=

Itt kereshet szakembereink között.


KÉRDEZZEN TŐLÜNK

A rajz mint vizuális kommunikáció és a nonverbalitás szemléltetőeszköze - II. rész
SZEKERES VERONIKA
SZEKERES VERONIKA
- 2017. 03. 08. 14:16

timthumb (27).jpg

 Két héttel ezelőtt a Psychogalaxy egyik alapjául szolgáló páros rajzok nonverbális funkcióit emeltük ki cikkünkben, most két dimenzió szerint vesszük szemügyre az alkotásokat: az együttműködés és a szexuális motiváció szempontjából.

 A szóban forgó páros rajzok alkalmi társas viszonyformaként is értelmezhetők. Hiszen a rajzolás alatt meghatározott, rövid tranzakciók zajlanak, személyek, szerepek, feladatkörök, személyiségjegyek azonosítását teszik lehetővé. Ebben az alkalmi kapcsolatban megvannak a normatív keretek, de ezen belül sajátos alkotások, folyamatrészek, formák keletkeznek, melyek legtöbbször dinamikusan változnak, a meghatározott helyzetnek adott értelmezés következtében. Az aktuális partnerek maguknak kreálják a szituációt, maguk ruházzák fel jelentéssel a rajzot és annak elemeit. Az egyik feladatkörnek tekinthetjük az együttműködési készséget, mely az elemzés egyik fő dimenzióját képezi. Így a rajzolás – többek között - lehet a kooperációs szándék jelzése is. Ahhoz, hogy együtt tudjunk dolgozni valakivel, alkalmazkodnunk kell a másikhoz, a másik gondolataihoz. A közös rajz elkészítésekor sem történik ez másképp. A rajzoló partnerek egy adott helyzetben vannak, ahol együtt kell készíteniük egy közös produktumot. 

Ahhoz, hogy ez létrejöjjön, és ne a saját akaratukat érvényesítsék, és ne is rendeljék alá a másik intenciójának, össze kell dolgozniuk, együtt kell működniük. Mivel nem személyesen, szemtől szemben vannak jelen, hanem on-line, és beszélgetésre, tekintetváltásra, gesztusok kifejezésére nincs lehetőségük, mindezt a nonverbalitás csatornáján kell megvalósítaniuk.Tartalmilag ez a dimenzió nem elemezhető, de a rajzolás folyamatát megfigyelve igen. Ha ezt megfelelő számú rajz vizsgálatával megtesszük, kirajzolódnak az együttműködési készség legfőbb jellemzői a kooperatív személyre vonatkozóan: rajz közben figyel a másikra, segíti őt, konstruktív, érzékeny a másik viselkedésére. Segíti a másik rajzát, reagál az aktuális rajzolótárs kezdeményezéseire, kitalálja és megvalósítja annak szándékát, kiszínezi, javítgatja a partner alkotását, ötleteket ad a részletekhez és a rajz egészéhez is. Vagyis létezésben fokozza, ösztönzi partnerét, ugyanakkor megőrzi saját stílusjegyeit. Ha mindezen sajátosságok realizálódnak, a rajzoló partnereknek könnyű dolguk lesz, hiszen valószínűleg értékes alkotást fognak létrehozni mindamellett, hogy jó élményben is részük lehet azáltal, hogy kreativitásukat és alkotókészségüket fejlesztik.

A szexuális motiváció témakörének kísérője a nemi sztereotípia fogalma. Kultúráktól függetlenül elválasztjuk a nőiséget és a férfiséget, ahogy azt is, hogy mi a nőiesség és a férfiasság, vagyis mi teszi a nőt nővé és a férfit férfivá. Sok hiedelem él bennünk arról, hogy milyen a(z ideális) férfi, milyen a(z ideális) nő; mi a férfi feladata, és mi a nő „dolga”. A legtöbbet hangoztatott beállítódások a következők:

→ a tipikus férfi - erős, célratörő, agresszív; a tipikus nő - gondoskodó, kedves, szerény
→ a gyereknevelés női felelősségkörbe sorolása
→ családon belüli szerepfelosztás: nő a család belső összetartója, a férfi a külvilág felé
        képviseli a családot
→ férfi = alkotás és irányítás, az aktívabb fél, kreativitás; nő= expresszivitás, intuíció,
        befogadás, a passzívabb fél
→ a nők nem verbális kifejezése jobb, és érzékenysége nagyobb, mint a férfiaké
 

A 19. és 20. század fordulója körül a szexualitást már a személyiség lényeges részének tekintették, olyan alapvető és átfogó sajátosságnak, amely az érzelmeket és cselekedeteket is áthatja. A szexuális reagálás és viselkedés pszichikus tényezői a szexuális identitás, beállítottság, a nemi szerepviselkedés, valamint az erotikus viselkedés.

A szexuális érdeklődés, beállítódás vagy „kihívás” sokféleképpen megnyilvánulhat: akár öltözködésben, gesztusokban, szóbeli utalásokban, de képi formában is. A psychogalaxy rajzai között is sok ilyen példát találhatunk. A szexualitásban megjelennek a nemi különbségek, amik a rajzokban is észrevehetőek. A férfiaknál a szexuális jegyek a döntőek (nagy mellek, kihangsúlyozott szemek, száj, szoknya, hosszú haj, csípő). Ez az evolúciós megközelítéssel magyarázható: férfiak első benyomására nagy hatással van a fizikai megjelenés, a szexuális vonzerő kiemelkedő szerepet élvez. Mivel a férfiak evolúciós célja fiatal, egészséges nők keresése, akik az utódokat ki tudják hordani és fel tudják nevelni; a férfiak érdeke: saját génjeik továbbörökítése. A nőknél is megjelennek a szexuális jegyek (cowboy-tartás, öv, borosta, atléta-testalkat stb.), de ezek nemcsak a külső vonzerő kifejezéseként vannak jelen, hanem a belső tulajdonságok (férfiasság, biztonságérzet, önállóság, határozottság…) közvetítői is. Hiszen a nőknél a személyes tulajdonságok elsőbbséget élveznek; a női nem számára az a lényeg, hogy utódaikat a megfelelő társsal fel tudják nevelni.

A képekben megtalálható szexuális motiváció, illetve szexuális tartalom legtöbbször tartalmilag fedezhető fel. Például a kép témájában, címadásában, szexuális szimbólumok megjelenítésében. A rajzoló személy figurája lehet szexuálisan vonzó, a szexre hívja fel a figyelmet, például nemi szerv ábrázolásával. Ennek jelentése a szexualitással kapcsolatos, aktuális konfliktus, ami a családjához vagy a partneréhez is fűződhet. De az is előfordulhat, hogy az alkotónak problémái vannak az alapvető késztetések, impulzusok kontrollálásával, és rajzában juttatja kifejezésre ezt.Továbbá a férfiasság és a nőiesség is tükröződik a rajzok egészében. Ez a nemi identitással hozható kapcsolatba - expresszív módon: a férfiasság – maszkulinitás, a nőiesség – feminitás. Ez ugyanúgy jelenik meg a rajzokban, mint a női-férfi interakciókban a hangszín, testtartás, gesztusok, szóhasználat stb. Tartalomtól függetlenül leolvasható mindez a rajzokról, bármilyen témájú alkotásban megnyilvánulhat.

Ami a feminitást jelképezi: lekerekített ívek, gömbölyű formák, lágy, puha vonalvezetés, satírozás, dekoratív részletek és díszítés (színezés pl.); többet törődnek a rajz által keltett kedvező benyomással. Ezek a jellemzők összefüggésben állhatnak a teljesítménykényszerrel és a nagyobb feladatra való koncentrálással. Ezzel szemben a maszkulinitás a durvább, erősebb, vázlatosabb vonalakban, a hegyes, szögletes formákban, az elnagyoltságban és a kisebb fokú alkalmazkodási képességben jelenik meg. Jellegzetes a másik nem ábrázolása: ruházat dekoltázsa, testformák kiemelése, vadul lobogó haj. A nemi identitás expresszív formája a személyiség hiteles és őszinte kifejezése: megmutatják, mennyire feminim vagy maszkulin a rajzoló. Azért hiteles, mert a rajzolás mint expresszív viselkedés nem tudatos, így a vizsgált személy nem képes kontrollálni vagy tudatosan manipulálni a tevékenységét. Tehát a rajzokban lévő szexualitás sok beállítódást, szemléletmódot, belső tulajdonságot kifejezésre juttat. A legtöbbször elárulja a rajzoló nemét, esetleges sztereotip nézeteit, a másik nemhez fűződő viszonyát és a saját magáról kialakított énképét. És ha megvan az előzetes tudásunk ezen elemzési szempontokról, más szemmel vizsgálhatjuk az elénk táruló rajzokat, alkotásokat, és sok – talán épp eltitkolásra szánt - jellegzetesség nem fogja elkerülni szemünket.


Forrás:
Bagdy Emőke (2002): Párkapcsolatok dinamikája. Animula Kiadó, Budapest
Bereczkei Tamás (2003): Evolúciós pszichológia. Osiris Könyvkiadó, Budapest
Dúll Andrea - Varga Katalin (1993): Általános pszichológiai gyakorlatok II. Motiváció és
érzelem, figyelem, gondolkodás és tudat. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó
Psychogalaxy (2008). http://psychogalaxy.hu/index.php?pid=26&tabid=153&mid=660
Szilágyi Vilmos, dr. (é. n.): Szexuálpszichológia. http://mek.oszk.hu/03600/03600/html/
Vass Zoltán (2006): A rajzvizsgálat pszichodiagnosztikai alapjai. Flaccus Kiadó, Budapest

 

A blogbejegyzést SZEKERES VERONIKA pszichológus küldte be, kattints ide, hogy megtekintsd a szakember adatlapját!

 

KÉRDEZZEN TŐLÜNK