=

Itt kereshet szakembereink között.


KÉRDEZZEN TŐLÜNK

Mikortól engedjük a gyereket TV-t nézni?
KOROM ANDREA
KOROM ANDREA
- 2017. 03. 10. 17:22

TV.jpg

 Ez egy érdekes és egyben nehéz kérdés. Egyes szülők eltérő  véleménnyel vannak e kérdésben, és vannak természetesen, akik azonos nézeteket vallanak. Nos, ebben a cikkben utána nézünk, hogy milyen szempontokat kell figyelembe venni a gyermekek tévénézési szokásainál, és megismerjük néhány szakember véleményét is.

 Ha bekapcsoljuk a tv-t nem kell sokáig várunk, hogy valamilyen erőszakos műsort kapjunk el. Természetesen nem mindegy, hogy milyen idősávban tesszük ezt, de manapság már számos erőszakos mese is látható a televíziókban, amivel akár a mi gyermekünk is találkozhat. Nem beszélve mondjuk a híradóról, és a különféle akciófilmekről.

 
Tóth Tamás Médiaerőszak című könyvének készítése során kutatást és interjúkat készített.  Az interjúk során szakemberek, pszichológusok – többek közt Vekerdy Tamás – mondták el véleményüket és fejtették ki álláspontjukat a témával kapcsolatban, de megkérdeztek óvónőket és nevelési tanácsadókat és magukat a gyerekeket is.
 
Az interjúkból is kicseng, hogy pontosan nem lehet életkorhoz kötni azt, hogy egy gyermek mikortól nézhet televízióadást szülő, vagy felnőtt kontrolláló, szűrő szerepe nélkül. De vannak bizonyos szempontok, amiket érdemes figyelembe venni e döntésnél. Fontos tényező a gondolkodás, az észlelés és az érés.
 
Kutatások és vizsgálatok kimutatták, hogy a gyerekek többsége két és fél éves korig nem képes a folytonos, folyamatos figyelésre, így a televíziót sem tudják végig követni. Ebben az életkorban leginkább a változatos, pörgős fény- és hangeffektusokra figyelnek oda. Két és fél éves kor körül lesznek képesek arra, hogy lekössék a figyelmüket teljes mértékben az televíziós műsorok és ekkor rendelkeznek már azzal a szándékkal, hogy azért ülnek le, hogy nézzék a műsort.
 
Fontos még megjegyezni, hogy nagyjából 6-7 éves korig a gyerekek nem képesek általánosításokra, gondolkodásuk a konkrét dolgokhoz kötött, valamint ebben az életkorban jellemző rájuk az egocentrikus gondolkodás, tehát hogy nem képesek – vagy csak nagyon nehezen – nézőpontot váltani. Ezek összefüggenek a televízió nyelvével, hiszen nem képesek azt jól olvasni, így „képi olvasási nehézségeik” akadnak, nem tudjak megfelelően értelmezni a televízióban látottakat. Nagyjából nyolc-tíz éves kor körül jutnak el arra a szintre, hogy ezeket az összefüggéseket már jól tudják értelmezni. 
 
Vannak természetesen olyan filmek, amik ezeket a nézőpontokat figyelembe veszik, és megpróbálják a történetet egy nézőpontból bemutatni. Ilyenek például a bábfilmek. Ezek nézését akár már kisebb kortól is engedhetjük a gyermeknek (2 és fél éves kor), hiszen semmilyen káros hatással nem rendelkezik az fejlődése szempontjából – nyilván megfelelő tartalommal kell rendelkezzen.
 
Balogh Lujza szerint – szegedi nevelési tanácsadó és klinikai szakpszichológus –érdemes lehet egy tévé mentes napot beiktatni a család életébe, mondjuk egy héten egy napot. Mindez szerinte azért lehet hasznos, mert így a gyerek találkozik más szabadidős elfoglaltsággal is – például sport, játék, alvás, beszélgetés.
 
Szót kell még ejteni arról is, hogy a televíziózási szokások hogyan vannak beágyazva a család életébe. Ha lehet, érdemes közösen megtervezni, hogy mit és mennyit néz a család a héten. Fontos lenne az is, hogy a szülő együtt nézze a gyermekével a televíziót, hiszen nagyon meghatározó a közösen átélt élmény, és aztán ennek a feldolgozásában is nagy szerepe van a szülőnek. A gyakorlatban azonban ez sokszor nem így történik. Számtalanszor fordul elő. hogy a családok életében a televízió egyfajta babysitter funkciót tölt be, hiszen amíg a gyermek nézi a tévét, gyakorlatilag kikapcsolja őt a családból.
 
Nem ritka az sem, hogy a tévé, mint jutalmazási illetve büntetési eszközként jelenik meg egy-egy családban. Rossz jegy esetén eltiltás, jó jegy esetén pedig engedmény a jellemző néhol. 
 
És mi van azokkal a bizonyos karikákkal? Egészen pontosan a 12-es, a 16-os és a 18-as karikákról van szó. Nos, ezek egyfajta tájékoztató jelleggel szolgálnak az adott filmről/műsorról, hogy mely az a korosztály, amely számára nem ajánlott vagy éppen ajánlott. De a való életben a legtöbb esetben ezeket a karikákat nem veszik figyelembe – mind a szülők, mind a gyerekek - , és 12-14 éves fiatalok is megnéznek olyan filmeket, amik elvileg a 16 vagy 18 éven aluliaknak nem lenne ajánlott. Nos, ezen a téren is nagyon fontos a szülő felelőssége és az, hogy mit enged meg a gyermekének. Ugyanis számos film negatív hatással lehet a még fejlődésben, érésben lévő gyermekre. Gondoljunk egy akciófilmre, vagy egy horror filmre, ami tele van erőszakkal, vérrel, vagy éppen szexszel. Nem biztos, hogy a gyermek személyiségének fejlődésében pozitív hatással bír, ha olyan dolgokat lát és hall, amit még nem tud a helyén kezelni és megfelelően értelmezni. Hiszen a gyermekkora sok más tulajdonságon kívül az is jellemző, hogy nem képes a gyermek a valóságot és a tv-ben látott dolgot teljes külön választani. Így nem fogja felfogni, hogy a tv-ben látott erőszak, valóban csak egy „eljátszott” erőszak, hanem valóságnak éli meg, s akár saját életében is alkalmazni fogja, hiszen ezt a mintát látta.
 
Nyilván minden gyermek más és más, és nem mindenki ugyanúgy fogadja be ezeket az ingereket, dolgozza fel, és adja ki magából. Van, akire jobban, van, akire kevésbé, és van, akire egyáltalán nem hat a televízióban látott agresszió. Manapság egyre több rajzfilm megy el az erőszakos világ irányában, és egyre több rajzfilmben fedezhető fel az agresszió valamilyen formája (Tom&Jerry, Pokemon). 
 
Nem mindegy tehát, hogy mit és mikor lát a gyerek. Fontos, hogy a korosztályának megfelelő műsort/filmet nézzen, hiszen kell egy bizonyos fokú érettség ahhoz, hogy egyes történéseket megértsen. Megkerülhetetlen a témában a szülői felelősség. Fontos, hogy a szülő odafigyeljen arra, hogy mit lát vagy hall a gyerek, és ha esetleg kérdése merül fel a látottakkal kapcsolatban, akkor kielégítő módon megválaszolja azt.
 
Figyeljünk tehát oda, hogy mit és mikor lát a gyerek. És ne felejtsük el, hogy bár a televízió, mint számos más médium beleivódott a mindennapokban, azonban számos más kikapcsolódási forma is létezik, amik ugyanolyan élvezettel járhatnak, mint egy film megnézése.  
 
Forrás: 
Tóth Tamás: Médiaerőszak, Kossuth Kiadó 2005 (könyv+dvd)

 

A blogbejegyzést KOROM ANDREA pszichológus küldte be, kattints ide, hogy megtekintsd a szakember adatlapját!

 

KÉRDEZZEN TŐLÜNK