=

Itt kereshet szakembereink között.


KÉRDEZZEN TŐLÜNK

Alvászavarok
CSUKÁS CSABA
CSUKÁS CSABA
- 2017. 03. 10. 16:43

a szem.jpg

 „Ó, én nagyon rosszul alszom. Alig pár órát hunyom le a szemem éjjel.”

„Én nagyon jól alszom. Bárhol, bármikor el tudok aludni.”

„Szinte minden éjjel felébredek…”

„Alig tudok elaludni. Hiába nézem a tv-t 1-ig, 2-ig, vagy olvasok…”

 

 Sok hasonlót hallunk, mondunk egymás között, viszont csak ritkán merül fel a kérdés; vajon ezek alvászavarnak tekinthetők? Egyáltalán, mi az az alvászavar?

 
Bizonyára mindenkinek van sejtése arról, hogy mi tekinthető zavarnak. Általánosságban elmondható, hogy az, ami az életvitel szempontjából hátráltató, az jó eséllyel alvászavar. Az alvással kapcsolatos zavaroknak azonban nagyon sok fajtája van, amelyeket sokszor nem is gondolunk annak. A most következőkben az Alvászavarok Nemzetközi Osztályozását mutatom be röviden.
 
Az alvás
 
Az alvást két nagy fázisra különítjük el: REM és NREM. Az elnevezés onnan ered, hogy a REM fázisban gyors szemmozgás figyelhető meg (Rapid Eye Movement), és ilyenkor álmodunk. Az álmokkal egy időben, normál állapotban izomatónia (teljes izomlazulás) következik be, amely egyes elméletek szerint éppen azért következik be, hogy az álmokat ne hajtsuk végre fizikailag is.Az NREM fázis a hosszabb. Ez a nevét onnan kapta, hogy nincs gyors szemmozgás (Non Rapid Eye Movement). Ebben a fázisban váltakozó mélységű alvás figyelhető meg. Tudományos és kutatási szempontból ez a fázis további négy szakaszra osztható.
 
Az elalvás után először NREM fázisba kerülünk, majd ezt követi egy rövid REM szakasz. Az első ilyen NREM+REM szakasz nagyjából 90 percig tart, majd ez újra és újra ismétlődik, azonban egyre rövidebb ideig tart. A reggeli ébredés általában REM fázis közben történik.
 
Az alvászavarok típusai
 
Az alvászavarokat alapjában hat nagy csoportra osztjuk.
 
1. Insomnia (álmatlanság)
2. Cirkadián ritmus zavara
3. Narkolepszia és hypersomnia
4. Alváshoz köthető légzészavarok
5. Alváshoz köthető mozgászavarok
6. Parasomnia
 
Insomnia
 
Az álmatlanságot, és annak hatását az egészségre már az ókorban is felismerték. Akkor és később a középkorban is, a nyugtalan elmének, illetve a gondterhelt, akár bűnös léleknek tulajdonították ezt a zavart. Mostanra már tudjuk, hogy sokkal több minden okozhat álmatlanságot. Ilyenek például: stressz, mentális zavar, rossz alvási szokások, szerhasználat, egészségügyi problémák, túl magas agyi aktivitás/túl sok gondolat, nem megfelelő alvási szokások.
 
Az egyik leggyakoribb ok, amikor valaki lefekvéskor is „túl sokat agyal/gondolkodik”. A normál alváshoz nyugodt mentális állapot szükséges, így a túl sok gondolkodás valóban ébren tarthat, mert megnöveli az agyi aktivitást (arousal). Éppen ebből kifolyólag, bár jó szándékkal tesszük, nem szerencsés azt tanácsolni (legtöbbször gyerekeknek), hogy számoljanak bárányokat. A vizuális kép, és a hozzá tartozó mentális műveletek serkentik az agyi aktivitást, és megnehezítik az elalvást.ű
Cirkadián ritmus zavara
 
Ennek az alvászavarnak a lényege, hogy az egyén alvási szokásai (mettől-meddig), jelentősen eltérnek, elcsúsznak a normál éjszakai alvásidőtől.
 
Ennek a zavarnak is több fajtája, illetve oka lehet: késői/korai alvási fázisok, szabálytalan alvási fázisok, szabálytalan (a környezettől szinte független) alvási fázisok, jet lag (időzóna váltás miatt), több műszakos munka miatti zavar.
A tipikus „éjjeli baglyok” szélsőségesen már a késői alvási fázisba is tartozhatnak, amennyiben ez nem egy sajátos életvitel miatt (egyetemista, éjszakai műszak stb.) alakult így. Az utazások következtében eltolódott alvási fázisok természetesen szintén zavart okozhatnak, különösen akkor, ha gyakori utazás miatti váltásokról van szó.
 
A szabálytalan alvási fázisok leggyakrabban a nem látókat érintik. Egyes vizsgálatok szerint, a teljes látásukat elveszített személyek 40%-a ehhez hasonló alvási zavarban szenved. Lévén, hogy ők nem érzékelik a fényviszonyok változását, ez sokszor az elalvást serkentő Melatonin termelésben is zavart okoz.
 
Narkolepszia és hypersomnia
 
A Narkolepszia hirtelen elalvással, illetve ehhez hasonló állapottal jár, míg a hypersomnia a hosszúra nyúlt alvást, illetve gyakori, akár folyamatos álmosságot jelent.
 
A Narkolepsziából a filmekben is gyakran viccet űznek, pedig ez az egyik olyan alvászavar, amely a legnagyobb szenvedésnyomással, illetve veszélyekkel járhat. Nem csak váratlan helyzetben történhet elalvás (vezetés, beszélgetés), de létezik egy olyan fajtája is, amely a hirtelen fellépő erős érzelmi hatásra bekövetkező, a REM fázisra jellemző, bár ezúttal „csak” részleges izomtónus vesztéssel jár. Például aki ebben a zavarban szenved, hirtelen fellépő pozitív érzelem hatására, legtöbbször alsóvégtagi izomtónus vesztés miatt, összecsuklik. Ez nem csak kellemetlen, de rendkívül veszélyes is lehet bizonyos helyzetekben.
 
A hypersomniának több fajtája is van, egyesek hosszú alvásidővel járnak, mások gyakori napközbeni álmossággal és szundikálással, megint mások szinte folytonos álmossággal, anélkül, hogy képesek lennének elalduni.
Alváshoz köthető légzés és mozgászavarok
 
Ebbe a csoportba azok az alvászavarok tartoznak, amelyek jelentősen befolyásolják az egyén, illetve a mellette alvó alvási minőségét. A légzészavarok közé tartozik a súlyos horkolás, fuldoklás, míg a mozgászavarok közé a karok, láb ritmusos rángása, remegése, vagy az állkapocs „kattogtatása”.
 
Parasomnia
 
A parasomnia kategóriába a zavarok rendkívül széles skálája került bele. Vannak olyan zavarok, amelyek a REM fázishoz köthetők: rémálom zavar, alvási paralízis (felébred, miközben teljes izomatónia áll fenn, ami olyan érzés, mintha teljesen lebénult volna), viselkedéses zavar (nem következik be az alvás közbeni izomatónia, így az álmokat végre is hajtja, ami gyakori sérüléshez vezet).
 
Illetve vannak olyan zavarok, amelyek az NREM fázishoz kapcsolódnak: zavaró arousal (agitált hang és mozgás, amely ébredéssel jár), alvajárás (megváltozott tudatállapot), alvási rémület (a rémálomhoz hasonló, de nem az álmodás fázisában lép fel).
 
A parsomnia típusba sorolhatók még: bevizelés (5 éves kor után), alvás közbeni nyögés, „felrobbanó fej” szindróma (robbanásszerű fény és hangélmény, ami fájdalommal nem jár, de ébredéssel igen), evészavar (alvás közben felkel, és szinte bármit megeszik, megiszik, akár ruhaszövetet, vegyszert is).
 
Alvászavarok kezelése
 
Mostanra már kezdjük megérteni az alvászavarokat, azonban a teljes „megfejtéstől” még messze állunk. Léteznek a kezelésnek műszeres (légzésszabályozás), gyógyszeres (altatók) illetve pszichológiai (relaxáció) módszerei is.
Mint ahogy általánosságban, ezúttal is elmondható, hogy amennyiben valaki úgy érzi, alvászavarban szenved, először mindenképpen orvost keressen fel, hogy a testi (egészségi) okok kizárhatóak legyenek, és csak azután következhet a kezelés.
 
Meglepő módon az alvászavarok jelentős része viszonylag könnyedén, az (el)alvási szokások, illetve az esti viselkedés megváltoztatásával hatékonyan kezelhető.

 

A blogbejegyzést CSUKÁS CSABA pszichológus küldte be, kattints ide, hogy megtekintsd a szakember adatlapját!

 

KÉRDEZZEN TŐLÜNK