=

Itt kereshet szakembereink között.


KÉRDEZZEN TŐLÜNK

A rajz mint vizuális kommunikáció és a nonverbalitás szemléltetőeszköze I. rész
SZEKERES VERONIKA
SZEKERES VERONIKA
- 2017. 03. 08. 13:58

timthumb (13).jpg

 2008 márciusában indult az önmagát a társas kapcsolatok pszichológiai honlapjaként megfogalmazó psychogalaxy.hu. A weboldal különleges projektív vizsgálati eszközöket használ: a saját fejlesztésű kérdőívek mellett ugyanis rajzteszteket, firkateszteket, szimbólumteszteket és színtesztet is alkalmaz. A projektív tesztek olyan vizsgáló módszerek, amelyek „átlátnak” a felszínen, és megmutatják a személyiség rejtett, elfojtott összetevőit is (Psychogalaxy, 2008).

 A projektív tesztek egyik demonstráló eszköze a páros rajz. Ennek a vizsgálatnak a különlegessége, hogy a rendszerben regisztrált felhasználók egy időben, a világ bármely pontjáról közös rajzot készíthetnek, ezek rögzítésre kerülnek, és visszanézhetjük a rajzolás folyamatát. Ez azért is fontos lehet, mert minden emberi kapcsolatban, viszonyulásban nagy jelentősége van az adott interakcióban részt vevő felek kommunikációjának, közléseik minőségének. Hiszen a mindennapi kommunikáció a beszéd és az ún. nonverbális közlés tömör, szétválaszthatatlan együttese. A kommunikáció segítségével interperszonális viszonyainkat igyekszünk megteremteni és alakítani, mivel az emberi lét folyamatos és folytonos kommunikáció nélkül elképzelhetetlen (T. Kiss, 1999). A nyelvtan órák által is ismeretes lehet, hogy a kommunikáció több csatornán zajlik: verbális, vokális és nonverbális. Ebből az előző kettő együtt csupán az egész kommunikáció alig több, mint harmadát teszi ki (kb. 40%), a nonverbális rész viszont több, mint a felét (kb. 60%). Ráadásul a nonverbális megnyilvánulások kommunikatív funkciója a mindennapi megnyilvánulásokban nem tudatos, vagy a tudatosságnak csak a peremét súrolja.

A nem verbális kommunikáció csatornái a következők: a tekintet, a mimika, a gesztusok, a testtartás, a vokális kommunikáció, a térközszabályozás stb. (Buda, 1986) A nem verbális jelzések sokfélesége alátámasztja, módosítja, vagy sok esetben szinte teljesen felváltja a verbális mondanivalót. Ezek funkciója Argyle szerint (Argyle, 1969; 1972, in: Forgách, 2007): a) a társas helyzet kezelése, b) az énmegjelenítés, c) az érzelmi állapotok közlése, d) az attitűdök kommunikációja és e) csatorna-ellenőrzés. A nem verbális üzenet küldésének és vételének képessége lényeges a sikeres szociális interakció szempontjából. A nonverbális jelzéseket kevésbé tudatosan értelmezzük, minek következtében ezek az üzenetek gyakorta kiszolgáltatják a beszélőt. Továbbá a nem verbális eszközök hatásosabban kommunikálnak attitűdöket és érzelmeket, mint a nyelv. Ezáltal néhány igen bonyolult társas érintkezési forma teljes mértékben nem verbális üzenetekből áll (Forgách, 2007).

Ilyen társas érintkezési forma például a psychogalaxy-n elérhető páros rajz is, mint vizuális kommunikáció. Hiszen a partnerek nem látják egymást, online vannak jelen, ugyanakkor a közös rajz során érzelmeiket, gondolataikat, beállítódásukat nonverbálisan juttatják kifejezésre egymás számára. Zolnai Béla (1957) szerint a vizualitás alapvető érzelem-, hangulat- és jelentésközvetítő szerepet játszik mind az írott kommunikációban, mind a szóbeliben. A képi megjelenítés szerepe egyre nő a videotechnika és a számítógép (internet) fejlődésével, mivel a vizualitás egyre inkább előtérbe kerül (rajzok, ikonok, diagramok) (Gászpor, 2003). Tehát a rajz vizuális kommunikáció, a nonverbalitás egyik szemléltetőeszköze.

A páros rajz személyközi szituációként való értelmezése valószínűleg helytálló, hiszen a kommunikáció lejátszódik (online, a rajz folyamatában, olykor verbális közlésekkel kiegészítve), és minden rajzra és rajzolásra az egyediség, a konkrétság és az individuális sajátosságok jellemzőek (T. Kiss, 1999). Általános értelemben a „projektív rajz” kifejezés arra utal, hogy a rajz az instrukció keretein belül szabadon készül, minimális irányítással, a rajzoló azt rajzol, amit csak szeretne, és úgy rajzolhatja meg, ahogyan csak akarja. Az instrukció szándékosan csak minimális mértékben befolyásolja a rajzot, a lehető legkevesebb információt adva a vizsgálatban részt vevő számára (Vass, 2006). Ugyanakkor a kognitív struktúrát nem egyszerűsíthetjük le tudatos vagy tudattalan tartalomra, valamint az externalizációt sem tekinthetjük kizárólag a rajzot létrehozó mozgás lenyomatának.

A rajz mint externalizált, kognitív struktúra több összetevőből áll, melyek minden egyes esetben más-más arányban vannak jelen:


a. a projekció mint az individuális világ konstrukciója – a rajzolók reakcióit a világról alkotott egyedi modelljeik, valamint észlelési és jelentésadási elveik határozzák meg

b. tudattalan projekció

c. nem tudatosan irányított kifejező mozgások vagy expresszív viselkedés, mint a pszichomotoros tempó vagy a térhasználat

d. tanult kognitív sémák és jelek, amelyek előre meghatározott sorrendben rajzolt, állandó grafémákból (graféma = meghatározott funkcióval rendelkező írásjegy) állnak; ide tartoznak a képi kommunikáció jelei és jelképei is (Psychogalaxy, 2008)
 

A rajzolás része az ember motorikus viselkedésrendszerének, s feltehető, hogy két ősibb és általánosabb természetű viselkedésformából, a kifejező és leíró mozgásból alakult ki. A rajzok az ábrázolt dolgokat azáltal mutatják be, hogy kiemelik néhány sajátosságukat. Minden vizuális forma tartalma csak annyira lehet világos, amennyire világosak a tartalmat hordozó észleleti jellemzők. A rajzok a készítő pillanatnyi tudatállapotát, személyiségének maradandóbb vonásait tükrözik (Arnheim, 2004).


Forrás:
Arnheim, R. (2004): A vizuális élmény. Aldus Kiadó, Budapest
Buda Béla (1976): A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei. Animula Kiadó, Budapest
Forgách József (2007): A társas érintkezés pszichológiája. Kairosz, Budapest
Gászpor Réka (2003): Verbális és nonverbális kommunikáció. PONTfix Kiadó, Sepsiszentgyörgy
Psychogalaxy (2008). http://psychogalaxy.hu/index.php?pid=26&tabid=153&mid=660
T. Kiss Tamás (1999): A szemtől-szembeni formációk kommunikációs viszonyai. Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest
Vass Zoltán (2006): A rajzvizsgálat pszichodiagnosztikai alapjai. Flaccus Kiadó, Budapest
Zolnai Béla (1957): Nyelv és stílus. Gondolat Kiadó, Budapest

 

A blogbejegyzést SZEKERES VERONIKA pszichológus küldte be, kattints ide, hogy megtekintsd a szakember adatlapját!

 

KÉRDEZZEN TŐLÜNK