=

Itt kereshet szakembereink között.


KÉRDEZZEN TŐLÜNK

Másodlagos depresszió
ONLINEPSZICHOLÓGIA
ONLINEPSZICHOLÓGIA
- 2017. 02. 27. 10:07

madár.jpg

Kiket érint az ún. másodlagos depresszió?

Óriási lelki terhet jelent, ha egy baleset után felébredve közlik velünk, hogy levágták az egyik lábunkat, vagy egy nőgyógyászati műtét következtében kiderül, hogy nem szülhetünk gyermeket. Ilyen nagy horderejű esetekben nem csodálkozunk azon, ha valaki nem csak „kiborul”, hanem hosszú évekre-évtizedekre befordul, rosszkedvű lesz, sehogy sem talál vissza az élet normális kerékvágásába (nemhogy a napos oldalára).

 

 

 

És mi a helyzet azokkal, akiknél olyan krónikus betegséget diagnosztizálnak, amivel elvileg együtt lehet élni? Ha abban a relációban tekintjük, hogy nem veszélyezteti az életünket, még örülnünk is kellene, ugyanakkor, aki nincs hasonló cipőben, el sem tudja képzelni mit jelent, ha az ember évtizedekig szúrja az inzulint vagy jár dialízisre, esetleg permanens fájdalmai vannak.

Még egy csoportja van a potenciális hajlammal rendelkezőknek, méghozzá azok, akik halálos betegség diagnózisát kapták az orvostól. Nehéz és ellentmondásos kérdés, hogy ebben az esetben el kell-e mondani és hogy, milyen éllel a valóságot a betegnek, a lehetőséget adjuk meg neki, vagy pont elvesszük tőle az életkedvet.

Mit takar a depresszió ezen fajtája?

A másodlagos depresszió lehet hosszú távú, mint a krónikus depresszió, amely veleszületett hajlamra épül, de tulajdonképpen tragédia váltja ki, mint az átmeneti depressziót.
Ebben az esetben a másodlagos depressziót nem egy önmagába forduló, parttalan rosszkedv és céltalanság jelenti, hanem a rengeteg kórházban/orvosnál/kezeléseken töltött idő, a megváltozott munkavégzési lehetőségek, a korlátozott mozgástér, amely újra és újra „visszarántja a pórázt” az életünkben.

A másodlagos depressziót nem nevezhetjük betegségnek, sokkal inkább arra kell gondolnunk vele kapcsolatban, hogy késztetés az értékrend áthangolására. Amíg ez nem történik meg, az érintett begubózik, megszakítja vagy legalábbis hanyagolja emberi kapcsolatait és a depresszió minden klasszikus tünetét produkálja.

Mi a kiút?

Az ilyen helyzetbe került embert hozzá kell segíteni (sőt sokszor egyáltalán rá kell venni), hogy új értelmet és célokat keressen az életéhez, örömet okozó tevékenységeket a megváltozott mozgásképességekhez, és olyan szeretteket, akik nem a veszteségei alapján ítélik meg, olyannak szeretik, amilyen.

Nagyon fontos a nyitottság, hogy a megrendült lelkivilágú ember örömmel tudja fogadni a segítséget, a feléje irányuló szeretetet. Legyen türelmes a környezetéhez, tanítsa meg őket arra, hogy hogyan tudnak neki segíteni. Újra szeresse meg magát, ápolja a testét és a lelkét, szerezzen örömet magának a megfelelő munka, hobbi és táplálkozás és testmozgás révén.

 

A blogbejegyzést ONLINEPSZICHOLÓGIA pszichológus küldte be, kattints ide, hogy megtekintsd a szakember adatlapját!

 

KÉRDEZZEN TŐLÜNK