=

Itt kereshet szakembereink között.


KÉRDEZZEN TŐLÜNK

Forradalmi változások
KONCZ-KANYÓ GABRIELLA
KONCZ-KANYÓ GABRIELLA
- 2017. 03. 09. 14:57

timthumb.jpg

 Hatalmas harcok dúlnak az arab világban, nagyon nehéz nyomon követni, hogy melyik országban mi történt, ki a vezető, ki mondott le, és hol folynak még harcok. De miért pont most? Milyen folyamatok eredményezték azt, hogy a nép fellázadt?

Január végéig Hosni Mubarak (most már volt egyiptomi vezető) biztonságban érezhette magát, olyanok vették körül, akik féltek kimutatni bármilyen ellenszenvet. De aztán, valami megváltozott. Az egyiptomi emberek, sőt, az egész társadalom elért egy olyan pontra, ahonnan nem volt visszaút. Nem hiszem, hogy eddig ne tudtak volna minden rosszat Mubarakról, sokkal fontosabb az, hogy felfedezték, nincsenek egyedül. Tudták, hogy ha azt kiáltják, „Mubaraknak mennie kell”, nem a maguk nevében beszélnek, hanem a „nép” nevében. Ezt pedig tettek követték. 

Miért indult el éppen most ez a változás? Három fő irányvonal lesz a magyarázat: Tunézia, közösségi média, Tahrir tér. Egy másik Észak-afrikai arab állam kézzelfogható példát mutatott az egyiptomiaknak. Segített nekik elképzelni azt, hogy ha összetartanak, győzni fognak. Henri Tajfel szavaival – egy kognitív alternatívát nyújtott Tunézia, ami az egyik legfontosabb pontja a társadalmi változásnak. 

A Facebook, Twitter, YouTube rendszeres használatával az emberek meg tudták osztani egymással az érzéseiket, a támogatásukat, és bátorítani tudták egymást, hogy ha kivonulnak az utcákra, akkor nem egyedül teszik ezt, hanem több ezer társukkal együtt. Majd Kairó, Alexandria és Szuez terein teljesen vadidegen emberek beszélgetni, táncolni, nevetni, és sírni kezdtek, együtt. Ez az élmény nagyon erős összetartást eredményezett. 

Tehát, amikor Malcolm Gladwell azt írja a New Yorkerben, hogy „a forradalmat nem lehet csiripelni” (mert a közösségi média nem generálhat erős közösségi kötelékeket) akkor csak részben van igaza. Miután közel egy évszázadig a fejlődő technológiák elszigeteltek minket egymástól, most lassan létrejönnek azok az új dolgok, amelyek újra összehozzák az embereket. 

Természetesen, önmagában ez kevés. Ha az, hogy a számítógép képernyője előtt ülünk felváltja mások valódi társaságát, akkor ez nyilván gátolja a fejlődést. De, ha a közösségi média segít abban, hogy megismerjük más emberek nézeteit, akkor igazi közösséggé válhatunk, és nézőkből színészekké válunk a történelem színpadán. 


Forrás:
Steve Reicher, Alex Haslam in The Psychologist, Vol 24. No. 3

 

A blogbejegyzést KONCZ-KANYÓ GABRIELLA pszichológus küldte be, kattints ide, hogy megtekintsd a szakember adatlapját!

 

KÉRDEZZEN TŐLÜNK