=

Itt kereshet szakembereink között.


KÉRDEZZEN TŐLÜNK

A hét fő bűn a 21. században, II. rész
KONCZ-KANYÓ GABRIELLA
KONCZ-KANYÓ GABRIELLA
- 2017. 03. 08. 14:07

timthumb (20).jpg

 Az előző részben hét „új” bűnt mutattunk be. Most pedig következzenek azok a dolgok, amelyek a segítségünkre lehetnek. Érdekességek ezek, kutatási eredmények, amelyek sokszor meglepőek. 

 1. Vegyél fel egészségesebb szokásokat

 
Az olyan viselkedési módokat, amelyek automatikusan, környezeti ingerek által katalizálva (kekszes doboz, TV távirányító) jönnek létre, szokásoknak nevezzük, és a titok nyitja csupán az, hogy egészségesebbekre kell lecserélnünk a rosszakat. Ez egészen pontosan azt jelenti, hogy ugyanazzal a gyakorisággal valami mást csinálunk (például elmegyünk futni) ahelyett, hogy a TV előtt ülnénk. 
 


Ez az elmélet.Meglepő, hogy nagyon kevés vizsgálatot végeztek azzal kapcsolatban, hogy hogyan rögzül egy új szokásunk. Philippa Lally az UCL-n tavaly megtörte a trendet, és a kollégáival 96 résztvevőt kért meg, hogy vezessenek naplót arról, hogyan tudnak beépíteni egy új szokást a mindennapjaikba. A legfőbb eredmény az volt, hogy átlagosan 66 napba telik, mire egy új szokás eléri az automatizmus szintjét (ami sokkal több, mint amit eddig megbecsültek). A jó hír az, hogy egyetlen kihagyott nap hosszútávon nem jelent hátrányt az új szokás rögzülése során, habár amennyiben ez többször fordul elő, annak már hátráltató hatása van.

 
2. Igyál egy energia italt
 
Roy Baumeister és társai (beleértve Matthew Gailliot-ot) a Floridai Állami Egyetemen azt állítják, hogy az akaraterőnek van egy fiziológiai leképződése – méghozzá a vércukorszint formájában. A 2007-ben publikált több tanulmányukban kimutatták, hogy önkontroll csökkenti a vércukorszintet, és így a csökkent vércukorszint kapcsolatba hozható az ezt követő önkontroll-feladatokban elért gyenge teljesítménnyel. És hogy még kevésbé érezzünk bűntudatot, kimutatták, hogy a magas cukortartalmú energiaitalok az akaraterőnkre pozitív hatással vannak, és segítenek abban, hogy az emberek még önzetlenebbek legyenek. 
Például, azoknál a résztvevőknél, akik hosszabb ideig vettek részt egy pszichológiai vizsgálaton – ezáltal az energiaraktáraik jobban kimerültek - kevésbé szívesen ajánlottak fel pénzt egy jótékonysági szervezetnek, vagy nem szívesen segítettek annak az osztálytársuknak, akit kilakoltattak, kivéve azokat az eseteket, amikor kaptak egy magas cukortartalmú limonádét a vizsgálat után. Ezzel ellentétben, az alacsony cukortartalmú placebónak nem volt hatása a segítőkészségre.
 
3. Használd a belső hangodat
 
Mindannyian ismerjük az a kis belső hangot a fejünkben, ami megmondja nekünk, hogy ne legyünk rosszak. Egy 2010-es vizsgálatban a Torontói Szociális Idegtudomány Laboratóriumának kutatói kimutatták, hogy ez a hang elég nagy szerepet játszik az önkontrollban. „Bizonyítékot találtunk arra vonatkozóan, hogy ha azt mondjuk magunknak a taposómalomban, hogy „menj tovább”, vagy tízig számolunk egy vita hevében, akkor saját magunknak teszünk jót, hiszen sikeresen túlléphetünk az impulzusainkon, ezáltal fittebbek lehetünk, és megőrizhetjük a kapcsolatainkat.”
 
4. Gyakorold az önkontrollt
 
Az akaraterő olyan, mint egy izom – minél többet edzed, annál erősebb lesz, és így segít ellenállni a hét fő bűnnek. Például Mark Muraven (Albániai Egyetemen) egy tavaly végzett vizsgálatán a résztvevők egy csoportja két hétig gyakorolta az önkontrollt – például hogy ne egyen hizlaló ételeket. Ezen résztvevők a később elvégzett laboratóriumi önkontrollmérésekben sokkal jobban teljesítettek a saját kiindulási eredményüknél. Ezzel szemben annál a kontrollcsoportnál - akik ez idő alatt matematikai feladatokat oldottak meg, vagy olyan esetekről írtak, amikor a saját önkontrolljukat megélték - nem volt megfigyelhető semmilyen fejlődés.
Ez a feltétel azért volt fontos, mert bizonyítja, hogy az önkontroll gyakorlása jelent előnyt, az nem elég, ha gondolunk rá. Ráadásul az összes résztvevőnek azt mondták, hogy a tevékenység, amit végeznek növeli az önkontrollt, így ki tudták zárni a kiszámíthatóságot.
 
5. Szorítsd össze az izmaidat
 
Hajlamosak vagyunk az akaraterőt olyan emberekkel kapcsolatba hozni, akik megfeszítik az állkapcsukat vagy a kezüket ökölbe szorítják. Egy tavaly végzett tanulmány kimutatta, hogy ez az izomfeszülés nem csak a 'mellékhatása' az akaraterőnek, hanem segít abban, hogy erősítsük az önkontrollunkat.
Öt tanulmányon keresztül Iris Hung, a Szingapúri Állami Egyetemről, és Aparna Labroo a Booth Üzleti Iskolától kimutatták, hogy az izomfeszülés különböző formái – a kéz ökölbe szorításától egészen az állkapocsi izmok megfeszítéséig – segítettek a résztvevőknek elviselni a fájdalmat a jelen pillanatban a későbbi nyereség reményében (például hosszabb ideig olvastak felkavaró híreket a Haiti katasztrófával kapcsolatban, ami ahhoz vezetett a későbbiekben, hogy pénzt adtak egy jótékonysági szervezetnek – összhangban azzal, hogy a történet mennyire érintette meg őket) vagy ellenálltak a rövid távú nyereségnek (pl. egy tábla csokoládé) a hosszú távú haszon (egészségmegőrzés) reményében.Az izomfeszítés csak akkor működött, ha a résztvevők már motiváltak voltak. Például, ha az egészségmegőrzés nem volt fontos nekik, akkor az izomfeszítés semmilyen különbséget nem jelentett. 
Tehát úgy tűnik, hogy a feszítés kiegészíti az akaraterőt, és nem változtat az attitűdön, vagy a motiváción.
 
6. Alakítsunk ki 'Ha- Akkor' terveket
 
Amikor az akaraterőnket valamilyen korábbi teszt kimerítette, sokkal inkább hajlamosak vagyunk engedni a kísértésnek. Egyfajta védekezési mód erre az esetre az ún. „ha-akkor” terv. Például: képzeld el, hogy legközelebb nem szeretnéd magadat felidegesíteni a főnököd kritikus megjegyzésén, gondolj ki magadban egy tervet ' ha a főnököm azt mondja, hogy amatőr vagyok, felidézem magamban azt az időpontot, amikor elismerést kaptam' – egy ilyen gondolatnak remélhetőleg csillapító hatása lesz.. Az ún. 'végrehajtási szándék' hatásait a Konstanzi Egyetemen Peter Gollwitzer tanulmányozta mélyrehatóan. Egy friss vizsgálatában a tanulók kitartását vizsgálta anagrammák megoldásában, miután kimerítették az akaraterejüket abban, hogy vígjátékokat néztek, de nem nevethettek rajtuk.
Azok, akik azt a homályos tervet követték, hogy 'annyi megoldást találok, amennyit csak tudok' a vártnál rosszabbul teljesítettek az anagrammák megoldása során. Ugyanakkor az akaraterő kimerülésének nem volt hatása azokra a tanulókra, akik azt a tervet követték, hogy 'amint megoldottam egy anagrammát, utána rögtön kezdhetem a következőt'.
 
7. „Tereld el a gondolataidat”
 
Ha először nem sikerül valami, csalsz. Walter Mischel klasszikus tanulmányában, amiben a kisgyermekek önkontrollját vizsgálta, azt találta, hogy a gyerekek hosszabb ideig képesek ellenállni a kekszeknek vagy marshmallownak ha olyan elterelő stratégiát alkalmaznak, mint az éneklés, vagy az, hogy eltakarják a szemüket. Még a mi csimpánz rokonaink is nagyon ügyesek ebben, igaz, hogy az ő esetükben a minél nagyobb nyereség a cél, és nem a bűn elkerülése. Micheal Beran a Georgiai Állami Egyetemen egy 2007-es vizsgálatában azt találta, hogy a csimpánzok egy-egy játékkal játszottak annak érdekében, hogy eltereljék a figyelmüket az önmagát feltöltő cukorkásüvegről. Így minél több ideig játszottak, annál több cukorkát gyűjthettek be utána egyszerre.
Ha az üveg látótávolságon kívül volt, akkor nem játszottak a játékokkal olyan sokat, ami bizonyítja, hogy tényleg elterelésként használták őket. 
 
Sok esetben meglepőek a vizsgálati eredmények, mégis hasznos információkkal szolgálnak. Körülbelül 66 nap alatt berögzül egy új szokásunk? Mégiscsak hasznosak a cukros italok valamilyen szinten? A titok nyitja bennünk van. A gondolataink határoznak meg minket, ezért érdemes rájuk odafigyelni, megismerni a bennünk zajló folyamatokat. Alapvetően mindannyian a harmóniára törekszünk. Egységben szeretnénk lenni önmagunkkal, a társadalommal, a világgal. Ez sokszor nehéz, és buktatókat rejt magában. Érdemes tehát elgondolkoznunk, hogy javíthatunk a mindennapjainkon, hogyan lehetünk jobban „működő” emberek. A felsorolást még lehetne folytatni, de mint az előző részben, itt is fennáll a lehetőség, hogy mindenki kiegészítse a sort a saját megoldásaival, egyéni ötleteivel.
 
 
Forrás: 
British Psychological Society, Research Digest, Sin Week

 

A blogbejegyzést KONCZ-KANYÓ GABRIELLA pszichológus küldte be, kattints ide, hogy megtekintsd a szakember adatlapját!

 

KÉRDEZZEN TŐLÜNK