=

Itt kereshet szakembereink között.


KÉRDEZZEN TŐLÜNK

A tanulásban akadályozott gyerekekről - Interjú Dr. Papp Gabriellával II. rész
HÓDI ADRIENN DÓRA
HÓDI ADRIENN DÓRA
- 2017. 03. 17. 12:46

0.jpg

 Előző héten a tanulásban akadályozottság jelentéséről, felismeréséről és az iskolák illetve pedagógusok megfelelő hozzáállásáról beszélgettünk Dr. Papp Gabriellával, az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karának oktatójával. Az interjú folytatásában szó lesz a szülők attitűdjéről, arról, hogy milyen képzési lehetőségek állnak a tanulásban akadályozott fiatalok előtt, valamint kitérünk a magyarországi helyzetre is.

 Online Pszichológia: Ha többségi általános iskolába kerül egy tanulásban akadályozott kisgyerek, akkor előfordul, hogy osztályt ismétel, vagy lépést tud tartani?

Dr. Papp Gabriella:
 Sajnos a tanulásban akadályozott gyereket sokszor megbuktatják, pedig ha ő teljesítette a számára kiadott követelményt, akkor elvileg nem lenne szabad buktatni (lásd: 2/2005. (III. 1.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról – a szerk.). Remélem, hogy egyre kevésbé fordul ez elő, bár a többségi pedagógusok sajnos nehezen tudják megérteni, hogy mit is jelent a differenciálás és hogyan lehet szintekben gondolkodni. Csak egy egyszerű példát mondok: a tengelyes tükrözés az, amikor a koordináta-rendszerben x és y tengelyre kell alakzatokat tükrözni, de ezt nyilvánvalóan nem fogja tudni megcsinálni a tanulásban akadályozott diák. Tengelyes tükrözés viszont az is, amikor lerakunk a földre egy újságpapírt, arra ráfekszik a gyerek, körberajzoljuk és félbehajtjuk. Nehéz a tanítók, tanárok számára elfogadni, hogy egy rajz félbehajtása is lehet a matematika óra anyaga, sőt, ez esetben megvalósul a differenciálás és elkerülhető a buktatás. Magyarországon még várat magára, hogy ezt a gondolkodásmódot a pedagógusok működtetni tudják. 

Online Pszichológia: Eddig csak a többségi általános iskolákat említettük. Mi történik akkor, ha a gyereket az óvoda után gyógypedagógiai iskolába íratják be?

Dr. Papp Gabriella: Magyarországon 1985 óta az alapfokú oktatási intézményeket általános iskolának hívják, az akkori oktatási törvény ezt így határozta meg. A gyógypedagógiai iskolákban a tananyag a többségi általános iskolai tananyaggal megegyező, mivel Magyarországon mindenhol ugyanaz a nemzeti alaptanterv érvényes. Egy oktatási minisztériumi rendelet ellenben meghatározza, hogy a tantervet milyen követelmények szerint, milyen módosítással, hogyan kell elsajátítani, és - ahogyan már említettem -, a tanulásban akadályozott gyerekek egy másik tankönyvcsaládból tanulnak. A tanulás tekintetében tehát a módszertanban rejlik az alapvető különbség a gyógypedagógiai és a többségi általános iskolák között.

Online Pszichológia: Mik a lehetőségek a középfokú oktatás tekintetében?


Dr. Papp Gabriella: Általánosan érvényes, hogy egy diák akkor tanulhat tovább középfokon, ha elvégezte az alapfokot. Így van ez a tanulásban akadályozott gyerekek esetében is. Számukra két különböző lehetőség kínálkozik, hogy középfokú szinten folytassák tanulmányaikat: mehetnek speciális szakiskolába, vagy tanulhatnak nem érettségihez kötött szakmát szakiskolában.

Online Pszichológia: Mi jellemzi a speciális szakiskolákat, mitől speciálisak ezek?


Dr. Papp Gabriella:
 A speciális szakiskolák olyan középfokú intézmények, ahol az enyhén értelmi fogyatékosnak minősített tanulók tanulnak. A közismereti tárgyak mellett szakmatanulás is folyik. Külön jogszabályban rögzített, milyen OKJ-s szakmákat tanulhatnak, a fiúkból például kerékpárszerelő, a lányokból pedig virágkötő lehet.

Online Pszichológia: És a másik lehetőség?

Dr. Papp Gabriella:
 Akik nem a speciális szakiskolát választják, azok szakiskolában integrált körülmények között olyan szakmát tanulhatnak, ami nem érettségihez kötött, pl. kőműves, asztalos, betanított varrónő. A szakiskola világában már nem annyira a teljesítmény a meghatározó tényező a kapcsolatok kialakításánál, hanem inkább a motiváció, az értékrend határozza meg, hogy hogyan viszonyulnak egymáshoz a diákok. Bár éppen a tanulásban akadályozottság ténye akadályozza a tanulót abban, hogy ennél magasabb szinten is tanuljon, előfordul, hogy érettségit nyújtó intézménybe kerül egy tanuló. Ha a tanulásban akadályozott gyereket ide íratják be, akkor az a helyzet áll fent, hogy a szülők nem fogadták el gyermekük állapotát, és olyan iskolába adták, ahol valószínűleg nem fog tudni megfelelően teljesíteni.

Online Pszichológia: Elképzelhetetlen tehát, hogy egy tanulásban akadályozott gyerek érettségit szerezzen?


Dr. Papp Gabriella: Elvileg elképzelhetetlen. A kognitív funkciók akadálya olyan tartós és súlyos, hogy azt a fajta tudásmennyiséget, azt a fajta absztrakciót, amit a matematika, fizika, kémia stb. jelentenek, a gyerek nem tudja elsajátítani. Ha mégis leérettségizik, akkor vagy arról van szó, hogy nem organikus probléma húzódott a háttérben, és nagyon erős (gyógy)pedagógiai megsegítéssel el tudta sajátítani a tananyagot, vagy szemet hunytak a hiányosságok felett, és úgy engedték át, hogy nem volt mögötte valós tartalom. Elvileg a tartós, súlyos tanulási akadályozottság – ha nem organikus ok van a háttérben - nagyon fáradságos, sziszifuszi gyógypedagógiai munkával pozitívan befolyásolható, csak kérdés, hogy ez a nehéz munka arányban van-e azzal az eredménnyel, amit a gyerek elért.

Online Pszichológia: Hogyan tudnak azonosulni a szülők gyermekük problémájával?

Dr. Papp Gabriella
: A tanulási problémák elfogadása a szülők részéről a gyógypedagógiában egy lényeges szempont. Ezen belül a tanulásban akadályozottság kérdése még kényesebb, mert sokszor egyszerre történik meg a beiskolázás és a gyermek állapotával való szembesülés. Más esetekben már korábban kiderül, hogy a gyerekkel valami nincsen rendben, például úgy születik, hogy nem lát, vagy a születés során éri olyan károsodás, aminek következtében súlyosan látássérült lesz. Az ilyen esetekben, mire a kicsi iskolába kerül, addigra van idő ezt feldolgozni és ezzel azonosulni. Ellenben a tanulásban akadályozottságnál nagyon gyakran a szakértői bizottság vagy a nevelési tanácsadó előtt szembesülnek a szülők azzal, hogy az a probléma, amit esetleg ők nem is észleltek, csak az óvoda mondta, vagy azért sejtették, de reménykedtek, hogy nem létezik, az bizony valóban súlyos, és a gyermekük tanulásban akadályozottnak minősül. Ez egy nagyon nehéz helyzet, amivel a szülők egy része csak nehezen tud azonosulni.

Online Pszichológia: Mi történik akkor, ha - mint már említette - a szülők nem fogadják el gyermekük helyzetét és beadják egy érettségit adó iskolába?

Dr. Papp Gabriella: Az együttnevelés lehetőségétől, az integrációtól a szülők sokszor azt várják, hogy az majd megszünteti gyermekük problémáját, a speciális iskolákról pedig az a véleményük, hogy az megbélyegezné csemetéjüket. Valójában pusztán az a tény, hogy a gyerek hozzá hasonló képességű vagy többségi gyerekekkel jár-e iskolába, semmit sem jelent. A fejlődés nem elsősorban az iskola típusától függ, hanem attól, hogy az intézmény képes-e differenciálni, képes-e megfelelő segítséget nyújtani. Itt is van azonban egy korlát, mert nem véletlen, hogy nem a gimnázium az a közeg, ahol a tanulásban akadályozott gyerekek integrációja egyáltalán szóba kerülhet. Ott egy másfajta kimenetről van szó, és ha a szülő ezt nem tudja elfogadni, akkor nyilván nagyon sok kudarcnak teszi ki a gyereket. Én azt gondolom, hogy célszerűbb olyan iskolát választani, ahol a gyerek sikeres, ahol megtanul valami olyat, amivel boldogulni tud, és a munkaerőpiacon el tud helyezkedni. Ezzel együtt, ha a gyerek mégis érettségit nyújtó intézménybe kerül, az iskolának és az ott dolgozó pedagógusnak az a dolga, hogy a lehető legtöbbet megtegye azért, hogy a gyerek ne frusztrálódjon, és amennyire lehet, bekapcsolódjon. 2008 Magyarországán ugyanis ez már nem szakmai kérdés, mivel hazánk is csatlakozott ahhoz az ENSZ egyezményhez, amely kimondja, hogy a pedagógusoknak szakmai kötelessége mindent megtenni a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló fejlődéséért.

Online Pszichológia: Nemzetközi viszonylatban milyen a helyzet a témát illetően Magyarországon?


Dr. Papp Gabriella
: Más európai országokkal, például Németországgal összehasonlítva nagyon hasonló az iskolaszerkezetünk, a gyógypedagógia fejlődése, annak differenciálódása stb. Ami viszont eltérő, - és az integráció szempontjából ez pont hátrányos - hogy a magyar iskolarendszer erőteljesen frontálisan oktató rendszer, ahol függetlenül a tanulásban akadályozott gyerekektől, kevésbé működik a differenciálás. Sok esetben akár káposztafejekre is ki lehetne cserélni a tanulókat, a tanárok akkor is vígan megtartanák az órát. Ez erőteljesen akadályozza azt, hogy egy gyengébb teljesítményű gyerek megfelelően tudjon tanulni. Az nem differenciálás, hogy huszonhárom gyerek a nekik kiadott tankönyvből dolgozik, ugyanott tart és ugyanazt írja a füzetébe, a huszonnegyedik pedig külön, a saját kis könyvéből tanul. Ez nem integráció. Tehát ilyen szempontból nagyon más a mi iskolai módszertanunk, mint akár Ausztriában vagy Németországban, de maga az iskolarendszer, a szervezet hasonló. Németországban egyébként most jelent meg egy dokumentum, ami az előbb említett ENSZ egyezményre reflektálva nagyon szigorúan kimondja, hogy ha a gyerek a többségi óvodában vagy iskolában tanul, akkor mindent meg kell teremteni azért, hogy megfelelően ellássák. Nincs vita és nem egyéni döntés kérdése, hogy a pedagógusok ezt vállalják-e vagy sem, hanem „kutyakötelessége” mindenkinek csatasorba állni, és a tudása legjavát adni ahhoz, hogy az a gyerek jól fejlődjön. Na, itt mi még nem tartunk.

Online Pszichológia:
 Reméljük, hogy hamarosan nekünk is sikerül felzárkózni az e téren fejlettebb országokhoz, és Magyarországon is meg fog valósulni a gyakorlatban a differenciálás és az integráció a gyermekek szellemi és lelki egyensúlyának érdekében.

 

A blogbejegyzést HÓDI ADRIENN DÓRA pszichológus küldte be, kattints ide, hogy megtekintsd a szakember adatlapját!

 

KÉRDEZZEN TŐLÜNK