=

Itt kereshet szakembereink között.


KÉRDEZZEN TŐLÜNK

Ásó, kapa, nagyharang és a válási papírok
CZECZ FRUZSINA
CZECZ FRUZSINA
- 2017. 03. 08. 14:18

timthumb (29).jpg

 A tavasz és a nyár minden évben az esküvői „csúcsidőt” jelenti. A párok többsége ekkorra időzíti a Nagy Napot, kihasználva az év lazább, szabadabb hónapjait.

 Az esküvői készülődés már a januári kiállításokon, vásárokon elkezdődik, a legizgatottabb menyasszonyok akár egy, másfél évvel előbb is lefoglalják álmaik helyszínét, tortáját, kiválasztják a ruha stílusát. Mikor pedig már minden hajtincs a helyére került, a cipők fényesen csillognak, a manikűrös az utolsó ecsetvonást húzza és a rózsaszirmok is készen állnak, kezdődhet az ünnep!


Az esküvő napja feledhetetlen (szerencsés esetben azért, mert minden jól sikerült...), a nászút is biztosan pompás élményeket tartogat. De mi jön ezután? A hétköznapokon mindenki lót-fut, dolgozik, ügyeket intéz. A nagy sietségben a házaspár tagjai könnyen elmehetnek egymás mellett, és az esti gyors vacsora vagy TV nézés nem tartogat sok romantikát. Előjönnek a problémák, s ez természetes dolog. Nincs olyan kapcsolat, ahol ne lennének súrlódások, hiszen két külön egyéniség kötötte össze az életét. A nagy feladat a gondok közös megoldása! Ha ez nem jön létre, egy idő után már csak a másik hibáit vesszük észre, és nem fáradunk azzal, hogy együtt lépjünk túl a nehéz időszakokon. A válások fő oka bizonyára a rossz kommunikáció vagy éppen a kommunikáció hiánya. Ha valami nem működik: cseréld ki, váltsd le! – ezt üzeni a fogyasztói társadalom. Sajnos egy mosógép vagy egy TV javítása néha többe kerülne, mint venni egy újat, tehát logikus döntés egy másik termék beszerzése. Ez az elv azonban sajnos az emberi kapcsolatokat is hasonlóvá tette egy háztartási cikk vásárlásához. Lecseréljük a házastársunkat, barátunkat, barátnőnket, mert egy jobban reménykedünk. Pedig hozzájuk mégiscsak több személyes élmény kötődik, mint egy vasalóhoz....

A válás ma már „csak” döntés kérdése. Ugyanolyan igent kell rá mondania mindkét félnek, mint annak idejét a rózsaszín felhőben úszó esküvő napján a házasságkötésre. Sokszor könnyebb(nek tűnik) elmenni a bíróságra és felosztani a vagyontárgyakat, mint megbeszélni a gondokat, vagy akár segítséget kérni, párterápiába járni. Egészen idáig létezett egy ország Európában, ahol a jogrendszer nem ismerte a válás intézményét: Málta szigetén. Ahogy a híradásokból megtudtuk, a népszavazás eredménye az lett, hogy vezessék be a válást. Eddig, ha egy máltai házaspár külön szerette volna folytatni az életet, külföldre kellett utazniuk a váláshoz, s mindez hosszadalmas, drága procedúra volt. 

Most már minden európai előtt szabad az út, hogy hogyan dönt. Elfelejti az esküvőn tett ígéreteket, fogadalmakat, vagy megpróbálja helyrehozni a kapcsolatot, és megvalósulhat a „holtomiglan-holtáiglan”. Van azonban még egy hely a világon, ahol nem engedélyezik a válást: a Fülöp-szigeteken még kitartanak amellett, hogy „amit Isten egybekötött, ember szét ne válassza!” 

 

A blogbejegyzést CZECZ FRUZSINA pszichológus küldte be, kattints ide, hogy megtekintsd a szakember adatlapját!

 

KÉRDEZZEN TŐLÜNK