=

Itt kereshet szakembereink között.


KÉRDEZZEN TŐLÜNK

Amikor a rituálé a parancsnok: a kényszerbetegség
CZECZ FRUZSINA
CZECZ FRUZSINA
- 2017. 03. 08. 14:13

timthumb (25).jpg

 Biztos bezártam az ajtót? Nem hagytam bedugva a vasalót? Lekapcsoltam a tűzhelyet? – mindannyiunknak ismerősek lehetnek ilyen, és hasonló kérdések. Otthonról elindulva sokan módszeresen végiggondolják a biztonsági intézkedéseket, akár vissza is fordulnak ellenőrizni az ajtózárat. Ez önmagában semmi problémát nem jelent. Ha azonban már nagyon gyakorivá válik, és a folytonos ellenőrzés, a sok rituálé képes hátráltatni a mindennapokat, kényszeres rögeszmés betegségről van szó.  

 A kórkép a szorongásos betegségek közé tartozik. A szakirodalomban OCD-ként, azaz obszesszív (kényszeres) – kompulzív (rögeszmés) zavarként említik a tünetek sorát.  Megkülönböztethetünk kényszergondolatokat és kényszercselekedeteket. Előbbiek folyton visszatérő, ismétlődő gondolatok, melyeket a beteg énidegennek él meg. Próbál küzdeni ellenük, de újra és újra előjönnek. Ilyen lehet például, hogy bántalmazzon valakit, de akár az öngyilkosság gondolata is üldözheti a beteget. Ezeket a tetteket szinte sosem hajtják végre, de saját magukat és környezetüket is félelemben tarthatják: mi lesz, ha egyszer mégis engedelmeskednek a gondolatoknak? A kényszercselekedetek olyan ismétlődő viselkedésformák, amiket szabályszerűen, mindig ugyanúgy hajt végre a személy. Ezekkel valamilyen nem kívánt eseményt szeretne megelőzni, a múltban történt eseményt szeretne semlegesíteni vagy éppen valamilyen vágyát szeretné kifejezni a beteg. Legismertebb, sok filmben is feldolgozott rituálé a kézmosás, tisztálkodás folyamata. 

Például a fürdőszobába belépve ötször le és fel kell kapcsolni a villanyt. Ezután szigorúan jobb kézzel ki kell nyitni a csapot, majd kibontani egy vadonatúj szappant. Huszonegyszer össze kell dörzsölni a kezeket, és alaposan leöblíteni őket. Ha ez kész, el kell dobni a szappant. A törölközést a bal kézzel kell kezdeni, meghatározott módon, majd katonás rendbe visszaakasztani a helyére. Ez a folyamat csak egy példa volt, de hasonlóan szigorú szabályokat követnek a kényszercselekedetek, sokszor ismétlődnek egy nap alatt. Néhány percre a megnyugvás érzését adják a személynek, de később minden kezdődik elölről. Az élet minden területén kialakulhatnak kényszerek: ébredéskor, lefekvéskor, étkezéskor, öltözködés alatt, stb. 

A lakosság 2-3%-át érinti a betegség, de fokozottan nehéz dolga van annak, aki ilyen betegséggel küzd. Szeretné eltitkolni, elhessegetni a számára is furcsa, énidegen gondolatokat, vagy szeretné leplezni kényszeres cselekedeteit, ha például társasági eseményen vesz részt. Ez már önmagában óriási energiákat követel, lelkileg megterhelő. A titkolózás mellett arra is vágyik, hogy segítséget kapjon, hiszen belátja betegségét, tudja, hogy szakemberhez kell fordulnia. A kényszercselekedetek minimum napi 1 órát vesznek igénybe, ez nagy akadályt jelent a gördülékeny életvitelben. Ha a beteg „engedelmeskedik” a  rögeszméknek és kényszereknek, felmerülhet benne a félelem, hogy a családtagjai, barátai, kollégái bolondnak fogják tartani, nevetség tárgya lesz. 

Szerencsére a tünetek enyhíthetők, a gyógyszeres kezelés és a pszichoterápia egymást kiegészítve remek segítséget nyújthat. Legtöbbször valamilyen hangulatjavítót írnak fel a szakemberek. Ezek hatása nem azonnal, csupán hetek múlva érezhető. A pszichoterápiák közül a viselkedésterápiának nevezett módszer lehet a leghatékonyabb. Ennek során a beteget a szorongást kiváltó helyzetnek teszik ki, de ügyelnek rá, hogy ne alkalmazza a korábbi kényszercselekedeteit. A terápia során a szorongás a korábbi rituálék nélkül, magától is alábbhagy. Kényszergondolatok kezelésére például a „gondolatstop” módszer alkalmazható. Amikor felbukkannak a zavaró, utasító, idegennek tűnő mondatok, a beteg „állj, stop, tovább” gondolattal továbbléphet ezeken. 
Kitartásra és együttműködésre van szükség a beteg részéről, azonban ha mindent a neki segítő szakemberek tanácsa szerint végez, kiszabadulhat a hosszú rituálék rabságából. 


További részletekre kíváncsi? Itt elérheti Dr. Dinya Zoltán írását, mely a cikk forrásául is szolgált.  

 

A blogbejegyzést CZECZ FRUZSINA pszichológus küldte be, kattints ide, hogy megtekintsd a szakember adatlapját!

 

KÉRDEZZEN TŐLÜNK