és Newmann például három csoportra bontva vizsgálta az ikrek közti hasonlóságot. Az egyik kategóriát a külön nevelt egypetéjű ikerpárok képezték (tizenkilenc ilyen párt sikerült bevonniuk a kutatásba). A másik két vizsgálati csoportot együtt nevelt egypetéjű és kétpetéjű ikerpárok alkották. Arra az eredményre jutottak, hogy a fizikai adottságok, a testfelépítés, illetve az érzelmi stabilitás kialakításában (a többi jellemvonáshoz képest) nagyobb – ám közvetett – hatása van az öröklődésnek. 

    Ma már az epigenetika kutatásokat sem lehet figyelmen kívül hagyni az ikerkutatással kapcsolatban. A tudományterület képviselői ugyanis azt vizsgálják, hogy a genetikai adottságokat miként befolyásolják a környezeti hatások. Bizonyos kémiai folyamatok – többek közt a stressz, a táplálkozási szokások – ugyanis aktiválhatják egyes gének működését, még más géneket kikapcsolhatnak. Ez az elmélet voltaképp a két nézetet – a velünk született és szerzett tulajdonságokat – egyaránt fontosnak tartja (adott DNS-készlet különböző variációkat eredményezhet). 

    Hazánkban az ikerkutatás legjelesebb képviselői Dr. Métneki Júlia (aki maga is egy ikerpár tagja) és Czeizel Endre. Dr. Métneki Júlia több mint száz tudományos közleményt publikált hazai és külföldi folyóiratokban, s az Ikrek könyve című írásában genetikai, orvosi, illetve pszichológiai szemszögből is megvizsgálja a kérdést. Dr. Czeizel Endre kutatásai is az öröklődés, a genetikai ártalmak, a veleszületett adottságok vizsgálatára, valamint az epidemiológia területére koncentrálnak, s nem mellesleg több mint 300 angol nyelvű publikáció, 28 magyar nyelvű ismeretterjesztő, illetve 17 tudományos szakkönyv szerzője. 

    Az utóbbi években a Tárnoki fivérek kutatásai is nemzetközi méreteket öltöttek, hiszen Magyarországon kívül az Egyesült Államokban és Olaszországban is vizsgálták az ikreket. Tárnoki Ádám és Dávid – akik szintén ikertestvérek – bel- és tüdőgyógyászati, szemészeti, közegészségtani, kardiológiai, radiológiai, illetve pszichológiai vizsgálatokat készítenek az ikrek körében, s a frontérzékenységgel kapcsolatban is gyűjtenek adatokat.

 

A blogbejegyzést JUHÁSZ ÁGNES pszichológus küldte be, kattints ide, hogy megtekintsd a szakember adatlapját!

 

KÉRDEZZEN TŐLÜNK