=

Itt kereshet szakembereink között.


KÉRDEZZEN TŐLÜNK

Mozgással az egyensúlyért
SZÁMEL SZILVIA
SZÁMEL SZILVIA
- 2017. 03. 09. 14:44

timthumb.jpg

 Test és lélek kapcsolata már régóta foglalkoztatja a filozófusokat és a tudósokat. Már az ókorban is úgy gondolták, hogy ép testben csakis ép lélek lakozhat, és mindkettő ápolására időt kell szánni. A mai fogyasztói társadalomban a hangsúlyok kicsit eltolódtak, hiszen az edzettség, a „szép” test elsődleges értékekké váltak. Így sokan elsősorban nem azért sportolnak, hogy karban tartsák lelküket, hanem hogy megőrizzék karcsúságukat, fiatalságukat. Az emberek gyakran megfeledkeznek arról, hogy a mozgás egy olyan tevékenység is lehet, amely segít levezethetni a mindennapi feszültségeket és rendezni a kusza gondolatokat.

 A rendszeres fizikai aktivitás igen hatékony formája a stresszel való megküzdésnek. A folyamatot, mely során a személy a feszültséget valamilyen elmélyült tevékenységgel vezeti le, a pszichológia elaborációnak nevezi. Azért is hasznos ez a mechanizmus, mert lehetővé teszi az egyén képességeinek érvényesítését, ezáltal hozzájárulhat az egész személyiség fejlődéséhez is. Igen egyszerű példával szemléltetve, ha egy ember minden este futni jár, az megerősítheti az önbizalmát, a hitet saját képességeiben és akaraterejében, s ez hosszabb távon kihatással lehet gondolkodásmódjára, személyiségére.
A rendszeres mozgás személyiségalakító hatását a sportpszichológia rengeteg adattal bizonyítja. Az egyén által végzett sporttevékenység sikere, elismertsége vagy éppen kudarca hozzájárulhat egy sajátos sportolói egyéniség kialakításához. Kutatási eredmények szerint a sportolók nagyobb vitalitással, fejlettebb önértékeléssel, önkontrollal és ambícióval rendelkeznek, ezáltal kitartóbbak, mint nem sportoló társaik. 

Gyermek- és kamaszkorban éppen ezért különösen jelentős szerepe lehet a testmozgásnak a személyiség alakulásában és a lelki egészség fenntartásában. Hazai felmérések kimutatták, hogy a fizikailag aktív serdülők magabiztosabbak, könnyebben kötnek barátságokat, tanulmányi eredményük jobb, hiszen a sportolás a teljesítményorientációt is fokozhatja. A rendszeres fizikai aktivitás természetesen nem csak személyiségalakító hatással bír, hanem biológiai működéseinket is meghatározza. Az állandó testmozgás bizonyítottan csökkenti a különféle érbetegségek és az elhízás kockázatát, serkenti az immunrendszer működését. A testmozgás emellett hatással van a boldogsághormonként ismert endorfin szintjének növekedésére, illetve szabályozza a stresszreakcióért felelős noradrenalin termelését. Ennek a hormonális hatásnak köszönhető többek között, hogy a sport jó közérzetet eredményez, segítve a depresszió és a szorongás oldódását.

Feltételezhető tehát, hogy a rendszeres mozgással csökkenthető a depresszió kialakulásának esélye – emellett érvel Szendi Gábor is legújabb könyvében. Szerinte a depresszió mögött gyulladásos folyamatok állnak, így ha valamilyen stressz éri az egyént (elveszti a munkahelyét, beteg lesz, stb.), az immunrendszer gyulladáskeltő anyagokat, ún. citokineket kezd el termelni, amitől fáradékonnyá, lehangolttá válunk. A modern táplálkozás csak tovább növeli a szervezetben gyulladás szintjét, így többek között ennek köszönhető, hogy manapság annyi lehangolt, depressziós ember van. A megoldást a táplálkozási szokások megváltoztatása, illetve a rendszeres mozgás jelenthetné – vallja Szendi. Testmozgási igényünk ugyanis, hasonlóan táplálkozásunkhoz, nincs optimálisan kielégítve napjainkban, hiszen az ember eredetileg arra lett „tervezve”, hogy naponta kilométereket tegyen meg. A mozgás során működő izomzat szintén citokineket kezd termelni, amelyek paradox módon csökkentik a szervezetben lévő gyulladást. Ezáltal a testmozgás jókedvre deríthet és csökkenti a depresszió kialakulásának esélyét.

A fentiek fényében igen egyszerűen összefoglalható a rendszeres mozgás hatása: jót tesz a testnek és a léleknek egyaránt. Növeli a kitartást, az önbizalmat és az ambíciót, egyensúlyba hozza testi és lelki működéseinket. Elég, ha naponta fél órát szánunk egy kis kocogásra a tévé vagy a számítógép bámulása helyett, már azzal is teszünk valamit egészségünk megőrzéséért. A jó idő beköszöntével pedig nincs is más dolgunk, mint előkapni a futócipőket és megcélozni a legközelebbi parkot!



Felhasznált irodalom:
Aszmann A. (2000): Fiatalok egészségi állapota és egészségi magatartása. Országos Tisztifőorvosi Hivatal, Budapest
Bagdy E. (1994): Pszichofitness: Kacagás-kocogás-lazítás. Animula, Budapest
Pikó B. -  Keresztes N. (2007): Sport, lélek, egészség. Akadémiai Kiadó, Budapest
Stuller Gy. (1984): Sportpszichológia. Testnevelési Főiskola Továbbképző Intézete, Budapest
Szendi G. (2010). Boldogtalanság és evolúció. Bevezető. 

 

A blogbejegyzést SZÁMEL SZILVIA pszichológus küldte be, kattints ide, hogy megtekintsd a szakember adatlapját!

 

KÉRDEZZEN TŐLÜNK